ES Bringa - Cummings: "A kerékpár formált engem teljes emberré"
Cummings: "A kerékpár formált engem teljes emberré"
Fotó: twitter

Cummings: "A kerékpár formált engem teljes emberré"

Kálmán LaciKálmán Laci
2019/11/30 10:23
Steve Cummings a múlt héten bejelentette, hogy visszavonul, pontot téve ezzel egy tizenöt éves pályafutás végére. A 38 éves brit kerékpáros országúton két Tour-szakaszgyőzelemig, pályán pedig egy csapatüldözéses világbajnoki címig jutott.

Karrierje elején nyert néhány világbajnoki és olimpiai érmet pályán Geraint Thomas és Bradley Wiggins oldalán. Később azonban inkább az országútra koncentrált, ahol elsősorban szökésből szerzett győzelmeket. 

Az volt a terve, hogy ráhúz még egy szezont, azonban bukott a brit körön, eltört néhány csigolyája, így végül úgy döntött, ideje új életet kezdenie. A szurkolók nem csak az eredményei és a kitartása miatt kedvelték őt, hanem azért is, amilyen karakter, hogy nem egy hétköznapi fazon. 

Meglepett, hogy annyi támogató, biztató üzenetet kaptál?
Igen, és nagyon jólestek. Szép csendben akartam intézni ezt az egészet, de így alakult. Az ember profi versenyzőként annyira eggyé válik a sporttal, hogy elfelejti, ki is ő valójában és mit jelent neki a kerékpár. Ez az időszak most jó arra, hogy mérleget vonjak. Kicsit nehezen viselem, hogy egy sérülés miatt kell kiszállnom, de majd túl leszek ezen is, mint annyi miden máson korábban. Nagyon örülök, hogy két olyan ember is írt nekem, Manuel Quinziato és Igor Antón, akikre nagyon felnézek, és akik remekül megtalálták a helyüket a profi karrierjük után.

Elég sokáig vártál a bejelentéssel, van ennek valami különleges oka?
Meg akartam várni, akad-e valami lehetőség 2020-ra, hogy folytathassam, de végül be kellett látnom, hogy itt a vége. Nem voltam a legjobb pozícióban egy új szerződésre, 38 évesen, sérülten az ember már nemigen kap egy új esélyt. Pedig nem voltam rossz állapotban, a számok legalábbis ezt igazolták. 

A sors iróniája, hogy a brit körön pont ott buktam, Liverpool közelében, ahol anno elkezdtem kerékpározni. Persze az ember igyekszik a szépre emlékezni, ezért inkább az aznapi rajt van meg a fejemben, ahol ott volt a feleségem és a lányom is. Boldog vagyok, hogy ilyen sokáig azt csinálhattam, amit a legjobban szeretek. 

cum2.jpg Fotó: Europress/AFP

Ha visszanézel a pályafutásodra, hogyan összegeznéd azt?
Nem bánok semmit. Egy csodálatos utazás volt ez számomra, melynek során megtaláltam önmagam. A legfontosabb lecke, amit megtanultam, hogy az ember maradjon alázatos, és értékelje azt, amije van. A kerékpár formált engem teljes emberré, és rengeteg élményt adott nekem. Azon leszek, hogy ebből minél több mindent hasznosítani tudjak az életem hátralévő részében is. 

Voltak sikereid, de sokszor kilógtál a sorból. Amolyan magányos farkas vagy?
Van bennem egy ilyen vonal, igen, bár sokszor próbáltam jó csapattárs is lenni, és beilleszkedni. Nem is voltam rossz segítő. De, amikor lehetőségem volt a győzelemért menni, amikor a magam útját jártam, olyankor voltam a legjobb. 

Már gyerekként az volt az álmom, hogy szakaszt nyerjek a Touron. Iszonyú keményen dolgoztam azért, hogy ez sikerüljön, de már azért is, hogy megértsem, hogy ez hogyan sikerülhet. Ez hajtott előre, ez a cél mozgatott, mindig kerestem a lehetőséget a győzelemre. Szökésből nyerni rettentő nehéz, ugyanakkor nagyon különleges is. Már gyerekkoromban azt figyeltem, hogy ezt hogy csinálják. 

Aztán eljött a te napod a 2015-ös Touron, amikor megverted Thibaut Pinot-t és Romain Bardet-t a szakaszgyőzelemért.
Az egy nagy nap volt a számomra, és a csapat, az MTN-Qhubeka számára is. Egy csomó minden megváltozott utána, másképp néztek rám az emberek. Ekkor már 35 voltam, és már azt lehetett gondolni, hogy az esélyem örökre elúszott, de aztán a dolog mégis megtörtént. 

cum3.jpg Fotó: Europress/AFP

Az, hogy most új életet kezdesz, hasonlít ahhoz, amikor meg kellett tanulnod, hogy kell versenyt nyerni? Nagyjából ugyanaz a folyamat?
Új, izgalmas, de ugyanúgy félelmetes. Innentől a családé az elsőbbség. Decembertől nem lesz fizetésem, de mivel eddig két lábbal a földön jártam, nem lesz ebből gondom. Egyelőre fogalmam sincs, hogy mit akarok csinálni, úgyhogy most jön az az időszak, amikor kiderítem, mi az, ami legalább közel annyira lelkesít majd, mint a kerékpár. A sport körül akarok maradni, szívesen hozzájárulnék ahhoz, hogy a kerékpárt megpróbáljuk még jobbá tenni. Szeretnék újra a küzdősportokkal is foglalkozni. Gyerekként már volt benne részem, most pedig szeretnék visszatérni. 

Kicsit hasonló helyzetben vagyok, mint 2015-ben. Akkor a Tour-szakaszgyőzelem után új célt kellett találnom magamnak, és most is valami hasonló a feladat. 


cyclingnews

Hozzászólások