ES Bringa - Morkov & Sabatini: A felvezetés művészete
Morkov & Sabatini: A felvezetés művészete
Fotó: Europress/AFP

Morkov & Sabatini: A felvezetés művészete

Kálmán LaciKálmán Laci
2019/05/21 09:13
A hétfői pihenőnap után, ma és holnap egy-egy a sprinterek számára ideális szakasszal folytatódik a Giro. Ha mezőnyhajrá, akkor vonatok, ha vonat, akkor Quick-Step.

Michael Mørkøv és Fabio Sabatini a felvezetés mesterei. Alapesetben (de nem ezen a versenyen) ők az utolsó két ember Elia Viviani vonatában. Tavaly az olasz sprinter 18 győzelmet szerzett a segítségükkel. A következőkben megtudhatjuk, hogy is néz ki egy tökéletes felvezetés, és mik lehetnek a buktatók.


Mi kell ahhoz, hogy valakiből jó felvezető ember legyen?
Michael Mørkøv: Hihetetlenül jól kell tudni gyorsítani, iszonyú nagy teljesítményt leadni, áramvonalasnak is kell lenni a kerékpáron, és kifogástalanul kell tudni vezetni a sprinteredet a mezőnyben. És persze ott a tapasztalat, ami szintén nagyon kell. 

A szükséges készségek függnek attól, hogy hol helyezkedsz el a vonatban?
MM: Igen, mindenhol más a feladat, de nekünk az az egyik legnagyobb erősségünk, hogy rugalmasak vagyunk, és többféle szerepkörben helyt tudunk állni. De egy klasszikus felvezetés úgy néz ki, hogy van előttem egy csapattárs, aztán 7-800 méterrel a vége előtt én jövök, hozom Fabiót 400-ig, és aztán jöhet Elia 200-tól. 

Persze nem mindig ilyen egyszerű minden. Egy szembeszeles szakaszon például nem feltétlenül jó korán élre állni, ezekben a helyzetekben Fabio tapasztalata sokat számít, aki remekül hozza Eliát a mezőnyben, és ilyenkor gyakran használjuk más csapatok embereit is.

Mi a legnehezebb rész?
Fabio Sabatini: Az időzítés, hogy jó pozícióban érkezzünk az utolsó kilométerre, sokszor már itt eldől minden. Aztán, ha emelkedik az út, akkor fontos, hogy kivárjunk egy kicsit, hogy visszafogjam magam, ami nekem nehéz ügy. Ilyenkor ráadásul többször váltanak pozíciót a versenyzők, ami miatt nehezebb kezelni a helyzetet. Szóval jobb az, ha sík a befutó. 

Hány fős egy optimális felvezetés?
FS: Ez sokat változott, régen egy kilencfős csapat Petacchiért volt, ma már jó, ha öt-hat ember részt vesz a munkában.
MM: Néha egy-két srác elvisz minket a végéig, de Fabio és én nagyon rugalmasak vagyunk és általában megoldjuk ketten.

morkov.jpg Fotó: Europress/AFP

Mi tud bekavarni egy felvezetésbe egy bukáson kívül?
MM: Sok minden. Leginkább a rossz időzítés, amikor a csapat túl korán áll élre, és otthagyja a sprinterét elöl.

Hallani különféle trükkökről annak érdekében, hogy a felvezetők ne veszítsék el a sprinterüket. Nálatok van ilyen?
MM: Elia nagyon jól ott van a keréken, sosem veszítjük őt el. 
FS: Ez így van. Ennek az az oka, hogy ő pályáról jön, így vele könnyebb. Anno Kittellel nehezebben ment. Iszonyú erős volt, meg minden, de időnként elvesztettük. Elia más, ő nagyon gyorsan tud pozíciót váltani, ha kell. 

Mennyi kommunikáció van köztetek az utolsó kilométeren belül?
MM: Segítjük egymást, hisz mást látok én, mást lát Fabio. Jelezzük egymásnak, hogy menni kell, ha más csapatok is igyekeznek előrejönni, vagy azt is, ha Eliát egy kicsit bezárták. De nyilván cseverészni nem lehet.
FS: Bízunk egymásban, ez a lényeg. Ilyenek vannak, hogy 'menj', 'várj', 'balra', 'jobbra'.

Sprinternek kell lenni ahhoz, hogy felvezető ember legyél?
MM: Ha utolsó ember vagy a főnök előtt, akkor mindenképp, mert nagyon komoly sebességre kell képesnek lenned. Az én pozíciómban, Fabio előtt nem kell szupergyorsnak lenni, ott inkább az a fontos, hogy iszonyú nagy teljesítményre legyél képes 30-60 másodpercig. Nagyon nagy húzásod kell, hogy legyen, itt még nem annyira sprintelni kell.

sabatini.jpg Fotó: Europress/AFP

Mennyire tudjátok kielemezni, hogy egy szakaszon milyen lesz az utolsó néhány kilométer?
FS: Hát, a Girón például csak különféle weboldalakról, meg Google térkép segítségével, de a TDU-n be tudjuk járni előtte az útvonalat. Sokszor előfordul azonban, hogy egy úton, ahol soha nem jártál még azelőtt, tökéletes felvezetést kell csinálnod 65-ös tempónál. Az ember ilyenkor előtte próbál a netről leszedni képeket, hogy van-e körforgalom, milyen széles az út, meg ilyenek. De meglepetések mindig jöhetnek. Előfordul például, hogy az infóid alapján 800 méterrel a cél előtt van még egy kanyar, de aztán kiderül, hogy igazából 600-zal a vége előtt van, ami nagyon nem mindegy a felvezetés szempontjából.

Mit a teendő, ha elvesztettétek a sprintereteket?
MM: Sok mindent nem lehet csinálni. Meg kell várni, hogy visszataláljon.
FS: Fontos nyugodtnak maradni. Michael és én azok vagyunk. Csak semmi pánik.


(Forrás: cyclingnews)

Hozzászólások