ES Bringa - Peter Sagan: „Juraj nélkül most nem lennék itt”
Peter Sagan: „Juraj nélkül most nem lennék itt”
Fotó: Europress/AFP

Peter Sagan: „Juraj nélkül most nem lennék itt”

HosszabbitásHosszabbitás
2019/06/14 13:49
Peter Sagan önmagához képest nem muzsikált túl fényesen az idei klasszikus szezonban, egyszerre volt közel és távol a győzelemtől. A szlovák klasszis most elmeséli, hogyan élte meg ezt az időszakot, továbbá visszatekint kerékpáros pályafutása kezdetére, beavat minket jövőbeli terveibe és elárulja, mi a legkedvesebb emléke. Egy kötetlen interjú a sportág ügyeletes rocksztárjával. 

A háromszoros világbajnok Peter Sagant a CyclingTips nevű ausztrál kerékpáros szakportál újságírója, Neal Rogers faggatta a Kaliforniai Körverseny rajtja előtt. A csalódáskeltő tavaszi kampány mellett, amit egy többhetes kihagyással járó gyomorfertőzés előzött meg, szóba került a Bora-hansgrohe csapatszintű átalakulása, a Mathieu van der Poel-jelenség, Marcel Kittel drasztikus bejelentése, a kulcsfontosságú testvéri támogatás, az esetleges Giro-indulás, illetve az apaság örömei. A folytatásban ezt a május 10-i beszélgetést közöljük.

• • •

Neal Rogers (CyclingTips): Ha visszatekintesz a tavaszi egynaposokra, elégedett vagy a teljesítményeddel?

Peter Sagan: Hát, lehetett volna jobb, de lehetett volna rosszabb is. Mindig el kell fogadni azt, amit az élet ad. Az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy minden versenyt én nyerek, de a kerékpározás egy kemény sport és láthattátok, hogy ugyan sokszor ott tekertem az élbolyban, mégsem harcolhattam a végső győzelemért. Korábban már volt egy ehhez hasonló tavaszom, vagy talán még rosszabb – nem számít. Ami történt, megtörtént, a következő versenyperiódusra koncentrálok.

NR: 2015-ben is hasonlóan gyenge klasszikus szezont futottál, majd megnyerted a Kaliforniai Körverseny összetettjét…

PS: Igen, és az a tavasz még az ideinél is gyengébben sikerült. Nem látok semmi rosszat abban, ami történt. Minden év különböző, ezt el kell fogadnod. A Gent-Wevelgemen senki sem tudhatta, mi fog történni később, hiszen az elejétől kezdve fújt az oldalszél és sok kisebb emelkedő volt az útvonalban. Én, személy szerint azt gondoltam, hogy a mezőny darabjaira fog hullani és sosem kapnak el minket. Ha hatékonyan összedolgozunk az élen – gondoltam –, nehéz lesz minket megfogni, viszont ha hátul nem szakad szét a sor, egészen biztos, hogy utolérnek, mert az utolsó 30 km-en szembeszélbe fordultunk. Végül az utóbbi verzió valósult meg. A hajrában ezek után nem vehettem fel a versenyt a sprinterekkel, akik mindvégig a mezőnyben tekertek, míg én az egész napot szökésben töltöttem.

NR: Csalódott vagy amiatt, hogy nem álhattal rajthoz a Liège-Bastogne-Liège-en?

PS: Nem, sőt, tulajdonképpen örülök annak, hogy végül nem utaztam el Liège-be. A tévén keresztül követtem a versenyt és láttam, milyen időjárási körülmények között tekertek és milyen eredmények születtek.

000_1FN2A0 (1).jpg Peter Sagan címvédőként az 5. helyen végzett az idei Paris-Roubaix-n, Fotó: Europress/AFP

NR: A Bora-hansgrohe kifejezetten erős tavaszt produkált; Sam Bennett, Max Schachmann, Emanuel Buchmann és Pascal Ackermann is futószalagon szállította a győzelmeket. Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a Bora kizárólag köréd épül, de mostanra a csapat új identitást vett fel. Mit gondolsz erről?

PS: Nagyon jó dolognak tartom. Ha azt látom, hogy a csapattársaim nyernek, ráadásul olyan fiatal srácok, akiknek én is tudtam segíteni a tapasztalataim által, akkor boldog vagyok – nagyon boldog és elégedett.

NR: Tavaly, amikor arról kérdeztünk, mit gondolsz Mathieu van der Poel azon döntéséről, miszerint az országúti helyett a hegyi-kerékpározásra koncentrál a 2020-as tokiói olimpiáig, azt válaszoltad, hogy fogalmad sincs, ki az a Mathieu van der Poel.

PS: Mostmár tudom, ki ő (nevet).

NR: Igaz, hogy egy évvel ezelőtt nem ismerted őt?

PS: Ismertem, mint cyclocross versenyzőt, de nem igazán foglalkoztam vele.

NR: Mit szólsz az idei tavaszához?

PS: Hihetetlen volt. Lenyűgöző, amit csinál.

NR: És mi a véleményed Marcel Kittel bejelentéséről?

PS: Miért, mi történt?

NR: Marcel bejelentette, hogy közös megegyezéssel felbontja a szerződését a Katusha-Alpecinnel, és ebben a szezonban nem versenyez többet. Egy időre eltávolodik a profi kerékpársporttól. Ez meglep téged?

PS: Tíz évnyi profi pályafutás után nehéz nekem bármi meglepőt mutatni.

NR: A Borával való szerződésed 2021-ben jár le. Úgy olvastam, hogy még nem vagy biztos abban, mit fogsz csinálni ezután, illetve szóba került a mountain bike is…

PS: Tudod, a sajtó rengeteg sztorit generál velem kapcsolatban, de mégis mit kéne erre reagálnom? 2021-ig még hátravan két és fél év, és senki sem tudhatja, hol lesz két és fél év múlva.

NR: Örömödet leled még abban, hogy profi kerékpárversenyző vagy? Ugyanannyira élvezed a versenyzést, mint mondjuk öt évvel ezelőtt?

PS: Valamikor jobban, valamikor kevésbé. Amikor szép az idő, jobban élvezem.

NR: Öt évvel ezelőtt még nem nyertél Flandriát, nem nyertél Paris-Roubaix-t, nem nyertél világbajnokságot és nem nyertél hat zöld trikót sem. Miután ezeket mind beteljesítetted, maradt még benned tűz? Vagy mindent kipipáltál, amit szerettél volna elérni? Meg tudtad őrizni azt a motivációt és azt a szenvedélyt, amivel 5 évvel ezelőtt versenyeztél?

PS: Tudod, akad még néhány rekord, amit megdönthetek, például a zöld trikót vagy világbajnoki címeket illetően. Meglátjuk, hogy ebben az évben, a következőben, vagy 3 év múlva sikerülhet-e. Motivált kell, hogy legyek, máskülönben nehezen menne.

043_05393991.jpg Sagan egyedüli csúcstartóvá léphetne elő egy újabb pontverseny-győzelemmel, Fotó: Europress/AFP

NR: 10 éve mindig elindulsz a Kaliforniai körversenyen. Amikor arra gondolok, hogy még mit érhetnél el pályafutásod során, adja magát egy Giro d’Italia-szakaszgyőzelem vagy egy nap rózsaszínben. De te sosem álltál rajthoz a Girón. Ez olyasvalami, amit még szeretnél megtenni?

PS: Mielőtt visszavonulnék, egyszer mindenképp szeretnék elindulni a Giro d’Italián. A tavaszi klasszikusok és a Tour de France mellett ez nehéz ügy. Nehéz, mert januártól egészen októberig készen kell állnom. Az nem úgy van, hogy felkészülök a Tour de France-ra és utána leállok. Rengeteg a verseny, befolyásolnak a szurkolók és az újságírók is. Ez így megy egész évben – egy nagy körforgás.

NR: Mire emlékszel a legelső kerékpárversenyedből – amikor először tűztél a mezedre rajtszámot és sorakoztál fel a startvonalnál?

PS: 1998-ban volt, közel a szülővárosomhoz, Zsolnához – a szezon utolsó versenye a tél előtt. Részt vettem rajta én, Juraj, az édesapám – amatőr szinten sokat versenyzett – és a legidősebb testvérem, Milan is. Ők ketten nem fejezték be, inkább félreálltak és elszívtak néhány szál cigit (nevet). Egy monti-versenyről van szó, én akkor 8 éves voltam.

NR: És te hogyan értél célba?

PS: Három részből állt a verseny: az első napon valami eltörött a biciklimen és nem tudtam befejezni a szakaszt. A következő nap reggelén egy időfutamot rendeztek, amit megnyertem. Délután egyszerre indultunk és végül talán 8. vagy 9. lettem. A bátyám, Juraj nyerte az összetettet.

NR: Azonnal tudtad, hogy folytatni szeretnéd a versenyzést?

PS: Egy évvel később megpróbáltam végigcsinálni a teljes hazai szezont, a lehető legtöbb versenyre szerettem volna eljutni, úgyhogy elkezdtem edzeni. Sokat nyertem – ezért folytattam.

NR: Ki volt a legjobb mentorod karriered során?

PS: Azt hiszem, hogy a testvéreim, Juraj és Milan.

NR: Milan még mindig teker?

PS: Nem, ő sosem versenyzett. Csak egyszer próbálta ki, amikor én 8 éves voltam.

NR: Akkor hogyan segített Neked?

PS: Inkább a privát életemben segített, mint a kerékpárversenyzés terén.

NR: El tudod mondani, hogy Juraj hogyan vitt előre a pályafutásod alatt?

PS: Juraj nélkül most nem lennék itt, ez biztos. Ő kezdett el előbb biciklizni, aztán egy évvel később követtem őt. A kerékpáron nőttünk fel. Amikor rossz volt az idő, mondjuk esett az eső, sosem akartam kimenni edzeni, de ő mindig rávett arra, hogy erőfeszítéseket tegyek. Így válhattam profi versenyzővé.

000_SQ25H (1).jpg Juraj Sagan öleli háromszoros világbajnok öccsét Bergenben, Fotó: Europress/AFP

NR: Szóval ő noszogatott?

PS: Igen, és mivel Juraj az idősebb, én mindig őt utánoztam. Amikor lustálkodtam, a szüleim azt mondogatták nekem, hogy ’Nézd meg Jurajt, hiába szakad az eső, ő elment tekerni két órára, míg te itthon ültél és a PlayStationt nyomogattad’. Mindig azt válaszoltam erre, hogy ’jó, dehát én lusta vagyok’. Aztán évről-évre lettem egyre jobb és később már rendszeresen együtt edzettünk.

NR: Mikor hagytál fel a lustasággal?

PS: Még mindig lusta vagyok (nevet). Élvezem, amikor az ágyban heverhetek és semmit sem kell csinálnom.

NR: Azon felül, hogy tehetséges vagy, úgy hallottam, hogy rengeteget edzel.

PS: Ki mondta ezt neked?

NR: Azt hiszem, egy podcastban hallottam, talán az egyik korábbi Cannondale-es csapattársad, Ted King vagy Timmy Duggan mondhatta. Igaz ez?

PS: Nem tudom. Nem tudom, hogy mi a különbség aközött, hogy valaki nagyon keményen edz és aközött, ahogyan én edzek.

NR: Az, hogy édesapa lettél, hogyan befolyásolta a karrieredet?

PS: Nagyon boldog vagyok, hogy édesapa lehetek. Azt kívánom, hogy bárcsak több időt tölthetnék otthon. Csinálom, amit csinálok – és csak néhány évről van szó –, de sokszor nehéz eldönteni, mit tegyek. Megpróbálok minél több időt a fiammal tölteni, amikor szabad vagyok.

NR: Ha visszatekintesz az összes eddigi sikeredre – és nem muszáj, hogy ez egy konkrét versenyeredmény legyen –, melyik volt az a nap, amit a legjobban élveztél? Mi a legszebb emléked?

PS: Érzelmileg, vagy…?

NR: Igen, vagy csak egy nap, amikor minden összejött és jobban érezted magad a bőrödben, mint bármikor máskor.

PS: Az a nap, amikor Marlon megszületett. Ez a legnagyobb dolog az életemben és egyben a legfontosabb eredményem is. 

• • •

Peter Sagan Kaliforniában egy szakaszgyőzelemmel jelezte, hogy nem szabad őt leírni. A feljövőben lévő szlovák egy utahi magaslati edzőtábort követően a Svájci körversenyen (június 15–23.) tér vissza az európai porondra: a számára az egyik legkedvesebb egyhetes viadalon hangol a szezon főeseményére, a Tour de France-ra, ahol a rekordot jelentő 7. zöld trikó megszerzése lesz a célja.

Szöveg: Nagy Bettina
Forrás: CyclingTips

Hozzászólások