ES Bringa - A Giro dobogósa szerint a legmenőbb dolog, hogy tetőtől talpig rózsaszínben tekerhetett Milánóban
"A legmenőbb dolog eddig? Hogy tetőtől talpig rózsaszínben tekerhettem Milánóban"
Fotó: Europress/AFP

A Giro dobogósa szerint a legmenőbb dolog, hogy tetőtől talpig rózsaszínben tekerhetett Milánóban

Kálmán LaciKálmán Laci
2020/11/21 11:35
Miközben Jai Hindley élete legnagyobb sikerét ért el az idei Girón, a verseny végén mégsem lehetett felhőtlenül boldog. Mindössze 39 másodperccel kapott ugyanis ki Tao Geoghegan Harttól, ráadásul az utolsó, mindent eldöntő időfutamon. Az alábbiakban Jai és édesapja, Gordon Hindley mesélnek a kezdetekről, és arról, hogyan élték meg a versenyt.

Leesett már, mit értél el? 
Lassan felfogom, igen. Elképesztő! A kerékpár Ausztráliában nem épp a legfontosabb sportág, szóval nagyon nagy dolog, hogy felkeltettem a mainstream sajtó figyelmét. Ráadásul úgy, hogy a Giro egy időben zajlott az AFL nagydöntőjével. Ha egy héttel később, a State of Origin rögbitorna idején ért volna véget a verseny, az eredményem lehet, hogy teljesen elsikkadt volna.

Először voltál kiemelt versenyző egy háromhetesen Wilco Keldermannal párban. Te mit vártál magadtól?
Ideges voltam, pedig szétedzettem magam, úgyhogy tudtam, hogy megvan a forma. Ennek ellenére csak reméltem, hogy valahogy majd beférek a top 10-be. De, hogy az utolsó szakaszon rózsaszínben tekerjek, azt nem hittem volna.

Sokan mondják, hogy a nagy pillanatod, az igazi áttörés a számodra a Stelviós szakasz volt, amit meg is nyertél. Te is így érezted?
Előtte este nagyon nehezen aludtam el. Egyre csak azon járt az agyam, hogy mire lehetek képes. Rögtön emelkedő az elején, kőkemény hegyek és hegyi befutó. Ezt nekem találták ki. Már a szakasz előtti reggelen azt mondtam magamnak, hogy ezt én meg fogom nyerni. Aztán mentünk fel a hóval borított Stelvióra és én libabőröztem. Mentem elöl, jött mögöttem két Ineosos srác és kész. Mondták a fülemre, mekkora nevek szakadtak le... Hihetetlen, varázslatos nap volt ez a számomra.

Valter Attila óriásit ment a Sestriere-n, Hindley és Geoghegan Hart másodpercre pontosan azonos idővel áll az időfutam előtt | Eurosport

Jay Hindley az új rózsaszín trikós, de a sestriere-i befutó után (!) másodpercre pontosan úgy áll, mint a 20. szakaszt megnyerő Tao Geoghegan Hart. Valter Attila óriásit tekert a szombaton, hisz Nibalit és Fuglsangot is megelőzve kilencedik lett. Kelderman visszacsúszott a harmadik helyre, az időfutam előtt másfél percre van a rózsaszín trikótól.

Vicces pillanat volt, amikor a Stelvio tetején komoly gondjaid akadtak az esőkabátoddal.
Ne is mondd! Kértem a segítőmet, hogy majd a hegytetőn adja oda. Az volt a baj, hogy az egyik zsebét teletömtem gélekkel, meg előre fölvettem a kesztyűmet, ezért bénáztam. Ami balul sülhetett el, az mind balul is sült el. Ráadásul élő adásban. Már láttam a mémeket magam előtt. A szakasz után a családomtól jött egy csomó üzenet, hogy éveket öregedtek, ahogy ezt a tortúrát végignézték.

Az utolsó szakasz előtt, amikor holtversenyben az élen álltál Geoghegan Harttal, hogy kezelted a nyomást?
A rajtig nem voltam ideges. Ott aztán hirtelen leesett, hogy utánam már nem rajtol senki. Ehhez nem szoktam hozzá. Sosem vagyok utolsó induló egy egyenkéntin. Az egyik felem azt mondta, hogy ezt meg tudom nyerni. A másik meg azt, hogy a saját versenyemet fussam. A vége nagyon szenvedős volt, mert tudtam, hogy nem fogok nyerni. Durva, hogy 15 kilométernyire voltam a Giro-győzelemtől. Tudom persze, hogy sokan egész pályafutásukat végigversenyzik azért, amit én elértem, és nekik nem sikerül. Viszont tetőtől talpig rózsaszínben tekerhettem Milánóban, ez a legmenőbb dolog, amit valaha kerékpáron csináltam. 

Hogy lesz egy Perth-ből származó srácból kerékpáros? Egy olyan városból jössz, ahol szinte mindenkiből ausztrál focista lesz. 
Apu Manchesterből származik, és régen versenyzett. Megtanított nekem egy csomó mindent erről a sportágról. Hatévesen már országútin nyomtam, nem sokkal később pedig már pályán is. Én mindig is kerékpáros akartam lenni, bár a suliban egyedül csak én borotváltam a lábam és húztam tapadós gatyát, míg a többiek rögbiztek vagy ausztrál fociztak. Aztán 15 évesen ott voltam Franciaországban és láttam, ahogy Cadel Evans megnyerte a Tourt. Imádtam hegyre menni. Az első, amit megmásztam ott a Tourmalet volt. Több, mint egy óráig tekertem, és én élveztem. Perth-ben minden hegy véget ér tíz perc után. 

000_8TU4VE.jpgFotó: Europress/AFP

Gordon Hindley, Jai édesapja, aki egy ideig az edzője is volt arról mesélt, hogy a fia tehetsége már a legelején szembetűnő volt. 

"Természetes, ösztönös tehetség volt a kerékpáron. Hétéves volt, amikor elvittük a midlandi velodrome-ba, ahol akkor készültek beindítani egy programot a fiatalok számára. Az edzőjük nem sokkal később Amerikába ment dolgozni, én meg közben megszereztem a megfelelő képesítést, úgyhogy hamarosan Jai a tanítványom is lett."

"Egyszer kihagyott egy évet a kerékpározásból és elkezdett rögbizni. Én teljesen a padlóra kerültem. A feleségem azt mondta, hogy jó dolog, ha kipróbál más sportokat is. Én magam nem nagyon értettem, hogy ez ugyan miért jó, Jai mindenesetre élvezte. De aztán szerencsére letelt az az egy év, és jött vissza kerékpározni."

Gordon arról is beszélt, hogy bár a fejükkel tudták, hogy Geoghegan Hart a jobb időfutammenő, a szívük legmélyén egy kicsit azért bíztak benne, hogy Jai megnyerheti a Girót.

"Legbelül reméltük, de összességében az, hogy csak 39 másodpercet kapott Taótól az egyenkéntin nagyon nagy dolog. Jai kisebb termetű srác, nem tud akkora erőt kifejteni tempómenésben, de biztos vagyok benne, hogy javulni fog ebben is. Ahogy a Sunwebnél az elmúlt években már javult is."

hindley.jpgFotó: ridemedia

Bár fia most hatalmas figyelmet kap és borzasztóan népszerű lett Ausztráliában, Gordon nem hiszi, hogy megváltozott volna.

"Őszintén mondom, hogy szerintem nem lett másmilyen. Annyira koncentrált, annyira elszánt volt, hogy eljusson oda, ahol most tart. Amikor pedig az időfutam előtt beszéltem vele, olyan heves volt és eleven, ami merőben szokatlan volt tőle. Ő ezt az egészet a versenyzésért csinálja, nem pedig a népszerűségért."

"Beszéltünk az időfutam után. Azt mondta, beleadott mindent. Igaz, azt is hozzátette, hogy tudja, hogy hibázott is azzal, hogy sokat pörgetett. Persze az ember ilyenkor sosem tudhatja, hogy érzi magát a másik srác, aki ellen versenyez... A lényeg, hogy bár ő nem számított rá, mi nagyon büszkék vagyunk, hogy ott állhatott a dobogón Milánóban."


The Cyclist

Hozzászólások