ES Bringa - Michael Matthews: mosoly és győzelmek
Michael Matthews: mosoly és győzelmek
Fotók: twitter

Michael Matthews: mosoly és győzelmek

Bodnár GergőBodnár Gergő
2019/03/27 09:35
"Amikor fiatalabb voltam, fogalmam sem volt róla, mit is akarok csinálni. Hogy is szokták mondani? Rossz útra tévedtem, rossz társaságba keveredtem.” 

Aztán egy átlagos napon, amikor középsulija, a Merlose High folyosóján sétálgatott, minden megváltozott. A tesitanára félrehívta őt, és egy állami sportprogramot ajánlott a figyelmébe, melybe a jövő nagy tehetségeit keresték.  És ahol pont volt még egy szabad hely. 

Szerette a sportokat, és akármibe fogott, elég jó volt mindenben. Úgy volt vele, ad egy esélyt a dolognak. Azt is eldöntötte, hogy a haveroknak egyelőre nem szól semmiről. 

Ma már nehéz volna elképzelni a profi kerékpársportot Michael Matthews nélkül, aki mindhárom nagy körön nyert szakaszt, 2017-ben zöld trikós lett a Touron, tegnap pedig egy elképesztően gyors visszatérés végére tett pontot azzal, hogy szakaszt nyert a Katalán körön.

Gyakorlatilag azt is mondhatjuk róla, hogy kerékpárosnak született, ugyanakkor nem volt messze attól, hogy ebből az egész pályafutásból ne legyen semmi.

D2m4kz9XQAI_hKG.jpg

"Ha a tesitanárom, Des Proctor akkor nem dobja fel nekem ezt a lehetőséget, a jó ég tudja, most hol tartanék. Talán börtönben végeztem volna. Ő volt az, aki a sportok felé terelte a figyelmem, rendkívül hálás vagyok neki ezért." 

Későn kezdett el kerékpározni. A motocrossból érkezett, de elég gyorsan fejlődött ahhoz, hogy 2010-ben, mindössze 20 évesen megnyerje az U23-as vb-t. Összehasonlításképp, Sagan - akivel ugyanabban az évben születtek - ekkor már a WT-mezőnyben tekert és szakaszokat nyert a Párizs-Nizzán. 

Matthews kerékpáros karrierje egy valódi útkeresés volt. Amikor belecsöppent, minden nagyon furcsa és idegen volt a számára. Nehezen szokta meg, hogy le kellett borotválnia a lábát, meg, hogy szűk cuccokat kellett viselnie. 

"Amikor elkezdtem tekerni, akkor még alsógatyát is hordtam a biciklis nadrág alatt. Azt hittem, ezt így kell csinálni. A haveroknak pedig egyáltalán nem beszéltem sem a keróról, sem pedig arról, hogy miket kellett viselnem. Iszonyúan féltem attól, hogy mit fognak mondani."

A kerékpár ugyanakkor hatalmas élvezetet jelentett neki. A szabadság érzését adta és célt jelölt ki a számára. 

"Pont erre volt szükségem. Tekertem, mert nagyon szerettem, ilyen egyszerű volt. Ez azóta sem változott."  

Hat hónappal azután, hogy Matthews csatlakozott a programhoz, ott állt az U17-es országos bajnokság rajtjánál. Ideges volt. Szinte semmit sem tudott a versenyzésről, a taktikáról vagy a csapatmunkáról. 

A rajt előtt az edzője, Glenn Doney a következőket mondta neki: „azt akarom, hogy maradj ott a főmezőnyben, aztán két körrel a vége előtt támadj. Nyomjad, ahogy a csövön kifér. Csináld ezt, és nyerni fogsz.”

D2hYHetX0AEDTzZ.jpg

Matthews-nak tetszett a gondolat, mármint a győzelem gondolata. Így is tett. Támadott, nyomta, ahogy tudta, és egyszer csak azt vette észre, hogy ott van előtte a nyílt út, és sehol senki rajta kívül. Óriási fölénnyel nyerte az ausztrál bajnokságot. Ott szorongatta az aranyérmet a kezében, le sem tudta törölni a mosolyt az arcáról, holott hat hónappal korábban még azt sem tudta, miről szól az országúti kerékpár. 

A siker nem jön csak úgy magától, és korántsem egyemberes dolog. Rengeteg segítő, támogató, motiváló egyénre van szükség ahhoz, hogy a dolog működhessen. Matthews esetében kezdetben a szülei biztosították ezt a hátteret.

"Jó hogy ott voltak a társak, az edzők kora reggel a konditeremben, meg az országúti edzéseken, de ez az egész nem sikerülhetett volna anyu és apu nélkül. Hitelt vettek fel azért, hogy meg tudják nekem venni a kerékpárokat és a szükséges kiegészítőket. Közben megváltozott az életem. Olyan emberek vettek körül, akiknek voltak céljaik, akik vinni akarták valamire az életben. És mivel imádtam tekerni, ezért legszívesebben folyton ezt csináltam volna. A mai napig fontos, hogy élvezzem, amit csinálok. Ez jobb kerékpárossá tesz engem."  

2010-ben Geelong adott otthont az U23-as országúti világbajnokságnak. A mezőnyhajrában egy bizonyos John Degenkolb indította meg elsőként a sprintet, de Matthews kibújt mögüle, és iszonyatos tempóban tört előre. A helyi műsorközlő önkívületi állapotban ordított a mikrofonba, ami az adott helyzetben persze teljesen érthető volt. 

Nem sokkal később már tisztán elöl volt, és végül egy kerékpárhosszal verte a mezőnyt. A közönség szinte megőrült, ő pedig alig akarta elhinni, hogy megvert mindenkit. Michael Matthews hazai pályán világbajnok lett. Az ausztrál kommentátor pedig egyre másra ismételgette a nevét, és jó előre szólt, hogy sokat fogunk még hallani erről a srácról. 

Matthews ekkor 20 éves volt, óriási tehetség, generációja egyik legjobbja. Ő maga is azt érezte, hogy szinte bármire képes lehet. Ekkor már szerződése volt a Rabobank csapattal, élete első profi szezonja várt rá, ami nem is indult rosszul. Ám - ahogy az ilyenkor sokszor lenni szokott - szembe jött a valóság.

"Nem edzettem úgy, ahogy azt kellett volna. Nem tettem meg mindent azért, hogy feljebb jussak. Az egóm túl nagy volt akkoriban. De úgy gondolom, ezen keresztül kell menni ahhoz, hogy aztán jobb emberré és jobb kerékpárossá válhass."  

D2WqR7JX4AAgvy7.jpg

Feleségével, Katarinával Hollandiában egy pályakerékpáros vb alkalmával ismerkedett meg. Csapattársának, Rohan Dennisnek szurkolt éppen, amikor meglátta a jelenlegi párját. 

„Én a velodrome másik oldalán ültem, és iszonyatosan el voltam szállva magamtól. U23-as világbajnokként irtó menőnek éreztem magam. Kat, a velem egy oldalon lévő főnökének integetett, én azonban úgy tettem, mintha mindez nekem szólt volna, és visszaintegettem. Ő csak nézett rám azt gondolván, ’ki a fene ez az idióta’, majd elfordult. Később aztán megtaláltam őt a Facebook-on, és elkezdtünk beszélgetni, úgyhogy végül is működött a dolog.”  

Katarina Hajzer lett az a tiszta hang, akire Matthews-nak szüksége volt. Olyan őszinteségen, és egymás iránti elköteleződésen alapuló kapcsolat jött létre közöttük, mely a magánéletben és a sportban egyaránt remekül működik. 

„Amióta ismerjük egymást, Kat maximálisan őszinte velem. A legelején is az volt, semmit nem tartott magában, és ez hihetetlenül jót tett nekem. Én ugyanilyen vagyok vele, ami rendkívül erőssé teszi a kapcsolatunkat. Végre valaki azt mondta, amit hallanom kellett, nem pedig azt, amit hallani akartam. Nagyon sokat köszönhetek neki. A sok győzelem, a sok dobogó nélküle biztos nem ment volna. Óriási segítség, ha valaki olyan támogatást kap otthon, mint én tőle.” 

Jól ismert az a beceneve, hogy ’Bling’. Jelentése magyarul nagyjából annyi, hogy fukszos, a srác, aki sok ékszert visel. Ez a név még junior korában ragadt rá, amikor még arany nyakláncokat és karkötőket, illetve gyémánt fülbevalókat hordott. Meg feltűnően színes ruhákat.

"Persze ezt a nevet nem csak a ruhák, meg az ékszerek miatt kaptam. Hanem azért is, mert annyira boldogan éltem az éltem, annyira élveztem, amit csinálok, és jól éreztem magam a bőrömben. Az emberek persze sok mindenre asszociálnak, amikor azt hallják ’Bling’. De én szeretem, mert tükrözi az élethez való hozzáállásomat.”  

D2mi3IIWwAAf2CB.jpg

Egy olyan sportágban, ahol minden, szinte már ijesztően profi, ahol az apró nyereségeken állnak vagy buknak győzelmek, Matthews meg tudott maradni annak, aki akkor volt, amikor elkezdte. Miközben persze rengeteg mindent kapott a kerékpártól: sikeres lett, megtalálta a párját, felnőtt, a szó minden értelmében. 

„A kerékpárt továbbra sem tekintem munkának. Jó, bizonyos szempontból az, de próbálok nem úgy gondolni rá, és inkább élvezem.”  

Már eddig is rengeteget ért el ebben a sportágban, de az országút még bőven nyitva áll előtte, komoly sikerek várhatnak még rá. 

És egyben biztosak lehetünk, ő ezen az úton továbbra is széles mosollyal az arcán teker majd tovább. Ezt tette tegnap is, pedig ott sem kellett volna lennie a mezőnyben. A Párizs-Nizza első napján ugyanis hatalmasat bukott, csúnyán lezúzta az arcát, majdnem megsérült a jobb szeme.

Elmondása szerint mikor tükörbe nézett, kis túlzással fel sem ismerte magát. Az orvosok kezdetben minimum két hónapos kihagyásról beszéltek. Erre szombaton már ott volt a Sanremón, tegnap pedig szakaszt nyert a Katalán körön.



(Forrás: részben - Rouleur)
Hozzászólások