ES Bringa - Quinn Simmons: "A Paris-Roubaix az álmom”
Quinn Simmons: "A Paris-Roubaix az álmom”
Fotó: Europress/AFP

Quinn Simmons: "A Paris-Roubaix az álmom”

A világ néhány napja megismerhette a mindössze 18 éves Quinn Simmons nevét. Az amerikai tinédzser a világbajnokságon robbant be a köztudatba, miután a junior időfutamon elért 4. helye után, a mezőnyversenyen magabiztos versenyzéssel aranyérmet szerzett. Teljesítménye olyannyira meggyőző volt, hogy a Trek-Segafredo csapata azonnal megkínálta egy kétéves szerződéssel, így jövőre már World Tour szinten tekerhet. Simmons már év elején is felhívta magára a figyelmét, amikor úgy nyerte meg a junior Gent-Wevelgemet, hogy egy ideig zokniban kellett tekernie…


Mindössze 24 órával a világbajnoki győzelme után, egy harrogate-i gyorsétteremben futok vele össze, ahol éppen egy hamburgert majszol. Nem fogunk kezet, mert az övé tiszta ketchup… Egy Trek-Segafredo esőkabátot visel, hiszen néhány órával a győzelme után az amerikai csapat bejelentette, hogy leigazolták Simmonst. Amikor jövőre rajthoz új csapatában az első versenyén, még mindig csak 18 éves lesz.

10 évvel ezelőtt ez egészen elképzelhetetlen lett volna, de egyre több World Tour csapat kínál lehetőséget a legjobb fiatal versenyzőknek. Simmons úgy lesz jövőre profi, hogy az U23-as korosztályt kihagyva azonnal a felnőttek között kell majd bizonyítania. Tavaly Remco Evenepoel járta be ugyanezt az utat, és láttuk, hogy neki nem okozott gondot mindez, persze nem mindenki veszi fel ilyen könnyedén a nagyok tempóját. Evenepoel mellett még mindig rendkívül fiatal az idei Tour de France győztese Egan Bernal, akinek 22 évesen sikerült a csúcsra jutnia. Mellettük Mathieu Van der Poel már tapasztalt „veteránnak" számít a maga 24 évével.

„Sokan, már a juniorok között is nagyon magas szinten versenyeznek. Mindenkinek van egy jó edzésterve, egy jó edzője, mindenki használja a wattmérőt és nézi a számokat. Nincs már akkora különbség a profik és a juniorok között, mint korábban.” – mondja Simmons

Simmons 2.jpg Fotó: Europress/AFP

Lehetséges, hogy a különbség kisebb, de nem csak ez vezérli a csapatokat, amikor ilyen fiatal versenyzőket igazolnak. A csapatok sokkal inkább a számokra hagyatkoznak és így kevésbé vállalnak rizikót. A hagyományok, amik egykor meghatározták a tehetségek fejlődésének figyelését, már egyre inkább eltűnnek az adatok és számok halmazában.

Ezek a számok Simmons esetében igencsak meggyőzőek. Idén május 18.-án, a 18. születésnapján letekerte a kegyetlen, közel 100 mérföldes (170 km) White Rim útvonalat Utahban, ahol megdöntötte a valaha volt leggyorsabb időt. A távot 5 óra 41 perc 17 másodperc alatt teljesítette és közben végig a kerékpárján volt a wattmérője.

„Ez volt az első eset, amikor egy több, mint 6 órás intervallumban teszteltem magam. Elküldtem a fájlt az edzőmnek, hogy lássa az adataimat. Fél órán belül válaszolt, és azt mondta, hogy ezzel a teljesítménnyel és ezekkel a számokkal 10-ben lehetnék a Paris-Roubaix-n.

Kicsit később, a Leadville 100 névre hallgató mountain bike versenyen Simmons újra bizonyította, hogy mire képes. Többször is defektet kapott és a táv nagy részében üldöznie kellett, mégis sikeresen vert meg World Tour szinten tekerő profikat, köztük Peter Stetinát és Lachlan Mortont. Azonban így is csak a második helyet szerezte meg a korábbi amerikai bajnok Howard Grotts mögött.

„Néhányszor már bizonyítottam, hogy megvan az erőm a hosszabb távokon is. A Leadville 100-as versenyen nyújtott teljesítményem nagyon hasonló volt a 6 órás erőkifejtésemhez, amit először elküldtem az edzőmnek. Látják, hogy tudod hozni ezt a teljesítményt, kombinálva a junior versenyekkel, ahol látják a taktikai tudást is. Úgy gondolom, hogy néhány srácnak a legjobb opció az, ha azonnal World Tour szintre léphet, és véleményem szerint ez egyre gyakoribb lesz.” 

Simmons 4.jpg Fotó: Europress/AFP

A teljesítmény csak egy dolog, a versenyzés a másik. A fiatalok versenyeztetése felnőtt mezőnyben vita tárgya volt, hogy lelassíthatja a versenyzők fejlődését. Simmons máshogy látja a dolgokat: „Már így is hátrányban vagyok. Ha valaki olyanra gondolsz, mint Tom Boonen, aki 12 évesen már a Flandrián versenyzett, akkor még sok bepótolni valóm van.”  Simmons nem szeretne összetett versenyző vagy időfutamspecialista lenni, ő klasszikusokat akar nyerni.

„Számomra több értelme van azonnal a profik közé lépni és minél hamarabb minél több tapasztalatot gyűjteni a klasszikusokon. Az összetettre is rámegyek talán néhány U23-as versenyen, csak azért, hogy áll nekem a vezetői szerep, de ha klasszikusokat akarok nyerni, akkor a leghamarabb olyan útvonalakon kell versenyeznem, ahol majd nyerni szeretnék.

Simmons úgy tervezi, hogy Oudenaarde-ban, a Flandriai Körverseny befutóvárosában fog lakni, így a legendás emelkedők, mint a Kwaremont, a Paterberg és a Koppenberg a szomszédjában lesznek. Ráadásul Roubaix macskakövei sem lesznek messze, azokon is tekerhet majd bőven.

„Láthattuk, hogy Degenkolb milyen sikereket ért el a Trekkel, nagy előny, ha az ember ezen a környéken él. Remélem, hogy egyszer majd megverhetem őt is, ha minden jól alakul. És a Paris-Roubaix az álom.”


Szöveg: Dobos Milán
Cyclingtips

 

Hozzászólások