ES Bringa - Tourmalet: A hegy egy szurkoló szemével
Tourmalet: A hegy egy szurkoló szemével
Fotó: Europress/AFP

Tourmalet: A hegy egy szurkoló szemével

HosszabbitásHosszabbitás
2019/08/10 19:13
Idén, a Tour de France története során csupán harmadik alkalommal, hegyi befutót rendeztek a legendás Tourmalet-n. Paul Knott, a Cycling Weekly újságírója több ezer rajongóhoz csatlakozott az utak mellett, hogy a helyszínről kövesse végig az elmúlt évek egyik legemlékezetesebb szakaszát. 

Már hallod jönni, mielőtt meglátnád. A helikopter rotorjának pörgése adja meg az alaphangot, majd szurkolók ezreinek tapsa és "Allez" üvöltése következik, ahogy a Tour helyszíni kórusa életre kel. Először David Gaudu tűnik fel, hihetetlen tempót diktálva. Mögötte érkezik a franciák legnagyobb esélyese, Thibaut Pinot tátott szájjal és a nyeregből kiállva küzdve. 

A többiek villámgyorsan elhaladnak, a szemed azonban óhatatlanul megakad a sárga trikós Julian Alaphilippe-en. Neki is köszönhetően a buli a Tourmalet-n a következő szintre kapcsol, vendég az összes szurkoló a hegyen. 

000_1IY738.jpg Fotó: Europress/AFP

A vihar előtti csend

Alig 48 órával korábban a Tour még javában a (Simon Yates győzelmével végződő) első pireneusi szakaszra figyel, amikor megérkezünk a hegyre. A hangulat itt leginkább egy szabadtéri fesztiválra emlékeztet. Egy német csoport épp sátorállítás közben dalra fakad, odébb egy francia társaság rögtönöz fürdést egy üveg ásványvízzel. 

A csúcstól 4,5 kilométerre találunk helyet lakóautónknak, ami figyelembe véve a Tour hegyi szakaszait mindig is övező szálláshiányt, tulajdonképpen luxus éjszakázóhelynek tekinthető. Másnap reggel tényleges marhákon lengő kolompok hangja ébreszt. Kilépve az autóból egy vitára leszek figyelmes, ahogy néhány későn érkező ausztrál szurkoló próbál magának területet szerezni egy, a hegyen már "őslakos" franciától. 

Nem megvárva a kitörni készülő nemzetközi konfliktus végeredményét lejjebb sétálok a hegyen, hogy megismerkedjek szomszédainkkal. Elsőként egy háromgenerációs ír családdal találkozom, akik már tegnap délben, az elsők között érkeztek a hegyre. Meg sem kell kérdeznem kinek szurkolnak, már érkezik is a válasz:

"Ez lesz a Dan Martin-kanyar. Oh, és persze Nicolas Roche-nak is szurkolunk, róla mindig megfeledkezünk"

irish corner.jpg Fotó: Twitter

Úgy tűnik, a szurkolás a Tourmalet-n egy tradíció ennél az ír családnál. Ez már a huszonharmadik (!) Tour de France, amire kilátogatnak. Kint voltak már 1987-ben is, amikor az ír Stephen Roche végül megnyerte a versenyt. Egy ideje már mindig erre a hegyre járnak vissza, hiszen elmondásuk szerint az emelkedő hangulata utánozhatatlan. 

Lejjebb haladva egy ausztrál párral beszélgetek, akik hihetetlenül lelkesek, hogy végre nem az éjszaka közepén kell nézniük a versenyt. Megtapasztalom a területszerzés trükkjeit a hegyen, ahogy megmutatják francia szomszéduk asztalát, amit a férfinek esze ágában sincs használni, csak a nagyobb tér elfoglalása érdekében tette ki a szabadba.

Mindeközben zajlik a Tour pau-i időfutama, minket azonban meginvitálnak ebédelni, nem utasíthatjuk el. Vendéglátóink - Pierre és William Les Cochons Bordelais-ből (azaz magyarra fordítva Bordeaux malacai, ami akár a társaság beceneve is lehetne) - sörrel a kezükben mesélik el, milyen összetett a művelet, amit minden évben végrehajtanak: 

"Tizenketten vagyunk barátok már 20 éve. Van köztünk három "vénember", akikkel pár éve találkoztunk az utak mellett. Most ők foglalják a helyünket már két héttel a Tour előtt, aztán mi megérkezünk a felszereléssel: hozunk sört, áramot, medencét és zuhanyzót."

000_1IY73P.jpg Fotó: Europress/AFP

Mindez nem nagyzolás. 30 liter sör van náluk, nem is beszélve a 20 liternyi borról. A verseny ebben a társaságban is több generációt hozott össze egymással, akik egy része egész évben egyszer, a szakaszok alatt találkozik csak. Ahogy Pierre kifejti, maga a Tour csak egy kis része az egész eseménynek: 

"Nem a Tour de France miatt vagyunk itt, hiszen az csak 5 perc. Az életérzés miatt járunk ki a szakaszokra"

Velük együtt sétálunk le a hegy lábánál található kávézóba, ahol a hangulat az időfutam végéhez közeledve a tetőfokára hág. Előbb Geraint Thomas veszi át a vezetést, azonban gyorsan érkezik Alaphilippe, aki meglepetésre megszerzi a győzelmet. A zene dübörög, dudák szólnak szerte a hegyen, ahogy az emberek lassan elhiszik, idén újra hazai győztese lehet a Tournak. 

A versenynap  

Másnapra az emberek száma az utak mellett megduplázódik. Találkozunk tegnapi barátainkkal Bordeaux-ból, miközben a kísérőkaraván megérkezik. Felnőtt emberek őrülnek meg, hogy egy-egy olyan apróságot szerezzenek maguknak, mint egy cofidises kulcstartó. A "malacok" szignifikáns mennyiséget elfogyasztanak az alkoholkészletükből, mialatt vízipisztollyal lövöldözik a karaván személyzetét. 

Bár társaságuk csábító, inkább fölfelé indulunk a hegyen. Három kilométerrel a cél előtt állunk meg, a verseny epicentrumában. Ha itt akarnánk parkolni, egy héttel a Tour előtt kéne megérkeznünk. A rendőrmotorosok zaja jelzi a versenyzők közeledtét, majd az esélyek csoportja, köztük Alaphilippe áthalad a francia szurkolók szenvedélyes sorfala között. 

000_1IY6X8.jpg Fotó: Europress/AFP

A rajongók ugyanolyan elánnal szorítanak mindenkinek, ahogy a helyezésért küzdő versenyzőket szép lassan a túlélésért tekerők váltják fel. Simon Geschke egy hatalmas Mexikói hullám kíséretében halad el előttünk. Közben megérkezik a hír, hogy a szakaszt Pinot nyerte, a hegy pedig majdnem felrobban örömében. 

Ahogy a seprűsautó is tovább áll, a Tourmalet mintha tudná, hogy a verseny véget ért, masszív köd ereszkedik a hegyre. Ez a kietlen táj eljátszotta szerepét a történetben, most pedig pihenésre van szüksége az elmúlt hét őrületét követően. 

Vissza a valóságba

Ahogy egy nappal később Foixban besétálok a sajtószobába - frissen fürödve, újra akkreditációval a nyakamban - lassan realizálom, hogy most éltem meg az igazi, őszinte Tour de France-élményt. A verseny valójában nagyon kis része a kilátogató szurkolók élményeinek, ők a barátságok, a hangulat és az emlékek miatt járnak ki minden évben az ikonikus emelkedőkre. 

A Tourmalet maga egyike a legnagyszerűbb sportélményt biztosító hegyeknek mind közül. Mivel a Tour szinte minden évben meglátogatja, szurkolók ezreit csábítja szerte a világból, akik mind egy egyedi élmény és történet kíséretében utaznak haza. Ez teszi a Tourmalet-t a Tour részévé, és ezért szerves része a Tour a hegynek.  


Szöveg: Szabó Bence
Forrás: Cycling Weekly magazin

Hozzászólások