ES Bringa - Bettiol: "Most komolyan, el tudjátok képzelni a Tour de France-t nézők nélkül?"
Bettiol: "Most komolyan, el tudjátok képzelni a Tour de France-t nézők nélkül?"
Fotó: Europress/AFP

Bettiol: "Most komolyan, el tudjátok képzelni a Tour de France-t nézők nélkül?"

Bodnár GergőBodnár Gergő
2020/04/07 09:47
"Képzeld el, hogy autót vezetsz, de nem mész gyorsan, nagyjából 20-30 km/h-s sebességgel gurulsz. Egyszer csak beakad a gázpedál, hirtelen 300-at mutat az óra, de mégsem pánikolsz. Mert érzed, hogy bár nem mentél még ilyen gyorsan, mégis ura vagy a helyzetnek."

Ennél jobb metafora nem jutott eszébe, de tényleg jól visszaadja azt, mit érzett amikor - napra pontosan, egy évvel ezelőtt - megnyerte élete első profi versenyét, a Flandriát.

Alberto Bettiol nem tagadja, egy kis időn azért eltelt ameddig tudomásul vette, mit is vitt véghez.

"Egy kicsit megkavart ez a győzelem, mert kezdetben azt hittem, hogy ez a győzelem további kötelezettségekkel jár. Itt egy újabb verseny, amit nekem, a Flandria győztesének meg kell nyernem. Sokáig ez járt a fejemben, pedig tudom, hogy ez nyilván nem így van. Egyszerűen csak enyém lett egy nagy klasszikus, ami a belgák számára szent és sérthetetlen. Azt hiszem én nem is álltam rá készen, és ez volt a nagy szerencsém. Mert ki hitt volna abba, hogy 18-al a vége előtt szembeszélben elindulsz, miközben a műfaj legjobbjai üldöznek, és tényleg sikerrel jársz."

De Bettiolnak azon a napon minden összejött, és így bizony bekerült a történelemkönyvekbe. Olyan versenyt nyert meg olaszként, ami minden flamand kerékpáros álma.

"Egyszer Tafitól hallottam, hogy ha mai napig Charleroi-ban jár a reptéren, páran biztosan felismerik és aláírást kérnek tőle. Ilyen hatása van a Flandriának. Ezért is mondom azt, hogy jó lenne valamikor egy pohár sörrel a kezembe visszatérni oda, bejárni a könyéket, felsétálni a Kwaremontra, aztán a szurkolókkal együtt egy bárban megnézni a versenyt. Mert ez a nap valami csoda. Egy héttel korábban már megjelennek a lakóautók az út szélén, és a helyiek úgy várják a rajtot, mint a Karácsonyt."


Az EF versenyzője elárulta, ez a győzelem tényleg hozzásegítette egy anyagilag sokkal kedvezőbb szerződéshez. De ez már csak így megy, nyersz egy nagyot, és máris más tárgyalópozícióba kerülsz. De azt is elmesélte, hogy a 
győzelemért járó prémium egy részét négy új autógumira költötte, mert már le kellett cserélnie őket. De persze a csapattársakról sem feledkezett meg.

"Kulcstartókat csináltattam az eredeti kerekekből. Mindenki kapott egyet az aláírásommal, egy számmal 1 és 77 között. Mert ennyien kellettünk ehhez a győzelemhez. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy Sep (Vanmarcke) mennyire benne volt a sikeremben. A sérült térde miatt senki nem szólt volna neki ha rögtön leszakad, de inkább beállt nekem vezetni. Nélküle nem nyerhettem volna."

Lehet, hogy sokak szerint Bettiolnak még egyszer nem lesz esélye egy ennyire komoly versenyen, de azon a tavalyi áprilisi napon tényleg hibátlanul és bátran tekert. Fejben és erőnlétileg is nagyon rendben volt. Nem úgy, mint február közepén, az Etoile des Bessèges után.

EU04O7kXsAEsY3m.jpg Fotó: Europress/AFP

"A versenyt követően elég komolyan lebetegedtem. Nekem meggyőződésem, hogy elkaptam a koronavírust. Nehezen lélegeztem, fáradtnak és levertnek éreztem magam, és ezzel nem csak én voltam így a csapaton belül. Akkor nem is értettük, hogy mi van.
De már semmi bajom, itthon vagyok Lugánóban. Bár lehetne, alig megyek ki tekerni, viszont nem ez a legrosszabb, hanem a család hiánya. A barátnőm otthon maradt Olaszországban, lehetetlen eljutni hozzá, így már nagyon régen találkoztunk. Próbálom elfoglalni magam egyedül, pici edzés, tévézés, meg sütök-főzök. Nemrég megcsináltam az első saját pizzámat."

Szakmát azért nem fog váltani, bár pár hónapig akár szakácsnak is beállhatna. Tekintve, hogy jó ideig nem lesznek versenyek.

"Hiányoznak a versenyek, de a zártkapus megoldás valahogy mégsem tetszik. Ez teljesen szembemenne a sportágunk lényegével. Gondoljatok bele, egy focista a pályán játszik, nem férsz oda mellé, nem tudod megérinteni, távol vagy tőle. Mi nem, tőlünk a hegyen is centikre állsz. El tudjátok képzelni az Alpe d'Huezt vagy a párizsi körözést úgy, hogy nincs senki az út szélén? Engem nagyon fáraszt ez az állandó pénzközpontú látásmód. Most komolyan, milyen lenne már a Tour nézők nélkül?"


Corriere dello Sport



Hozzászólások