ES Bringa - Alaphilippe oroszlánként küzdött a Touron, de csodát tenni nem tudott
Alaphilippe oroszlánként küzdött a Touron, de csodát tenni nem tudott
Fotó: Europress/AFP

Alaphilippe oroszlánként küzdött a Touron, de csodát tenni nem tudott

Kálmán LaciKálmán Laci
2020/06/30 10:32
Julian Alaphilippe a tavalyi Touron három héten keresztül oroszlánként küzdött a sárga trikóért. Végül nem sikerült magtartania, de így is fölülmúlt minden létező várakozást, amit támasztottak vele szemben.

Július 2-án, a tervezettnél korábban találkoztak a Quick Step versenyzői, akkor, amikor még négy nap volt hátra a Tourig. Azért korábban, mert Alaphilippe még egyszer meg akarta nézni a harmadik szakasz végét. Megtette már egy hónappal azelőtt is, de nem akart semmit sem a véletlenre bízni. Az volt a terv, hogy az utolsó emelkedőn Dries Devenyns támad, ő megy utána, majd ellép tőle, és megnyeri a szakaszt. 

A nyitóhétvégét követően a csapat maga alatt volt. Viviani nem volt tényező a sprintben az első napon, utána pedig csak harmadikok lettek a csapat-időfutamban. 

"Nyugodtan ki lehet mondani, hogy nagyon rosszul kezdtünk" - mondta Patrick Lefevere. "Az volt a terv, hogy az első napon Viviani megszerzi a sárgát, utána pedig megnyerjük az időfutamot. Hát, ez nagyon nem jött be."

A harmadik napon aztán jött a fordulat, és Devenyns és Alaphilippe megcsinálták, amit terveztek. A francia ott vigyorgott a dobogón sárgában. "Ez mind szép és jó, de a Tour még csak most kezdődött" - mondta este a csapattársaknak.

Ezek után jött a feladat, hogy védeni kell a sárgát. Azonban senki sem tudta, meddig. "A csapatunk Viviani köré épült" - mondja Tom Steels, a csapat egyik edzője. "A sprintekre akartunk rámenni, hegyi-menő nem is nagyon volt velünk." A taktika az volt, hogy Mørkøv, Lampaert és Asgreen amennyire csak lehet, nyomják síkon és lejtmenetben, hogy felfelé menet elvegyék a többiek kedvét az akciózástól.

A hatodik szakaszon Viviani egyik fontos embere, Richeze megbetegedett, ami komoly nehézséget okozott a csapatnak. 

"Úgy döntöttünk, hogy nem üldözzük a szökevényeket" - meséli Lefevere, aminek az lett a következménye, hogy Alaphilippe elvesztette az összetett első helyet. "Ha ezt a döntést nem hoztuk volna meg, lehet, hogy megtartottuk volna a sárgát, de elveszítettük volna Richezét."

Alaphilippe bajuszt növesztett, de amúgy semmit sem változott az elmúlt tíz évben - I. rész | Eurosport

Julian Alaphilippe az országúti kerékpár egyik legnagyobb sztárja napjainkban. Sokoldalúságához nem akármilyen eredménysor társul, plusz egy olyan fékezhetetlen mentalitás, mellyel sokszor képes fölülírni a sportág alapvető törvényszerűségeit is. Amikor például már azt hittük volna, hogy a kreativitás, az egyéniségek és a variációs lehetőségekkel való játék teljesen eltűnik a Tour de France-ról, akkor jött ő, és újraértelmezte a versenyt.

"Julian csalódott volt" - emlékszik vissza Lamapert. "De aztán gyorsan magához tért és azt mondta, visszaszerzi a sárgát. Fogadkozott, hogy oroszlánként fog majd küzdeni érte."

"A Tour-győztesek gyakran gyáván tekernek, és csak védekeznek" - mondja Lefevere. "Mi nem úgy mentünk, mint akik meg akarják nyerni a Tourt. Úgy mentünk, mint akik a sárga trikót akarják megkaparintani. Minden másodpercért küzdöttünk."

Két nappal később Pinot-val együtt támadva Alaphilippe újra meg is szerezte a sárgát. 

"Tiszta őrület volt" - meséli Lampaert. "Elképesztően megnőtt Julian népszerűsége. Még késő este fél 11-kor is vagy háromszáz ember skandálta a nevét az utcán. És ez így ment minden este. Ő pedig nem akart csalódást okozni. Mindenkivel fotózkodott és autogramokat osztogatott."

Pedig ezeken kívül is iszonyú sok feladata volt. Napona doppingellenőrzés, interjúk, megjelenés a francia tévé stúdiójában. Imádta, de mindez rengeteg energiát emésztett föl.

A kilencedik szakasz rajtjánál, St-Étienne-ben ott volt édesapja, Joe Alaphilippe is, aki most vasárnap hunyt el hosszú betegséget követően.

A csapat meeting után Julian lerohant a buszból kerekesszékben ülő édesapjához a sárga trikóval a kezében és megölelte őt. "Add ezt oda anyunak, és kérd meg, hogy tegye ki valahová" - mondta neki.

Alaphilippe: "Egy nap megnyerhetem a Tourt, de nem idén" | Eurosport

Julian Alaphilippe tavaly közelebb került a Tour de France megnyeréséhez, mint hosszú ideje bármelyik francia versenyző, mégsem érzi úgy hogy idén is esélyes lehet. A Quick-Step sztárja a növekvő nyomás ellenére megpróbál két lábbal a földön maradni, és új kihívásokat keresve megismételni a nagyszerűen sikerült tavalyi szezont.

Bár még mindig sok volt hátra, az összetett győzelem azért, ha csak zárójelben is, de kezdett lassan téma lenni a csapatnál. Annak ellenére, hogy Alaphilippe vérbeli klasszikus-menő, és a háromhetesek eddig szóba sem jöttek nála. 

"Egyre csak növelte az előnyét - mondja Steels. "Én ötven százalék esélyt adtam neki. A csúcspont számomra az időfutam volt Pauban. Egészen ijesztő volt, amit művelt. Mögötte ültem a kocsiban. Nem tudom hány emberhez értünk hozzá a tükrünkkel. Akkora volt a szurkolás, hogy nem hallottuk egymás hangját az autóban."

Ezután jött a 14. szakasz, mely a Tourmalet tetején zárult. Ahelyett, hogy a riválisok közelebb kerültek volna hozzá, növelte az előnyét velük szemben. Úgy tűnt, a lehetetlen egyre inkább valóra váltható. 

"Ha erre képes a Tourmalet-en, akkor képes lehet megnyerni a Tourt is" - mondja Lampaert.

A csapattárs tévedett. Lefevere éles szemét nem kerülte el, ahogy Alaphilippe szorította a kormányt miközben mászott fel a hegyre. A főnök látta, hogy baj van. Este ráadásul Julian elmondta neki, hogy háromszor is az összeomlás határán volt. 

"Két ember volt a csapatban, aki nem hitt a csodában. Julian és én."

Érezhetően fogytán volt az ereje. Hátul ült a buszban, mint rendesen, Bob Jungels mellett. De nem volt már tánc, nem volt már ugrándozás. Többnyire csak ült a székében. Úgy tűnt, lefőtt a kávé. Pénteken, három nappal a vége előtt már nem tudott reagálni Egan Bernal támadására. 

Alaphilippe: "A szurkolók miatt néha extra wattokra vagyunk képesek" | Eurosport

Bár nyilván ezerrel készült volna a tavaszi egynaposokra és legszívesebben tekerne, egy ilyen tavalyi év után talán neki is jól jött egy kis pihenő. Rengeteg nagy győzelem, egy fantasztikus Tour, 14 nap sárgában, de ezek már mind csak emlékek. Julian Alaphilippe hetek óta kis túlzással ki sem mozdult az andorrai lakásából, igaz, ott nem is mehetett volna edzeni.

Ekkor jött, amire senki sem számított. Jégeső, földcsuszamlás, és a verseny leállítása. Nehéz megmondani, hogy Alaphilippe felért volna-e lejtmenetben, vagy esetleg még többet kapott volna az utolsó hegyen. Felmerült a csapatnál, hogy óvnak, hogy töröljék az egész szakaszt, és ne vegyék figyelembe az aznap kialakult különbségeket. Lefevere azonban elengedte a dolgot, részben azért is, mert maga Alaphilippe sem ragaszkodott hozzá.

Másnap szinte nem volt erő a testében. Kiadott magából mindent, amit tudott. Az elemek lemerültek. A 2019-es Tour utolsó emelkedője, a Val Thorens szinte felért egy haláltusával. Alaphilippe kétszer is leállt és nem tekert. Enric Mas ment oda hozzá, ő lehelt életet belé. Így is perceket vesztett, de összetettben azért megjött ötödiknek. 

Aztán este, egy párizsi étteremben, ahol nemcsak a versenyzők, hanem azok családjai is jelen voltak, Alaphilippe nyomott egy remek kis dobszólót. Az eseményen jelen volt Marion Rousse, újságíró, korábbi versenyző is. De ez itt kettejük között már egy másik történet kezdete.


hln.be

Hozzászólások