ES Bringa - Amikor már mindenki leírta, Richie Porte megragadta az utolsó esélyét a Tour-dobogóra
Amikor már mindenki leírta, Richie Porte megragadta az utolsó esélyét a Tour-dobogóra
Fotó: Europress/AFP

Amikor már mindenki leírta, Richie Porte megragadta az utolsó esélyét a Tour-dobogóra

Nagy BettinaNagy Bettina
2020/09/24 14:09
Bukások, sérülések, mechanikai problémák – Richie Porte-nak bőven kijutott a bajból a háromhetes körversenyeken. Ennek az évtizedes pechsorozatnak vetett véget az idei Tour de France-on, ahol karrierje során először állhatott dobogóra, ehhez pedig extra motivációt nyújtott kislánya születése, amiről épp a verseny miatt maradt le.

2011. július 24-én, a kora hajnali órákban ausztrál kerékpárrajongók ezrei tapadtak a tévék elé, hogy mégnézzék a Tour de France utolsó időfutamát. Azt, ahogy Grenoble környékén kedvencük, a 34 éves, veterán Cadel Evans több mint két és fél percet vert a versenyben vezető Andy Schleckre, bebiztosítva a végső győzelmet; ezzel Evans lett az első ausztrál, aki sárga trikót szerzett.

Kilenc évvel később, múlt vasárnap hajnalban hasonló érzés foghatta el azokat az ausszikat, akik fennmaradtak és végigizgulták a 2020-as Tour 20. szakaszát. Újabb sorsdöntő időfutam, újabb ausztrál dobogós remények. Azzal, hogy Richie Porte, a Trek kapitánya – aki, saját elmondása szerint, most utoljára töltötte be ezt a szerepkört – a harmadik legjobb időt tekerte a szakaszon, majd’ öt percet verve a látványosan megzuhanó Miguel Ángel Lópezre, az összetettben is felugrott a harmadik helyre – Porte sikerekben gazdag, ámde rengeteg balszerencsével tarkított karrierje során először állhatott Grand Tour-dobogóra Párizsban.

Persze, harmadiknak lenni a Tour de France-on messze nem ugyanaz, mint megnyerni a versenyt. De Porte, és az odahaza érte szorító rajongók mégis valódi győzelemként élték meg.

porte-tdf-2020-podiumFotó: Europress/AFP

"Az, hogy végre felléphetek a dobogóra; ez az a fotó, amit ki szeretnék tenni otthon a falra, ha majd visszavonulok – Párizsban, a pódiumon állva" – mondta a 35 éves ausztrál versenyző. "Alig hiszem el, hogy végre-valahára sikerült. Őszintén szólva, számomra ez felér egy győzelemmel."

"Hosszú út vezetett idáig, telis-tele küzdelmekkel és drámákkal, szóval nagyon boldog vagyok, hogy mindezek után megcsíptem egy dobogós helyet a Tour de France-on."

Porte pályafutás kapcsán sokszor vetődött fel, hogy talán örök, beváltatlan ígéret marad. A 2010-es Giro d’Italián, első profi évében (a Saxo-Bankkal lépett WorldTour-szintre) hetedikként zárt az összetettben, emellett megnyerte a fiatalok versenyét – a debütáns eredményei alapján az sem tűnt elképzelhetetlennek, hogy a tasmán előbb-utóbb a Grand Tour-győzelemig is eljuthat.

Az elkövetkezendő években Porte a világ egyik legjobb, legmegbízhatóbb egyhetes versenyzőjévé nőtte ki magát. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy kétszer is nyert Párizs-Nizzát (öt szakaszgyőzelem mellett), továbbá a svájci körversenyről, a Romandiáról, a katalán körről, Algarvéból, és persze a hazai versenyéről, a Tour Down Underről is van összetett elsősége, ráadásul kettő. Ugyancsak két alkalommal lett második a Dauphinén, és a baszk körön is állt már dobogón – itt a legnehezebb egyhetes viadalokról beszélünk. A háromhetes siker azonban sehogysem akart összejönni.

porte-paris-nice-2013Fotó: Europress/AFP

Ennek oka (részben) a lehetőség hiánya volt – főként segítői szerepeket osztottak rá. A Saxónál Alberto Contador keze alá dolgozott, az egykori Sky-nál pedig hol Bradley Wiggins, hol Chris Froome szolgálatában állt. Tény, hogy Porte igazi luxussegítőként mindhármuknak aranyat ért a hegyekben. Amikor viszont esélyt kapott arra, hogy első számú emberként is bizonyítson, nem termett számára babér.

Mint például a 2014-es Touron, mikor Froome bukása és korai kiszállása miatt az ölébe hullott a kapitányi cím: Porte egész a második helyig küzdötte fel magát az összetettben, hogy aztán közel 9 percet kapjon a 13. etapon. A 2015-ös Girón egy defekttel kezdődött a vesszőfutása: a 10. szakaszon egy rivális csapatnál tekerő honfitársától, Simon Clarke-tól kapott cserekereket, ami kétperces időbüntetést vont maga után, így hirtelen 3:09-es hátrányba került – Jesolóban ráadásul bukott, így az egyéni időfutamon ez a hátrány több mint a duplájára nőtt, majd a 15. szakaszon további 27 percet pakolt hozzá, ezért a harmadik héten már el se indult.

porte-clark-giro-2015Fotó: Europress/AFP

A következő szezonban, 2016-ban Porte otthagyta a Sky-t, hogy a luxussegítői szerepből kilépve a BMC-nél végre kiemelt ember lehessen. Az azévi Tourra ennek megfelelően egyedüli kapitányként érkezett, ám rögtön a második szakaszon elhalványultak a győzelmi esélyei; a lehető legrosszabbkor jött egy mechanikai probléma, ami miatt eleve kétperces hendikeppel indult neki a hegyeknek. Végül az előkelő 5. helyen zárt, ami abszolút vállalható eredmény – az addigi legjobbja volt nemcsak a Touron, hanem a Grand Tourokon egyaránt. A sportban nincsen ha, de anélkül a lassú kerékcsere nélkül az ausztrál tisztán másodikként zárt volna Froome mögött…

És ezután kezdte el kísérteni "a 9. szakasz átka", ami esélyei mellett a csontjait is összezúzta.

A 2017-es francia körversenyen a Mont du Chat lejtmenetében szenvedett horrorbukást, miután törött medence- és kulcscsonttal szállították kórházba – ekkor mindössze 39 másodperccek maradt el az összetettben élen álló Chris Froome-tól. Egy évre rá, szintén a 9. etapon törte el újra a kulcscsontját – ezúttal a rettegett kockaköveken, pedig kiváló pozícióból várhatta (volna) az Alpokat.

porte-tdf-2017-crashFotó: CyclingTips/Cor Vos

Noha Porte a 2019-es Tourt megúszta jelentősebb balszerencse és sérülések nélkül, mégsem fért be a legjobb tíz közé – a 11. helyen zárt, mely az előző évek pechszériáját követően nem mondható éppen rossznak, de nem is az az eredmény, amiben ő és új csapata, a Trek titkon reménykedett. 34 esztendősen úgy tűnt, Porte kénytelen búcsút inteni dobogós álmainak, és a legjobb sanszait már mind maga mögött hagyta.

Éppen ezért, amikor Porte rajthoz állt a 2020-as Tour de France-on – az idei volt a tizedik részvétele –, gyakorlatilag bármiféle nyomás nélkül tehette. Az előzetes főfavoritok, Primoz Roglic és Egan Bernal, illetve a két szupercsapat összecsapása teljes mértékben lekötötte a média figyelmét, az ausztrálról csupán outsiderként esett szó. Így mikor Porte – a későbbi bajnok Pogacarral egyetemben – vesztett másfél percet az oldalszeles hetedik szakaszon, már meg sem lepődtünk, hisz valahol számítottunk rá, hogy egy ilyen szituációban a rövidebbet húzza.

Ám ez a huszonnégy óra nemcsak az oldalszelezés miatt volt eseménydús számára: másnap Porte az Instagramon "keservesen kiábrándítónak" értékelte az időveszteséget, majd egy kép kíséretében bejelentette, felesége, Gemma életet adott második gyermeküknek, Eloise-nak. "Szavakkal nem is tudom kifejezni, mennyire fáj, hogy lemaradtam a kislányom születéséről, de szeretném megköszönni a csapatomnak a támogatást" – írta akkor közösségi oldalán. "Innentől hosszú, és mentálisan kifejezetten nehéz verseny elé nézek, de a legszebb ajándék Párizs után vár."

Ahogy folytatódott a Tour, Porte szerencséje is megfordult. Az elátkozott 9. etapon mindenféle probléma nélkül jutott túl – később ironikusan el is nevezte "8b szakasznak" –, és fokozatosan kapaszkodott fel az összetettben. Persze, nem ő lett volna, ha nincs egy-két forró pillanata.

A franciák, Bardet és Martin gyengébb teljesítményével a Puy Mary (13. szakasz) után már bekerült a top 10 közé, de másnap a lyoni befutó előtt néhány kilométerrel dupla defektet kapott – csapattársa, Kenny Elissonde mentette ki egy gyors kerékpárcserével. A Grand Colombier-n (15. szakasz) kellemes meglepetést okozott: tartotta a tempót a két szlovénnel és harmadikként érkezett meg, így összetettben is feljött ötödiknek. A királyszakaszon, a brutálisan meredek és végeláthatatlan Col de la Loze-on szintén állta a sarat, és újabb helyet javított – már nem is tűnt olyan távolinak a dobogó.

A következő nap viszont még több drámát tartogatott. Az összetettben immáron negyedik Porte a Glières murvás szakaszán egy újabb defekttel szembesült, miután egyperces hátrányba került és eszeveszett üldözésre kényszerült (Dumoulin és van Aert segített be neki), de végül az utolsó emelkedőig sikerült elcsípnie az esélyesek csoportját, és időveszteség nélkül megőrizte pozícióját – kiválóan menedzselte a legkomolyabb krízishelyzetet is, életben tartva reményeit.

Jöhetett tehát a sorsdöntő hegyi időfutam, ahol megvolt a lehetősége, hogy valóra váltsa az álmát. 100 másodperc és a Planche des Belles Filles választotta el ettől, ám végül bőségesen túlteljesítette a célját – nem is volt szoros a küzdelem: amíg Tadej Pogacar a feje tetejére állította a verseny és történelmet írt, Porte szépen csöndben 5 percet adott Lópeznek (Pogacar mögött a legjobb időt tekerte a hegymenetben) és kényelmesen megszerezte a harmadik helyet. Küldetés teljesítve.

"Amikor már csak 3 kilométer volt hátra, a sportigazgatóm, Kim Andersen a fülemre mondta, hogy el fogom érni az álmomat, és ez zseniális pillanat volt" – mondta Porte.

Az elmúlt évek során megannyi balszerencse sújtotta, de ő nem tört meg, most pedig végre megvan az áhított Tour-dobogó – és ezt az eredményt senki sem irigyli tőle, szinte a teljes mezőny kiemelte, mennyire megérdemli, együtt örültek vele.

Otthon, Monacóban pedig még egy ennél is nagyobb öröm várta Richie Porte-ot, hisz először találkozhatott újszülött kislányával. Az érzelmes pillanatot minden bizonnyal csak tovább édesítette az országúton elért siker.

"Úgy jöttem el a Tourra, hogy tudtam, küldetésem van" – fogalmazott a boldog, kétszeres apuka. "Hogy emiatt lemaradtam a születésről – úgy érzem, ezt csak egy ilyen eredmény miatt érte meg bevállalni."

Arra már verseny folyamán fény derült, hogy ez lesz Porte utolsó szezonja a Trek-Segafredónál, és kész lemondani a kapitányi címről is. Egyelőre nem tudni, melyik csapathoz igazol, de a pletykák azt sugallják, hogy visszatérhet az Ineoshoz és újra beáll a sorba: luxussegítőként tölti majd pályafutása fennmaradó éveit.

Mindezt már nagy elégedettséggel és teljes odaadással teheti, tudva, hogy egyéni céljait elérte, és ha háromhetest végül nem is nyer(t)  ahogy arra tehetsége predesztinálta , tíz év kitartásával felért egy Grand Tour-dobogóra, ami sorozatos kudarcai és bukásai fényében egyenértékű a győzelemmel.

CyclingTips

Hozzászólások