ES Bringa - Szív, tiszta fej és helyismeret - avagy hogyan nyerheted meg a Flandriát? 
Szív, tiszta fej és helyismeret - avagy hogyan nyerheted meg a Flandriát? 
Fotó: Europress/AFP

Szív, tiszta fej és helyismeret - avagy hogyan nyerheted meg a Flandriát? 

Szabó BenceSzabó Bence
2020/04/05 10:04
Ha a járvány miatt nem szakad félbe a szezon, ma rendeznék a tavasz egyik legfontosabb versenyét, a Flandriát. A klasszikust, amit kevesen ismernek jobban, mint Tom Steels, aki pályafutása alatt több legenda csapattársaként tekerte végig a versenyt, az elmúlt években pedig a Quick-Step sportigazgatójaként többször is megnyerte azt. Most ő mondja el, mi kell a sikerhez, és mitől más a Flandria, mint a többi egynapos. 

Egy belga csapat belga sportigazgatója vagy, ez számodra az év legfontosabb versenye? 

A klasszikusok nyitó hétvégéjétől egészen a Roubaix-ig végig nagyon izgalmas időszak. Persze rengeteg a feladat, de az izgalom és a feszültség a versenyzők között és az autóban teszik igazán ilyenné. A klasszikusok tényleg kiszámíthatatlan versenyek, bármikor elszabadulhat a pokol. A Flandrián a szíveddel kell versenyezned, minden kanyarban megharcolnod, ugyanakkor a megfelelő taktika sem hiányozhat. Belgaként ennek a versenynek a történelmében nőttem fel, minden kiadásnak megvan a maga meséje. 

Sokat változott a Flandria az évek alatt? 

Jelentősebb lett. Közel lakom St Niklaashoz, ahol a verseny régen kezdődött. Akkoriban sem volt kis esemény, de ma hatalmas. A versenyzők körében mindig fontos volt, de ma már a szélesebb közönség is figyel rá. 

043_05122432.jpg Fotó: Europress/AFP

Olyan bajnokokkal tekerted le a versenyt, mint Museeuw vagy Van Petegem. Mi tette őket naggyá? 

Ott volt Tom Boonen is, igaz vele sportigazgatóként dolgoztam. Először is elképesztő fizikai adottságaik voltak, de mindig azt mondom, hogy a profi kerékpárban a versenyek csak tíz százalékát nyered erőből: a többi esetben azért győzöl, mert te vagy a legokosabb. Megvolt a higgadtságuk, hogy kivárjanak a megfelelő pillanatig és akkor indítsanak. Ugyanakkor a legfontosabb, hogy sosem vesztették szem elől az összképet. Akármikor beszéltél Boonennel a rádión, sose éreztél izgalmat a hangjában. Olyan volt, mint ha otthon ülne a tévé előtt. 

Ezek a srácok mindig hittek magukban. Persze ezt könnyebb úgy, ha megvan hozzá az erőd, de sok riválisuk legalább olyan erős volt, mégsem nyert soha.

Mi különbözteti meg Boonent mondjuk Leif Hoste-tól, akivel szintén versenyeztél együtt, de sosem nyerte meg a Flandriát, "csak" háromszor második lett?

Nagy különbség van aközött, hogy karriered elejétől kapitány vagy, nem pedig később nősz bele a feladatba. Az, ahogy kezeled a nyomást, különösen az utolsó kilométereken, ezen múlik. Boonen és Museeuw gyorsak is voltak, így bárki került melléjük egy hosszú verseny hajrájában, képesek voltak lesprintelni. Leifből ez hiányzott, talán emiatt lett háromszor második. 

Mi kell ahhoz, hogy esélyes legyél a Flandrián? 

Gyorsnak lenni biztosan nem árt. Viszont az is kell, hogy képes legyél leküzdeni az újabb és újabb emelkedőket. Mindegyik teljes erőbedobást igényel és köztük regenerálódnod kell, a lehető legtöbb energiát spórolva. A helyismeret szintén elengedhetetlen, ismerned kell az emelkedőket, tudnod kell, mikor muszáj elöl helyezkedned. Közben nyugodtnak kell maradnod a kockaköveken, mégis olyan keményen nyomni, ahogy tudod. 

043_05076790.jpg Fotó: Europress/AFP

Mint sportigazgató, hogyan tervezel a Flandriára? 

Először is, az utolsó részletig ismerned kell az útvonalat. Az elejét, ami gyakran csak a verseny kontrollálásáról szól éppúgy, mint a kulcshelyeket, ahol valakit fel kell áldoznod, hogy pozícióba hozd a kapitányodat. Aztán mindig van egy előzetes terv, persze ez bármelyik percben megváltozhat. Könnyű azt mondani, hogy itt vagy ott támadjunk, de mi történjen, ha van mondjuk egy defekt? Lépésről lépésre jutunk el a hajráig, ott pedig már a lábakon múlik. Ettől még van egy általános tervünk, mint minden versenyen. 

Szintén nem egyszerű szem előtt tartani az összképet. Sok emberünk van kint az utakon, hogy minden emelkedő után tudjuk, ki merre van, kik vannak velük és ki teker a szökésben. Dönteni kell, hogy utol kell-e érnünk az elmenést akkor is, ha mondjuk van elöl emberünk. Ezeket a döntéseket percek alatt kell meghozni, nincs rá fél óra. 

Mennyi időt töltesz a pályabejárással? 

Elég sokat, még akkor is, ha az útvonal nem változik az előző évhez képest. Látni kell még egyszer, hogy tudd hol várhatók nehézségek. Észrevehetsz egy új kátyút egy kanyarban és minimálisra csökkentheted a meglepetéseket. A versenyzőknek is mindig elmondom, tegyék bele a munkát, így akár 1-2 évnyi versenyzést is megspórolhatnak, mielőtt nagy eredményt érnek el itt. 

Azt is szeretem, ha változik az útvonal, mert akkor előnyünk van azokkal a csapatokkal szemben, akiknek nincs idejük a bejárásra. Mi sok időt ölünk ebbe, de az összes belga csapat ezt teszi, nincs ebben titok.  

Mekkora a szél szerepe?

Ez talán a legfontosabb taktikai elem. Az iránya és az erőssége nagyjából nyolcvan százalékban határozza meg, hogy milyen taktikát követünk. 

Milyen a verseny végjátéka? 

Itt már leginkább az erő dönt. A Kvaremont egy hosszú erőfeszítés, ahol három csatát kell megvívnod. Egyet az elején a pozícióért, aztán jön a meredek rész. A legnehezebb viszont a laposabb szakasz, ahol a nagydarab versenyzők nagyobb áttételt tudnak hajtani. Itt már nincs sok gondolkozás, csak hajtasz, hogy felérj az élmezőnyre vagy megtartsd a vezetést. 

A legvégén aztán megint sok múlik a szél irányán. Ha szembe fúj, de erős vagy, nem kell pánikolnod. Viszont ha hátszéllel van egy tíz másodperces előnyöd, azt már nagyon nehéz behozni.  

066_DPPI_20315265_009.jpg Fotó: Europress/AFP

Hogyan választjátok ki a csapatot a versenyre?

Erőnlét alapján. Szerintem látszik, hogy ez jó döntésekhez vezetett a múltban. Ha végignézünk a csapaton, általában 2-3 emberrel több van, akit betehetnénk a keretbe. Olyan ez, mint egy focicsapat: választunk versenyzőket, akik az elején kontrollálják az eseményeket. Aztán fontos a "középpálya" is, akik visszahozzák az elmenéseket. A végén pedig ott vannak a kapitányok, de ha erősek, az ő kiválasztásuk nem nehéz.

Hogy zajlik a felkészülés? 

Általában november végén kezdődik és három edzőtábor tartalmaz, de ez versenyzőnként változhat. A nyitóhétvégére meg kell lennie a megfelelő kondinak, a Tirenno és a Párizs-Nizza utánra pedig a csúcsformának. Utána már nem nagyon lehet ezzel játszani, vagy megvan a formád, vagy nincs. Ha bármi hátráltat, innentől visszanyerni a kondíciódat is nagyon nehéz. 

Nehéz a teljes klasszikus szezonban csúcsformában lenni? 

Nem egyszerű. Gyakran látni, hogy az Omloopon egy-két versenyző nagyon jól megy, aztán a Flandriára vesztenek pár százalékot a teljesítményükből. Az igazi nagyágyúk azok, akik 95%-on is meg tudják nyerni az Omloopot. 

Végezetül: miben különbözik a Flandria a többi versenytől? 

Sokkal több minden megtörténhet. Közben ráadásul nem vagy ott a versenyzők mellett, hanem messze hátul. Ahogy halad a verseny, sok embert elveszíthetsz. Talán ez a legnagyobb különbség mondjuk a Sanremohoz képest, ahol csapattal szinte az egész versenyt kontrollálhatod. 


Procycling

Hozzászólások