ES Bringa - Már nem csak a legnagyobb rohadékokból lesznek bringások – Minek köszönhető a dán kerékpársport felemelkedése? II. rész
Már nem csak a legnagyobb rohadékokból lesznek bringások – Minek köszönhető a dán kerékpársport felemelkedése? II. rész
Fotó: Europress/AFP

Már nem csak a legnagyobb rohadékokból lesznek bringások – Minek köszönhető a dán kerékpársport felemelkedése? II. rész

Szabó BenceSzabó Bence
2021/02/19 14:53
Az olyan, fiatalabb korosztályhoz tartozó tehetségek, mint Pedersen vagy Bjerg már egy elitebb, a versenyzők jólétére jobban odafigyelő rendszerben váltak naggyá, de ez nem jelenti, hogy kevésbé lennének kemények. Sikerükben a megszállottság, a mindenáron győzni akarás és az okosabb edzések egyaránt szerepet játszottak.  

"2019 szeptemberében egy Töllöse-ből származó és a mai napig a környéken élő srác, Mads Pedersen kifutott a yorkshire-i vb pályájára, hogy megküzdjön nem csak a riválisokkal, de a tomboló esővel is."

285 kilométer kegyetlen versenyzés után az esőáztatta brit dombok között, 3 versenyző érkezett meg együtt a hajrára. Matteo Trentin előzetesen is nagy esélyesnek számított, Stefan Küng pedig remek egynapos menő. Harmadikként csatlakozott hozzájuk az a Pedersen, akit eredetileg a dán csapatból jóval esélyesebb Fuglsang és Valgren támogatására küldtek előre. Mégis, ahogy mindenki óriási meglepetésére Pedersen megnyerte a sprintet, egy pillanat alatt változtatta meg a dán kerékpársportot. Az ország most már nem csak tehetségeket nevelt, hanem egy világbajnokot.

Minek köszönhető, hogy az ekkor alig 23 éves Pedersen feljutott a csúcsra? A siker több tényezőben keresendő, az okok közül az egyik pedig a már cikkünk első részében is említett életmódváltás. Hasonlóan sok, a korosztályához tartozó dán bringáshoz, a világbajnok sem költözött fiatalon külföldre, inkább a helyi utánpótlásban mászta meg a ranglétrát. Elmondása szerint a munka minőségi, az edzéskörülmények pedig számára otthon is tökéletesek:

Sose akartam elköltözni, még a környékemről sem. Szeretem Dániát. Az olyan napokon, amikor fúj a szél és süt a nap, máshol sem találsz jobbat. Ehhez nem kell Olaszországba költöznöm. Otthonról hamar elköltöztem, de nem messzebbre, mint 20 percre az ismerős környezetemtől.”

Akiket már nem a magány tett naggyá - minek köszönhető a dán kerékpársport felemelkedése? I. rész | Eurosport

A dán bringások ma meghatározóbb szereplői az elit mezőnynek, mint korábban bármikor. Most kétrészes sorozatban mutatjuk be, hogyan változott a sport az évek során az országban, és hogyan tudott túllépni az új generáció a régi nagyok sikereit hozó életmódon. 2017 júniusában valami megmozdult a dán kerékpársport világában.

Szintén fontos tényező, hogy Dániában a rengeteg tehetséges fiatal között már egészen korán meg kell küzdeni az eredményekért. Mondják, hogy a színvonal olyan magas, hogy ha a dán junior mezőnyben jól teljesítesz, nagy eséllyel tényleg komoly jövő áll előtted.

Ezzel párhuzamosan viszont egy másik fontos folyamat is végbement. Henrik Simper, a junior válogatott korábbi edzője szerint koncepciót váltottak a képzésben, már nem a minél keményebb körülményekre és minél hosszabb edzésekre helyezték a hangsúlyt, ezzel pedig elkerülték a fiatalok későbbi megrekedését. Ráadásul egy támogató, a Fuglsang által emlegetett magányosságra odafigyelő rendszer alakult ki.

„Tudatában vagyunk a ténynek, hogy ha 17-18 évesen túl sokat edzenek, később nem tudják ezt tovább növelni és megrekednek. Mertük azt mondani nekik, hogy fogják vissza magukat. Pedersen erre egy jó példa, ő anélkül volt jó junior, hogy túlságosan keményen ment volna. Ez egy általános jellemzője a legjobbaknak manapság: jóval kevesebbet edzettek, mint Bjarne Riis vagy Brian Holm az ő korukban.”

Pedersen szerint mióta ő belevágott a sportba, számos régi és értelmetlenül kemény tradíció megváltozott, sokat enyhült a környezet. Ne gondoljuk azonban, hogy ettől a mai dán versenyzők ne lennének ugyanolyan elszántak. Ahhoz hogy erre a szintre jussanak, igenis komoly áldozatokat kell hozniuk:

Ez a munka már fiatalon sok áldozattal jár. Kemény, ha nem lehetsz otthon mondjuk egy temetésen. Ilyenkor rájössz, hogy nem vagy gép. Viszont szeretek nyerni. Ezért tekerek, ez ilyen egyszerű. Ezért edzek hat órát az esőben, minden áldozat és kellemetlen perc megéri, amint felállsz a dobogó tetejére. Ez nem egy összetett kérdés, minden a győzelemről szól.”

pedersen-gw.jpgFotó: Europress/AFP.

Bár világbajnoki győzelme révén Pedersen a dán kerékpársport legismertebb tehetsége, koránt sem a legfiatalabb és talán nem is a legnagyobb. Ezekre a címekre jó eséllyel pályázik az UAE másodéves profija, a 22 éves Mikkel Bjerg . A fiatal versenyző az u23-asok között korábban soha nem látott módon dominálta az időfutam szakágát, zsinórban háromszor megnyerve a vb-t a korosztályában. Emellett pedig tökéletesen szimbolizálja azt a szemléletváltást, ami az utóbbi években végbement a sportágban.

Bjerg ugyanis mintaképe a kerékpározás egyre inkább tudományos jellegének, egy igazi részletfüggő, mondhatnánk, egy nerd. Simper szerint határozott és komoly, de egyúttal egy kicsit őrült is:

„Ha teljesítenie kell, csak arra koncentrál. Pedersent hallod viccelődni, Bjerg viszont csak komor arccal sétálgat a verseny előtt. Csak a siker módja jár a fejében, másra nem pazarol energiát.

Maga Bjerg is úgy érzi, illik rá a leírás. Olyan szinten megszállott a teljesítményével kapcsolatban, hogy az néha egészen furcsa dolgokra vezeti:

„Mindenféle hülyeséget csináltam már, hogy fejlődjek. Futottam visszatartott levegővel, búvárkodtam meg ilyenek.”

Ebből is látszik, hogy Bjerg egy olyan figura, aki 20 éve nem sokáig húzta volna a profi kerékpársport közegében. Ez azonban, részben a föntebb leírt változásoknak is köszönhetően ma már teljesen más. Brian Nygaard, a Saxo korábbi sajtósa szerint már nem nehezítik meg szükségtelenül a fiatalok dolgát:

„A kerékpárban megvan az az elképzelés, hogy ha nem élsz külföldön, zuhanyozol hideg vízben és eszel folyton natúr kekszet, akkor nem leszel jó versenyző. Ez őrület. Ez alapból egy kemény sportág, kemények a riválisok, kemény ha elesel. Bjerg jó példa arra, hogy mit lehet kihozni egy versenyzőből, ha lejjebb tekerjük egy fokkal a brutalitást.

bjerg-vb.jpgFotó: Europress/AFP

Bjerg szerencsésnek érzi magát, hogy a hozzáállás mostanra megváltozott:

„Amikor elkezdtem, az egész még olyan volt, mint 20 éve, egy kirekesztő kultúra volt. Azt hiszem, valami beindul, ha elkezdjük emberként kezelni a bringásokat, nem pedig 10-12 éves koruktól zaklatjuk őket. Ha így teszünk, csak a legkeményebbek maradnak. Nem a legjobb bringások, hanem a legkeményebb rohadékok. Az én generációm más, a mi jólétünkre jobban odafigyeltek.”

Ez a változás gyökerezhet abban a folyamatban is, amit sokan a sport egyre inkább elitté válásaként írnak le. Dániában ma már a bringa kevésbé a munkásosztály sportja, sokkal inkább a tehetős családok gyerekeié. Bjerg is rengeteg támogatást kapott hozzá hasonlóan megszállott édesapjától, amikor pedig először találkozott más országok fiataljaival, rájött, hogy ez nem mindenhol van így:

„Akkor fogtam ezt fel, amikor külföldre mentünk és kazahokkal meg lengyelekkel versenyeztem. Ők teljesen mások voltak, úgy néztek ki, mint valami kalózok és nem érdekelte őket, ha az arcukkal előre esnek. Ezt a mentalitást tanulni kell. Korábban nem tekertem az életemet kockáztatva, de ahogy nő a tét, úgy tanulsz meg egyre többet feltenni.”

bjerg-uae.jpgFotó: Europress/AFP

Márpedig a léc egyre magasabban van a dán bringások számára. Jelenleg 25 dán teker a World Tour mezőnyében, és mind tisztában vannak vele, hogy az ország történetének legjobb generációját alkotják. Ez pedig komoly elvárásokat helyez rájuk:

„Befejezni egy versenyt többé már nem elég, most már nyernünk kell. Ez egy örök csata, hogy jobb legyek, mint a honfitársaim. Néha azt érzem, jobb lenne, ha nem nyernénk szart se, akkor kisebb lenne a nyomás.

Persze a Bjergben lévő megszállott sose elégedne meg kevesebbel, mint a győzelem, ahogy ugyanez elmondható Pedersen, vagy éppen Fuglsang esetében. A dán kerékpársport aranygenerációját különböző korosztályú, más hátterű egyéniségek alkotják, az egyre nagyobb eredmények azonban összekötik őket. Az sikerek folyamatosan jönnek és megvan az érzésünk, hogy a legjava még hátra van. 


Procycling Magazin

Hozzászólások