ES Bringa - Ciao, Bologna! Jöhet a nagy rajt?
Ciao, Bologna! Jöhet a nagy rajt?
Fotó: Europress/AFP

Ciao, Bologna! Jöhet a nagy rajt?

Bodnár GergőBodnár Gergő
2019/05/11 10:12
Már csak pár óra, és Bolognában elkezdődik a 2019-es Giro. Az év első körversenye egy kemény időfutammal indul, a Giro dell'Emiliáról jól ismert emelkedő tetején, a Basilica di San Luca mellett lesz a befutó. Huszonöt év után rajtol újra Bolognából a Giro, így ennél jobb alkalmat nem is találhatnánk arra, hogy megismerjük a várost. Amely nem csak a foci és kosárcsapatára, az 1088 óta működő egyetemére, a tortellini tésztára, vagy a mortadellára lehet büszke.  

A rajtváros - Bologna
Az idei Giro egy olyan városból rajtol, ahol - az agglomerációval együtt - nagyjából 1 millióan laknak. Ha Róma az örök, Firenze pedig a gyönyörű jelzővel fut, akkor Bologna egyszerűen csak a zsíros. Hisz itt még ha akarnánk sem tudnánk rosszat enni. Másik beceneve 'la Rossa' vagyis a vörös. Ez nem csak a hosszú évek keresztül elfoglalt politikai helyzete miatt találó, hanem a Bolognára olyannyira jellemző vörös téglás építkezési stílus miatt is. 

A városban (!) 1088 óta működik az Universitá di Bologna, ami a legidősebb - és mai napig aktív - egyetem a világon. Bologna egyébiránt nem csak a politika miatt vörös, hisz ez a környék a Ducati, a Ferrari, a Lamborghini és Maserati otthona. Amit pedig kevesen tudnak, hogy Bologna egyben az árkádok és a tornyok városa. Aki ide látogat, nem hagyhatja ki a város látképét nagyban meghatározó, nem mellesleg majdnem 100 méter magas Torre degli Asinellit (1119-ben lett kész) és testvérét, a zömök, 48 méter magas Garisendát.

071_1292-101.jpg Fotó: Europress/AFP

Bologna és az árkádok
Ha van olasz városra kifejezetten jellemző építkezési stílus, akkor Bologna az árkádok (olaszul: portico) miatt biztosan ott van az élmezőnyben. A centro storicóban, vagyis a történelmi belvárosban 38 kilométert sétálhatunk az árkádos járdák alatt, Bolognában összesen pedig (!) 53 kilométernyi ilyen utat találunk. 

Az árkádokat  először 1041-ben említik írásban, az építési stílus oka pedig egyszerűen az egyetem miatt megnövekedett lakásigény volt. A helyiek elkezdtek felfelé/emeletesen építkezni, de így az alsó szintet (az alapot) meg kellett erősíteni. Ők pedig egy ilyen félköríves építészeti (magyarul: gyámgerendás) megoldáshoz nyúltak. Ami kényelmi célokat is szolgált, hisz alatta bármilyen időben, akár hatalmas esőben is nyugodtan el lehetett sétálni. Biztonságos távolságban a kosztól és a szeméttől.

Egy 1228-as rendelet szerint már kötelező volt így építkezni a belvárosban, sőt az árkádok magassága is meghatározott volt: 7 bolognai láb ('piedi bolognesi'), vagyis 2.66 méter. Ez a szám nem véletlen, hisz így fértek el alatta kényelmesen lóháton. Egy másik, 1352-es rendelet már egy méterrel emelt a kötelező magasságon. Az 1560 évek után már csak kőből épültek, addig sokszor fából. Természetesen már akkor is voltak VIP-ek, elismert helyi uralkodó családok (pl. Bargellini, Fantuzzi, Bevilacqua), akik mellőzhették az árkádos építkezést. 

A legmagasabb, 9 méteres porticót, a Casa Isolani előtt, a Strada Maggiorén találjuk. A legszűkebbet pedig (95 cm!) a Via Senzanomén. A leghosszabb egybefüggő árkádos útszakasz pedig nem máshova, mint a San Luca tetejére vezet fel. Egy friss, pár napja lezárult netes szavazás szerint, ez lett a helyiek kedvenc árkádos útja.

071_1292-105.jpg Fotó: Europress/AFP

A San Luca
Bolognában van egy közmondás, ami szabad fordítással nagyjából így szól: „Ha ez jól sül el, gyalog megyek fel a San Lucára.”

Ez nem olyan könnyű vállalkozás tekintve, hogy 3.8 kilométer hosszú (és pont 666 boltívet) tartalmazó úton juthatunk fel a domb tetejére. Ahol ott magasodik az 1723-ban épített templom, amely nevét a Szent Lukács által festett kis (65 x 57-es) Madonna képről kapta.

Az árkádos út eredetileg azt a célt szolgálta, hogy megvédje az esőtől az ikont, amikor a szokásos éves körmenet során felvitték a hegyre. Évente egyszer rendezték ezt a felvonulást a Szent Péter Katedrálistól (Cattedrale di San Pietro) a San Luca templomig. A boltívek alatt a gazdag bolognai családok kis kápolnákat építettek, ezek közül még ma is látható több is. Emléktáblák vannak a falakon, ahol azoknak az embereknek/családoknak a neve olvasható, akik adományukkal segítettek az árkádok felújításában. Talán mondani sem kell, de a 300 méter magas dombtetőről, csodálatos kilátás nyílik Bolognára.

portico-san-luca.jpg Fotó: twitter

Bologna: ahol nem lehet rosszat enni
Tortellini, mortadella, tagliatelle, lasagne, a híres habzóbor a lambrusco, pármai sonka, parmeggiano reggiano és persze az elmaradhatatlan bolognai ragú. Amit a helyiek még véletlenül sem spagettivel esznek.

A város, amely nem véletlenül kapta a 'grassa', vagyis a 'zsíros' becenevet. Bologna élelmiszer üzleteinek kirakatai tényleg elképesztőek, roskadoznak a sajtoktól, kolbászoktól és sonkáktól.

A város egyik védjegye a mortadella, ez a marhacombból és lapockából készült felvágott, melynek lényege a mozaikos felépítésben, a pisztácia és / vagy a zöldbors szemekben, valamint a jellegzetes fűszerezésben van.

Minden helyi étteremben alap a tortellini tészta (melyet mortadellával töltenek), és amit előételként, sokszor levesben úsztatva tálalnak.

A helyiek - hozzánk hasonlóan - ismerik a 'ragu al bolognese' kifejezést (a darált hús mellé, fehérbor, zeller, paradicsom, hagyma és szalonna/pancetta is kerül), de itt még véletlenül sem spaghettire, hanem a régióra jellemző kissé szélesebb, tagliatella tésztára kerül.

20160224_173834.jpg

📺 A 102. Giro első szakaszát 16.40-től közvetítjük élőben az Eurosport 1-en!


Hozzászólások