Az orvosok már lemondtak róla, majd fél év kóma után visszasétált az életbe

2016. május 28-án két kísérőmotoros hajtott a mezőnybe a belga körversenyen, súlyos tömegbukást okozva. A balesetnek tizennyolc érintettje volt, köztük Stig Broeckx, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. Az ő felépülésének története valódi csoda, amiről nemrég megrendítő dokumentumfilm készült: a ‘De Stig’ című alkotás a CyclingTips jóvoltából már angol felirattal is megtekinthető - ezúton ajánljuk minden kerékpárrajongó figyelmébe.

---

Stig balesete sokkolta a kerékpáros társadalmat. Csupán néhány héttel korábban, a Török körversenyen tért vissza, miután február végén a Kuurne-Brüsszel-Kuurnén ütközött egy motorossal. Tele volt tervekkel; széles mosollyal és csillogó szemekkel nyilatkozott arról, mennyire várja már, hogy újra versenyezhessen. Épp gyerekkori álmát váltotta valóra.

Az incidens azért is rendítette meg ennyire a sportági közösséget, mert alig két hónappal azután történt, hogy két fiatal belga versenyző életét vesztette; Antoine Demoitié a Gent-Wevelgemen szenvedett fatális bukást, míg Daan Myngheer a Criterium International első szakasza közben kapott szívrohamot.

Úgy tűnt, a belga országúti szakág két hónapon belül a harmadik fiatal tehetségét veszítheti el, és a kerékpársport újra gyászba borul. De Stig végül túlélte a balesetet és kómába került. Ugyan életben maradt, nem érkeztek bíztató hírek az állapotáról. A legvalószínűbb forgatókönyv ekkor az volt, hogy élete végéig vegetatív kómában marad.

Ám Stig később rácáfolt az orvosokra: ő lett a kivétel, aki erősíti a szabályt. Kezdetben minimális agytevékenységet mértek nála, azonban a pesszimista kilátások ellenére fél év után felébredt a kómából, és újra megtanult beszélni, járni és egyáltalán, élni. A róla készült dokumentumfilm a rehabilitáció folyamatán vezet minket keresztül – minden nehézséggel és sikerrel együtt.

Ez a film mégis elsősorban a szeretetről szól. Arról, hogy egy hagyományos, összetartó flamand farmercsalád hogy birkózik meg a majdnem-tragédiával. Átlagos, szorgalmas emberek; Stig Broeckx is pont ilyen versenyző volt – a csapatkapitány sikeréért a szívét is kitette az országútra.

“Szerencsés ember vagyok” – mondja Stig belgiumi otthonából. Menyasszonyával, Marliesszal élnek itt. Ő készíti a vacsorát, amihez épp az előbb hámozta meg a krumplit.

“Szeretek főzni Marliesnak, és majdnem mindent megeszik, amit neki készítek” – meséli a védjegyévé vált széles mosollyal. “Ő gyógyszerészként dolgozik, rengeteg munkája van, főleg most, a járvány ideje alatt. Nekem az a nap fénypontja, amikor hazaér, leül az asztalhoz és tálalhatom neki a vacsorát.”

Ez a Tinderen szövődött szerelem megváltoztatta az életet, de az elmúlt négy és fél év során annyi minden más is megváltozott az életében. Személyiségét és intellektuális képességeit az Ardennekben történt szörnyű baleset, és a testét ért maradandó sérülések sem tudták befolyásolni, megtörni. Nehézségei vannak a beszéddel, mivel az arcán és a torkában található izmok a kóma és intubáció ideje alatt, vagyis csaknem hat hónapig inaktívak voltak – ám az esze úgy vág, mint bármikor korábban.

“Profi kerékpárosként mást se csináltam, mint az izmaimat dolgoztattam, de nem is sejtettem, hogy ennyi izmunk van az arcunkon. Még mindig rendszeresen járok beszédtanárhoz, hogy javítsak a kiejtésemen, és hogy helyesen tudjam használni az ajkaimat a szavak megformálásához. A séta és a beszéd a két legfontosabb dolog, amin még dolgoznom kell” – teszi hozzá önkritikusan.

Részlet a filmbőlFotó: CyclingTips

Lehet, hogy néha nehéz megérteni, amit mond, és idő kell ahhoz, hogy valaki hozzászokjon a beszédmódjához. De szavak nélkül is egyértelmű, hogy Stig Broeckx egy különleges srác. A történtek ellenére sem veszítette el pozitív létszemléletét.

“Tudom, hogy még mindig fejlődöm, de ez egy maraton, még akkor is, ha néha azt szeretném, hogy sprint legyen. Ez néha frusztrál, de megpróbálom mindig a pozitív oldalát nézni. Miután felébredtem a kómából, úgy fejlődtem, akár egy kisgyerek; hatalmas léptekkel. Ma már apróbb léptekkel haladok – de az apró lépések is lépések. Minden nap egy kicsit jobb vagyok.”

“Kár, hogy mindez megtörtént velem, de túléltem. Szerencsés vagyok, hogy ez 2016-ban történt, és nem mondjuk három évvel korábban. Az orvostudomány nagyon sokat lépett előre ebben az időszakban. Szerencsésnek érzem magam, és már nem akarok emiatt panaszkodni” – szögezi le.

Az optimizmusa ragadós, akárcsak jó kedélye. Ahhoz képest, hogy min ment keresztül, az élethez való hozzáállása irigylésre méltó. És ez nem egy szerep, amit a média kedvéért játszik el. Mindig is pozitív ember volt; mindig abból a szemszögből közelített az élethez, hogy mire lehet képes.

“Az élet olyan gyönyörű” – jelenti ki szemernyi kétség nélkül. “Miután felébredtem a kómából, sokáig ágyhoz voltam kötve. Csak a kórterem ablakán keresztül érzékeltem a világot. Innen néztem, ahogy odakinn váltakoznak az évszakok. Kerékpárosként mindig imádtam a szabadban lenni. Egy farmon nőttem fel, szóval mi harmóniában éltünk a természettel és az évszakokkal. Hogy ezt láthattam az ablakomból is, csodás volt.”

“Egész életemben pozitív srác voltam, és a családom is, viszont a baleset után intenzívebbé váltak az érzelmeink. A családommal való kapcsolatom szorosabbá vált. Nekik köszönhetően sosem voltam egyedül a küzdelmemmel. Nem tudtam volna végigcsinálni a családom nélkül” – ismeri el.

Az is az életfilózófiája része, hogy időnként megáll és megpróbál külső szemmel tekinteni a saját életére. Egyszerre csak egy lépés; és néha még az az egy lépés is nehéz, ugyanis a jobb lábfeje még mindig kissé merev a hosszas mozdulatlanság miatt.

“Szeretném motiválni és inspirálni az embereket, de amikor visszatekintek a saját fejlődésemre, azzal magamat is motiválom. Részben a motiváció és az inspiráció volt az oka, hogy megcsináljuk a filmet és megírjam a könyvet. Jó hallani, hogy ennyi emberhez eljuthat a történetem, és hogy sokan inspirálónak is találják.” 

A ‘De Stig’ című film 2019-ben készült, vetítették a flamand mozikban és a belga Sporza tévécsatorna is a műsorára tűzte, a fogadtatása pedig rendkívül pozitív volt: Broeckx számtalan bátorító üzenetet kapott a kerékpáros világon belülről és azon kívülről is.

A másfél órás mozi bemutatja azt az utat, melyet Stig végigjárt a balesete után. A szó legszorosabb értelmében visszasétált az életbe; teljesített egy három kilométeres jótékonysági sétát, ami majdnem egy teljes napjába telt – egy érzelmes jelenet a sok közül. Három kilometer ma már meg se kottyan neki!

“Versenyzőként nagyjából 71 kiló volt az ideális súlyom. Amikor felébredtem a kómából, mindössze 45 kilót nyomtam. Ezután hónapokig csak ettem, ettem és ettem. Tömtem magamba a csokit és a kiwit – úgy ahogy volt, a héjával együtt. Oké, a banánokat azért meghámoztam” – idézi fel nevetve a kezdeti időszakot.

“Most már azért odafigyelek az étrendemre, igyekszem fitt maradni. Olyan tempóval tekerek 20-30 kilométereket, mint egy turista. Bringával megyek a szupermarketig, plusz sokat sétálok. Nordic walkingolni is szoktam azzal a két bottal. Ez teljesen átmozgat, a botok pedig kezdetben sokat javítottak az egyensúlyérzékemen. Ma már könnyedén lenyomok akár tíz kilométert is.”

A jótékonysági séta a film egyik legerősebb jeleneteFotó: CyclingTips

A család mindennél fontosabb Stig számára: a baleset előtt, a felépülés alatt és azután is. A családi tejgazdaság csupán egy rövid tekerésre van tőlük, így gyakran meglátogatja a szüleit. Zárkózott emberek, akik két lábbal állnak a földön, az életükről készült film abszolút kívül esett a komfortzónájukon, de így is kitűnik, milyen erős szövetség van közöttük.

“Sokat beszélgettünk a dokumentumfilm tervezetéről. Introvertált ember vagyok, sosem én voltam a társaság közepe. Idő kellett ahhoz, hogy elő merjek lépni és megosszam a történetemet. Az elején azt gondoltam, hogy az embereknek hamar elegük lesz belőlem, és ‘Stig-túladagolást’ kapnak – de nagyon sok pozitív reakció érkezett.”

“Édesanyám eleinte nem akart szerepelni, de végül mindenkinek tetszett az eredmény. Egyszerre volt jó és nehéz együtt végignézni a filmet, mivel Tilly és a családom nagyon sokat szenvedett akkor is, amikor én még eszméletlen voltam. Bármit kérhettünk a rendezőktől, teljesítették, úgyhogy mindenki elégedett volt a stáb munkájával. Annak is örülök, hogy a volt barátnőmet, Tilly-t úgy ábrázolták, amilyen ő valójában. Hálás vagyok mindazért, amit értem tett. Együtt mentünk keresztül ezen az időszakon, ami az én és az ő életében is meghatározó volt.”

Úgy tűnik, Stig már nem lát maga előtt akadályokat, és sosem dühös amiatt, amiért élete ilyen drasztikus fordulatot vett. Körbeveszi egy szerető család, és a gyerekkori barátaival is tartja a kapcsolatot. Boldog, hogy rendeződött a viszonya három testvérével; és hogy végre nem csak róla szólnak a család mindennapjai.

Stig és édesapja, PeterFotó: CyclingTips

Stig Broeckx tavaly töltötte be a 30-at és újra tele van tervekkel. Szeretne jogosítványt szerezni, megkérte barátnője, Marlies kezét, és most azt fontolgatja, visszatér az iskolapadba, hogy kitanulja a gyógytornász szakmát. Emellett pedig szeretne segíteni azoknak, akik hasonló nehézségeken mentek és mennek keresztül; motivációs előadásokat tartana a kómából felépülőknek.

“Időnként felhúzom magam olyan dolgokon, amiket nem tudok irányítani. Szeretnék jogsit szerezni, de a vizsgámat elhalasztották a járvány miatt. Az esküvőnkkel is várnunk kell ugyanebből az okból. Amikor eljön a nap, szeretném ha a szabadban lenne a ceremónia, mert imádom a természetet. Én napról-napra élek, mert a szomorkodás senkin sem segít.”

Sokat mosolyog, mint mindig. És a mosolya, ha lehet, még szélesebb lesz, amikor szóba kerülnek a gyerekek; Stig már kétszeres nagybácsi, és barátjaihoz hasonlóan ő is családalapításra készül.

“Nagyon szeretnék gyerekeket. Az első unokaöcsém még akkor született, amikor kómában voltam. Nemrég pedig újra nagybácsi lettem. A gyerekek annyira őszinték! Valamelyik nap az egyik barátom gyereke például azt mondta nekem, hogy már egész jól beszélek. A gyerekek mindig az igazat mondják; azt, amit épp éreznek. Én is szeretnék egyszer édesapa lenni. Már eddig is sok kívánságom vált valóra. Sosem mondom azt, hogy soha.”

Stig és Greipel a 2019-es Tour de France-onFotó: CyclingTips/Cor Vos

A 'De Stig' c. dokumentumfilm egy mozijegy áráért már angol felirattal is elérhető a Vimeón!

CyclingTips