ES Bringa - Sam Bennett: "A kerékpársport kihozta belőlem az igazi személyiségemet"
Sam Bennett: "A kerékpársport kihozta belőlem az igazi személyiségemet"
Fotó: Europress/AFP

Sam Bennett: "A kerékpársport kihozta belőlem az igazi személyiségemet"

Bodnár GergőBodnár Gergő
2019/08/27 12:54
Itt már csak egy gazdag amerikai nagybácsi segíthet.
Lehet, hogy ez így szó szerint nem hangzott el a Bennett-családnál vacsora közben, de egy kisebb csodára tényleg szükségük volt ahhoz, hogy Sam a jövőben is magas szinten tudjon tekerni. 

Mert az ír fiú addigra már elhatározta, hogy ez lesz az ő sportja, annak ellenére, hogy az első találkozása az országúti kerékpárral nem volt épp túl "emlékezetes".

"Csak álltunk órák óta az út szélén, és nem történt semmi. Aztán megjött a mezőny, pár másodperc alatt elhúztak előttünk és mehettünk haza. Nem értettem az egészet."

Ekkor 1998 júliusát írtunk, a Tour de France épp Dublinból rajtolt.

A Bennett család ekkor már négy éve otthon, Írországban lakott, pedig Sam még egy kis flamand városban, Wervikben született. 

"Apu profi focista volt, és Belgiumban, az Eintracht Wervikben játszott. Négy éves koromig laktunk ott, majd kapott egy menedzseri állást a Watfordnál, így mehettünk haza. De pár kifejezésen kívül, sok mindenre nem emlékszem abból az időszakból. A sulit már otthon kezdtem." 

000_1JS1L9.jpg Fotó: Europress/AFP

Ahogy azt kell, ő is megpróbálkozott a focival, de nem volt túl nagy tehetség. Aztán jött egy helyi monti verseny, ahol végig kiválóan érezte magát. Pedig kezdetben,a kerékpáron sem volt túl sikeres.

"Az első klubnál ahol kezdtem, volt egy poén a srácok között. Valahogy így szólt: "olyan gyenge vagy, hogy még Sam is megverne."

Szóval minden adott volt ahhoz, hogy végérvényesen elengedje ezt a kerékpár dolgot. De csak nyomta tovább. Pedig a szüleinek nem volt pénze a legmodernebb kerékpárra és felszerelésre, márpedig az lett volna mindennek az alapja. Aztán az apjának beugrott egy Amerikában élő nagybácsi, aki szó nélkül segített.

"Előtt persze többször megkérdezte, hogy biztos vagyok-e magamban, és tényleg szeretnék-e profi lenni. Nem volt bennem kérdés. Szerencsére volt egy jó menő vállalkozása az USA-ban, így neki köszönhetően meg tudtam venni az első karbon vázamat." 

Majd jött a 2008-as év, és óriási meglepetésre Európa-bajnok lett pályán, a pontversenyben. Ekkor érezte, hogy tényleg nem szabad feladnia.

EC6RYqIXYAAMLmn.jpg Fotó: twitter

Tizenkilenc evésesen Franciaországba került, egy amatőr csapathoz, a VC la Pomme-hoz. Pár hét után edzés közben ütötte el az autó, és annyira súlyosan megsérült, hogy még az egyik lábának esetleges amputációja is szóba került.

Bennett egy hónap múlva újra kerékpáron ült, majd az FDJ kereste meg egy gyakornoki szerződéssel. El is fogadta az ajánlatot, de a francia csapatnál egy métert sem tekert. Folyamatosan sérült volt, mindkét térdét műteni kellett. Így idővel a legegyszerűbb megoldást választotta: haza igazolt. 

Az An Post-Chain Reaction-ben eltött egy idény alatt 12 versenyt nyert, így érződött, hogy ha egészséges, tényleg sok van benne.

Ennek ellenére apunak igaza volt, valahogy nem élveztem az egészet. Leültünk egy nagyot beszélgetni, ahol eldöntöttem, adok magamnak egy utolsó esélyt. És ha nem lépek szintet, akkor hagyom az egészet. Edzőt váltottam, és mindent feltettem egy lapra." 

Ez volt a 2013-as brit kör, ahol Bennett el is adta magát. Szakaszt nyert, és további két sprintben lett második, így gyorsan leigazolt a német NetApp. Szépen haladt előre, abszolút nem lógott ki a sorból, jöttek az eredmények, amikor az élet megint közbeszólt.

"Emlékszem Hamburgban, a World Ports Classic-on voltunk, amikor a fél mezőny betegen állt rajthoz. Nekem nem volt semmi bajom, csak a befutó után kezdtem legyengülni. De nem pihentem, folyamatosan edzettem, majd elkezdtem érezni, hogy valami nem oké. Alig kaptam levegőt. Kiderült, hogy van egy kisebb szakadás a nyelőcsövemben, ami nem játék."

000_1JS1V6.jpg Fotó: Europress/AFP

Azóta elkerülték a komolyabb sérülések, és a nyugodt munka eredménye lett az, hogy 2015-ben Sagan és Bouhanni előtt tudott szakaszt nyerni a katari körön. A következő idényben már WT-szinten is megmutatta magát (sprintet nyert a Dauphinén), a 2017-es évet pedig 12 győzelemmel zárta.

Csak idő kérdése volt, mikor viszik el úgy egy háromhetesre, hogy a sprintekben mindenki érte dolgozik. Ez a pillanat a tavalyi Girón jött el, amikor három győzelemig jutott.

"Furcsa belegondolni, de az első kerékpáros éveimben teljesen visszahúzódó srác voltam, alig voltak barátaim, bezárkóztam a szobába és csak nyomtam a PlayStationt. Azt hiszem ez a sportág hozta ki belőlem az igazi személyiségemet."


(Forrás: részben - independent.ie, carrissurinfo.com)



Hozzászólások