ES Bringa - Mathieu van der Poel: "Megváltoztathatom az országúti versenyzést"
Mathieu van der Poel: "Megváltoztathatom az országúti versenyzést"
Fotó: Europress/AFP

Mathieu van der Poel: "Megváltoztathatom az országúti versenyzést"

HosszabbitásHosszabbitás
2020/01/03 09:30
Mathieu van der Poel szenzációs 2019-es éven van túl. Bár idén indult először igazi tavaszi klasszikusokon, távoli támadásaival teljesen felforgatta az egynaposok menetét. Emellett sikerrel versenyzett cyclocrossban és hegyikerékpárban is. Nagy célja, a világbajnoki cím országúton ugyan nem jött össze, a holland sztár így is elégedetten tekintett vissza előző idényére.

Bár az előző évben elköltözött szüleitől, a belga Het Nieuwsblad lap a családi házában kereste fel van der Poelt, ahol korábban szintén profi versenyző édesapja, Adrie társágában adott interjút.    

Tavaly sok fontos esemény történt veled, többek közt elköltöztél otthonról. Ez, vagy az Amstel megnyerése hozott nagyobb változást?

Mathieu van der Poel (MvdP): Egyértelműen az elköltözés. Az Amstel győzelem olyasmi, amihez hozzászoktam. Talán kicsit nagyobb kiadásban, de tudtam mire számíthatok. Elköltözni otthonról nagyobb lépés volt, de jól sült el. 

Mi a legnagyobb különbség?

MvdP: Magamnak kell tisztítanom a bringámat és a kocsimat (egy Porsche Panamera GTS) is. Koszosan mégsem tárolhatom őket.

A házimunka viszont nem a kedvenced, ugye?

MvdP: Már kicsit többet csinálom, mint korábban, néha főzök is. A dolgok nagy részéért viszont a barátnőm felel. Néha kicsit önző tudok lenni, de szerintem egy sportolónak ilyennek kell lennie. Ha valamihez nincs kedvem, mindig megvan a kifogásom.

000_1K06AD.jpg Fotó: Europress/AFP

Hiányolod őt, Adrie?

Adrie van der Poel (AvdP): Sokkal csendesebb lett így a ház. Persze már az elmúlt években sem volt sokat otthon, mégis más. Így a formáját is nehezebb megítélnem, mintha folyton mellettem lenne. Viszont pár közös programot azért igyekszünk megtartani.

Mint amilyen a közös kertészkedés?

AvdP. Ezt igazából nem kéne csinálnia, teljesen természetellenes mozgás neki. Én is mindig masszőrhöz megyek utána.

MvdP: Ugyan már, nem ijedek meg egy kis hátfájástól. Szeretek a kertben dolgozni, mert intenzív munka és gyorsan látod az eredményét. Persze elhagyhatnám ezeket a dolgokat és élhetném a tökéletes sportolói életet, de nem biztos, hogy lenne eredménye, mivel nem lennék közben boldog. 

Tavaly viszont boldogan kezdhetted az évet, hiszen még az országúti szezon előtt újra világbajnok lettél cyclocrossban.

MvdP: Örültem, hogy végre ismét sikerült nyernem, hiszen az elmúlt években nem jött össze. Frusztráló, amikor te vagy a legjobb, mégsem tudsz nyerni.

AvdP: Már fél kör után láttam, hogy győzni fog. Ment ahogy tudott, felforgatta a versenyt és hibára kényszerítette a többieket. 

000_1ND299.jpg Fotó: Europress/AFP

Adrie, szerinted ez a nagyobb eredmény, vagy mondjuk a Flandria megnyerése lenne? 

AvdP: Természetesen a Flandria sokkal nagyobb dolog lenne. Viszont a vb címekben az a csodás, hogy utána egy éven át viselheted a trikót, emlékeztet a sikerre.  

Ha már Flandria, a tavalyi  klasszikus szezonod elég jól sikerült. Pedig az első tavaszi versenyeden buktál.

MvdP: Bőven az elvárásaim fölött teljesítettem. Ez volt az első tavaszi klasszikus szezonom, nem tudtam mire számítsak. Nem attól féltem, hogy jól reagálok-e a kulcs pillanatokban, sokkal inkább a távolság miatt aggódtam. Nem tudtam, hogy megyek majd 250 kilométer után.

Gyakran támadtál messziről, akár 80 kilométerről is, mint az Amstelen. Megváltoztathatod az országúti kerékpározást?

MvdP: Talán. Az a támadás azért nem volt sikeres, mert senki sem mert velem jönni. Ha megnézel egy régi versenyt, a nagyok már az elejétől támadták egymást. Szerintem az úgy szebb és igazságosabb versenyzés, meglepett, hogy ezt senki nem értékeli a mezőnyben. 

Te mit gondolsz Adrie?

AvdP: Nem igazán hiszem. Tegyük fel, hogy minden jól ment volna idén, és az összes korai támadása működik. Jövőre sokkal nehezebb lenne, hiszen sok csapat megváltoztatná a taktikáját és hozzá alkalmazkodna.

Ha a csapatok hozzád alkalmazkodnak, nem lehet azt mondani, hogy megváltoztattad a sportot?

MvdP: Ezért mondtam, hogy talán. Sok versenyző előre eltervezi a támadásait, én egyáltalán nem. Minden akcióm ösztönös, mint az Amstelen is. A legtöbben ezen a szinten másképp gondolkoznak.

043_BELGAIMAGE-148358774.jpg Fotó: Europress/AFP

A támadás, amit 12 kilométerrel a vége előtt indítottál az Amstelen egy kétségbeesett kísérlet volt?

MvdP: Egyáltalán nem, viszont meghatározó volt. Elkezdtem elkapni az előttem lévő embereket és utána egész jól forogtunk egy darabig. Aztán előre álltam és nem érdekelt ki van a kerekemen, csak az, hogy ki van előttem. Próbáltam a lehető legjobban kiszámítani, mikor kell indítanom a hajrámat. Tudtam, hogy alapesetben hosszú lenne a sprint amit vállaltam, de ha 70-el mész, nem nagyon kerül ki senki. 

Adrie, te láttál már ilyet, mint aznap? 

AvdP: Egynapos versenyen még soha. Többnaposokon néha előfordul, hogy a mezőny így éri be a szökevényeket. Aznap minden remekül alakult, de Mathieu tett róla, hogy így legyen. 

Ezzel a győzelemmel véget is ért az országúti szezonod első fele, pár hónap múlva pedig már monti világkupán indultál.

MvdP: Őszintén bevallom, sokkal jobban szeretek montizni. 

És továbbra is kombinálni szeretnéd a kettőt?

MvdP: Nem valószínű. Ha háromheteseken akarok indulni, nem fér bele, hogy közben ott is rajthoz álljak.  

Akkor 2020 lesz utolsó éved a hegyikerékpárban?

MvdP: Valószínűleg igen. Mindig mondtam, hogy az olimpia lehet a záróversenyem. Két célom van, világbajnokságot és olimpiát nyerni. Ha közben nem menne jól országúton is, akkor komolyabban koncentrálnék erre és a cyclo-crossra, így viszont inkább nyernék mondjuk három Flandriát.

Édesapád egy korábbi Flandria győztes, szerinted beállíthatod valaha az ő eredményeit? 

MvdP: Nem állítom, hogy fejből tudom az eredményeit, de azt hiszem igen. Viszont ez nem lesz egyszerű, már a tavalyi nagyszerű évet is nehéz lesz megismételni. 

086_AP-1ZCT92RQ91W11.jpg Fotó: Europress/AFP

Adrie, te korábban azt mondtad, mind az öt Monumentumot megnyerheti, pedig még egyet se nyert. 

AvdP: Szerintem az Amstel ma már Monumentumnak számít, és ezt nem azért mondom, mert megnyerte. 

MvdP: Flandria és Amstel igazából egy szinten van, az egyiket annak hívjuk, a másikat nem. A győzelemmel járó öröm viszont nem kisebb.

Beszélhetünk a szezon csalódásáról, az országúti világbajnokságról? Mi történt pontosan? 

MvdP: Egyszerűen hirtelen elfogytam. Olyan érzés, mintha beteg lennél, a lábaid csak megállnak egyik pillanatról a másikra. Utólag jöttem rá, hogy ihattam vagy ehettem volna valamit, és akkor lett volna esélyem. Így is büszke vagyok, a többi favorit sem szerepelt jobban. 

AvdP: Sokan mondták utána, hogy hülyeség volt ilyen hamar támadnia. A győztes viszont abból a csoportból került ki, szóval ezt nem tartom jogosnak. 

Talán korán vetted le az esőkabátot? 

MvdP: Utólag nézve igen. A verseny beindult, úgy voltam vele, leveszem, vagy megsülök. Aztán hirtelen ismét megállt a mezőny, én meg elkezdtem fázni. Vissza viszont már nem vehettem, hiszen csurom vizes voltam. 

Adrie közvetlenül a verseny után azt mondta, talán jobb is, hogy nem sikerült elsőre nyerned. Egyetértesz? 

MvdP: Ostobaság. Sokkal inkább most nyertem volna. Talán többedik próbálkozásra nagyobb elégedettséget ad, de ki tudja, lesz-e még esélyem egyáltalán. Megvoltak a lábaim, hogy nyerjek, a fagyos hideg és az eső viszont olyan volt, amivel korábban még nem találkoztam. 

000_Par7751752.jpg Fotó: Europress/AFP

Az idei évben történt még egy szomorú esemény, elhunyt a nagyapád, Raymond Poulidor...

MvdP: Az igazán fontos, hogy az utolsó emlékeim boldogok róla. Ő sokkal több volt, mint egy versenyző. Egyszer azt mondta: minden sportnak megvan a maga Poulidorja. Ha folyton második leszel, mindegy mit csinálsz, Poulidornak hívnak. Ez csak jelent valamit. 

Gondolkoztál azon, mi lesz, ha egyszer elindulsz a Touron? Az emberek valószínűleg nem Mathieu van der Poelként tekintenek majd rád...

MvdP: Persze, hanem az ő unokája leszek. Talán ez a legrosszabb az egészben. Ha egyszer elindulok, ő már nem lesz ott velem.

Mi volt a legfontosabb dolog, amit tanultál tőle? 

MvdP: Az, ahogy mindenkivel nyitott és kedves volt. Ez olyan dolog, amit minden kerékpárosnak el kéne tanulnia. Különleges sport a miénk, hiszen nincs még egy, ahol a rajongók ennyire közel lehetnek a versenyzőkhöz. Azért vagyunk ott, hogy jól teljesítsünk, de közben szórakoztatunk kell a közönséget. Nem számít milyen aprósággal, a lényeg. hogy tegyünk ezért.

 

  Szöveg: Szabó Bence

Het Nieuwsblad

Hozzászólások