ES Bringa - De Gendt: "Mindig a legmagasabb csúcs megmászása után tárul eléd a legszebb kilátás"
De Gendt: "Mindig a legmagasabb csúcs megmászása után tárul eléd a legszebb kilátás"
Fotó: Europress/AFP

De Gendt: "Mindig a legmagasabb csúcs megmászása után tárul eléd a legszebb kilátás"

Bodnár GergőBodnár Gergő
2020/01/10 11:40
Ha szökés, akkor Thomas De Gendt. A belga versenyző neve egyszerűen összenőtt az elmenésekkel, méghozzá az általában sikeres elmenésekkel. Ha ő elindul a nap elején, érdemes vele menni. 

De hogy került a mezőnybe és miért választotta az országúti kerékpárt? Mennyire nehéz egy évben három nagy kört lenyomni, és mennyire válik egy idő után rutinszerűvé az egész? Egyáltalán tervezhetők a szökések? Thomas De Gendt minden kérdésre válaszol.


Mikor kezdtél tekerni?
Én is a tesóm miatt kezdtem, aki 11 évvel volt idősebb nálam. Jurgen nyomta a cyclocrosst, amit imádtam nézni. Aztán egyszer én is megpróbáltam. Emlékszem rá, Hollandiában volt az első versenyem, talán 10 éves lehettem. Egyből beleszerettem az egészbe, ma sem csinálnám máshogy.

És az első győzelmedre emlékszel?
Az első profi győzelem olyan, mint az első szerelem, nem felejti el az ember. Bekerültem a profikhoz, majd két évvel később nyertem a Párizs-Nizzán.

Tavaly bevállaltad mindhárom körversenyt. Milyen volt?
A Vueltán már éreztem az első két nagy kört a lábamban, de a Touros győzelem ettől még fantasztikus volt. Főleg azért, mert ott a fej döntött. Pedig a többiek egy ideig csak pár másodpercre voltak tőlem. Jó volt így az év, de összességében nagyon fárasztóra sikerült. Nem tudom, megismételném-e 2020-ban. A Giro és a Tour biztos, de olimpiai év jön, szóval a Vuelta necces. Majd előtte átbeszéljük a csapattal.

Hogy néz ki egy átlagos napod valamelyik háromhetesen?
Nagyon beálltam egy sémára, szóval már rutinszerűen nyomom: ébredés, reggeli, kávé, busz, öltözés, aláírás, tekerés, szenvedés, cél, zuhany, szállás, pihi, vacsi, alvás. Lehet, egy robot kreatívabb nálam ezekben a napokban.

043_BELGAIMAGE-154929943.jpg Fotó: Europress/AFP

És a pihenőnapok?
Próbálok semmit nem csinálni. Maximum egy órát tekerek, amúgy folyamatosan az ágyban fekszem. Filmezek, zenét hallgatok. Nekem az a nap tényleg a pihenésről szól.

Visszatérve a Touros győzelmedre. Mire gondoltál nem sokkal a cél előtt?
Nagyon nem gondolkoztam, mert végig nyomni kellett. Arra gondoltam, hogy remélem nem érnek utol. Erre koncentráltam ezerrel, aztán jött a célvonal.

Tudod mennyit mentél 2019-ben?
Sokat, túl sokat. 91 versenynapom volt. De érdekes, elég pár nap pihenés, és máris hiányzik a tekerés.

Nagyon aktív vagy a Twitteren, imádnak a szurkolók, még sincs hivatalos fan klubod Belgiumban. Ez igaz?
Szerintem is érdekes, de tényleg nincs. Én szeretek magamról mesélni, mert szerintem annak semmi értelme, ha ugyanazt az unalmas posztot teszed ki, amit a sajtós is lehoz. Az embereket érdeklik az extra tartalmak, szeretik tudni, hogy mennek a dolgok a profiknál.

Említetted a zenét, mit hallgatsz?
Rockot és heavy metalt. Néha jobban felpörget, mint a kávé.

Van kedvenc versenyed?
A Tour Down Under. Azzal kezdjük az évet, van egy tök barátságos, nyugis hangulata, és annak ellenére, hogy "dolgozni" megyünk, olyan, mint egy vakáció.

Jöjjön az, ami mindenkit érdekel. Hogy tervezed meg a szökéseidet?
Egyszerű: különösebben nem tervezem őket. Menet közben jön az ötlet, egyszerűen érzésből. Persze csak akkor megyek, ha az adott szakaszon nincs semmi feladatom. Tervezhetsz bármit, ha aznap reggel nem pörögnek a lábaid, és fáradtnak érzed magad, az egésznek annyi. Amúgy szerintem a legideálisabb nap szökésre az, ami a sprintereknek már pont nehéz egy kicsit, de az összetett esélyeseket még nem érdekli igazán.

000_1IP6QK.jpg Fotó: Europress/AFP

A Lottónál szeretik azt, hogy ilyen versenyző lett belőled?
A lehető legjobb csapatnál vagyok, mert kiváló a kapcsolatom mindenkivel. Szerintem ez nagyon fontos. A Lottónál meg értékelik azt, ha agresszív stílusban megyünk. Az évek során elértem azt, hogy a szökések összenőttek a nevemmel. De látni kell, hogy én csak így tudok nyerni. Fárasztó persze állandóan próbálkozni, de megéri.

Szokták mondani, hogy a nagy versenyzők a vereségből tanulnak leginkább. Ez rád is igaz?
A versenyzés olyan, mint az élet. Egyszer fent, egyszer lent. Mint az átlagos hétköznapok során. Ez így megy. Kiszámoltam, hogy 2018-ban 90 napot versenyeztem, és a szökéseim 94%-a nem jött be. De ez nem keserített el. Tanulni kell belőle, és látni azt, mit rontottál el.

Elég régen vagy profi, szerinted miben változott a sportág az elmúlt évek során?
Minden sokkal gyorsabb lett és ezt látom magamon is. Évről-évre keményebben edzek, hogy legyen esélyem. Régen simán be tudtad kategorizálni a versenyzőket tudás és erősség szerint, de mostanra a középszerűség szinte eltűnt. Nagyon sokat emelkedett a színvonal.

A Twitteren volt egy poénos megjegyzésed, miszerint a Ma­thieu van der Poel-Wout van Aert-Rem­co Evenepoel hármasnak nem szabadna rajthoz állnia, így lehetne esélye a többieknek...
Így igaz. Itt vannak a fiatalok, és egyre többen lesznek. Bele sem merek gondolni, mi lesz velünk idén.

Az elmúlt két idény végén, Tim Wellensszel egy kicsit meghosszabbítottátok az évet. Honnan jött az ötlet?
Imádunk tekerni, de ki akartunk lépni a rutinszerűvé vált hétköznapokból. Ha versenyzünk, mindig van egy cél, egy feladat, amit a lehető legjobban kell teljesíteni. Itt viszont mindig örömtekerés megy, és csak az számít, hogy estére odaérjünk a következő szállásra. Semmi szökés, végig nyugodt tempó. Sem Timnek, sem nekem nincs időm ilyesmire év közben, de ezek az utak felérnek egy nyaralással. Beszélgetünk és gyönyörködünk a tájban. Ezt élesben nem tudod megtenni.

Házas vagy, és két gyerek apukája, így adja magát a kérdés: meddig tervezel tekerni?
Hét éve vagyok házas, és van két fiam. Nem sokat gondolkodom ezen a kérdésen, de pár év még biztosan van bennem. Hogy aztán mi lesz, fogalmam sincs...valakitől csak kapok egy esélyt.

Mit csinálsz szívesen abban a kevés szabadidőben?
A családommal vagyok. De az utóbbi időben a PS4 eléggé beszippantott. Bár általában játszani soha nincs elég időm.

043_BELGAIMAGE-152955349.jpg Fotó: Europress/AFP

Van még olyan álmod, ami nem vált valóra?
 
Versenyzői szempontból nincs, az már mind teljesült. A legutóbbi pont az volt, hogy egy szezonon belül nyomjam le mindhárom nagy kört. Ezt most kipipáltam.

Mit tanácsolnál egy fiatal kerékpárosnak? Hogy lehet belőle igazi profi?
A legfontosabb az, hogy élvezze amit csinál, és fogja fel játéknak az egészet, ameddig csak tudja. Mert a profi világban jönnek a pofonok, és azok a feladatok, amiket nem mindig fog élvezni.

Össze tudnád három szóban foglalni, miről szól ez a sportág?
Szabadság, fegyelem, szenvedés.

Téged mire tanított meg az eddigi pályafutásod?
Én azt vallom, hogy a kerékpár kiválóan életre tud nevelni, és igazi embert farag belőled. Mindig a legmagasabb csúcs megmászása után tárul eléd a legszebb kilátás.


Tuttobici



Hozzászólások