ES Bringa - A Yates tesók, akik nem a Manchester Unitedhez készültek
A Yates tesók, akik nem a Manchester Unitedhez készültek
Fotó: Europress/AFP

A Yates tesók, akik nem a Manchester Unitedhez készültek

Bodnár GergőBodnár Gergő
2018/12/27 11:18

Igazából nem is olyan nehéz megkülönböztetni őket.

Simon öt perccel előbb született, egy centivel kisebb, és jóval gyakrabban borotválkozik Adamnél. Akit ugyan sokan nagyobb tehetségnek jósoltak, de a testvére mégiscsak előbb tudott háromhetest nyerni. 

A Yates-tesók Bury-ből, Anglia északnyugati részéről származnak. Lancashire nyirkos sötét, eső áztatta vidék, nem igazán alkalmas terep egy fiatal kerékpáros számára.

"Hazamentünk a suliból. Bekaptunk valamit. Aztán felraktuk a lámpákat, és elkezdtünk tekerni. Általában két órát mentünk a fagyos hidegben, és teljesen sötétben" - meséli a kezdetekről Adam.

"Össze sem lehet hasonlítani Andorrával. Otthon mindig esik az eső, és kellemetlen hideg van" - mondja Simon.

A Yates tesók - ahogy sok más profi kerékpáros - az édesapjuk miatt kezdtek tekerni. Aki sokáig futott, aztán áttért a kerékpársportra, majd a barátai miatt néha elkezdett kijárni a közelben lévő manchesteri velodrome-ba.

"Egyszer a srácok is kijöttek velem, és nagyon megtetszett neki a közeg" - meséli John, a Yates tesók édesapja.

0_WAR_MEN_030714toursimon_08.jpg A Yates-tesók David BeckhammelFotó: Twitter
Adam és Simon nagyjából ekkor, kifejezetten fiatalon határozta el, hogy profi kerékpáros lesz.

"A legtöbb tizenéves srác arról álmodozott, hogy bekerül a Manchester Unitedbe" - mondja Susan, az édesanyjuk. "Simonék is ugyanígy beszélgettek egymás közt, csak épp arról volt szó, milyen lesz majd profi klubban tekerni. A velem egyidős szülők mindig aggódhattak, hogy merre jár a gyerekük, mit csinál egy buliban, én tudtam, hogy a velodrome-ban jó kezekben vannak."

Aranyos sztori, de Simon pályafutása például konkrétan egy hazugsággal indult.

A Manchester’s National Cycling Centre ugyanis felvételt hirdetett, de csak 10 éves kor felett lévő gyerekek kerülhettek be a csapatba. Mivel Simonnak még pár hónapja hátravolt a szülinapig, így a szülők beleegyezésével egy kicsit idősebbnek vallotta magát. És mivel semmit nem kellett papírral bizonyítani, bekerült a programba.

Idővel ennek lett az eredménye egy pontversenyben szerzett 2013-as világbajnoki cím, majd a váltás, és jöhetett az országút.

Kevesen tudják, de a Yates tesók az FDJ-nél is jártak "próbajátékon". Thibaut Pinot tesója, a francia csapatnál edzőként dolgozó Jerome végezte el az első erőnléti felmérőjüket.

"Húszéves versenyzőtől addig még nem láttam ilyen jó számokat. És ami külön extrának számított, hogy fejben is nagyon rendben voltak."

Simon+Yates+Mark+Christian+2010+2011+UCI+Track+c-uCBuXs5zsl.jpg Fotó: Twitter

Több utánpótlásedző megjegyezte például, hogy Adam ösztönösen azt nézte verseny közben, mikor és hol tud segíteni a társaknak. Persze csak akkor, ha épp nem volt harcban a győzelemért. 

Sokan mondják, hogy a srácok ugyanúgy néznek ki, de ez nem igaz. Nem is egypetéjűek. Nyilván hasonlítanak, de az orruk például nem pont ugyanabba az irányba néz. Simonnak egy kicsit szélesebb a mosolya, az arcuk is másmilyen formájú, és Adam általában borostásabb, mint a bátyja.

"Amikor először találkoztam mindkettőjükkel, nem voltam könnyű helyzetben - meséli Dave McPartland, a Mitchelton egyik edzője. "Adamnek konkrétan háromszor mutatkoztam be. A harmadik alkalom után finoman jelezte, hogy már párszor találkoztunk."

A személyiségüket illetően már nehezebb különbséget tenni. Adam egy kicsit többet beszél, hajlamosabb irányítani a társalgást, és gyakrabban szólal meg először. Ugyanakkor Simon az, aki határozottabb válaszokat ad a kérdésekre. De alig van különbség, mindketten rendkívül magabiztosak.

Sokkal érdekesebb őket mint kerékpárosokat összehasonlítani. Útjaik akkor váltak egy kicsit szét, úgy három évre, amikor Simont beválogatták az Olympic Academy elnevezésű utánpótlás-programba, míg Adamet nem. Simon így átmenetileg a pályakerékpár, míg a tesó az országút felé fordult.

Simon, aki 2013-ban megnyerte a pontversenyt a pályakerékpáros vb-n, a sprint- és a taktikai érzékét fejlesztette elsősorban, és persze szedett is némi izmot magára. Eközben az öcs a hegyi menő képességén javított sokat Franciaországban.

simon-yates-adam-yates-il-lombardia_3228302.jpg Fotó: Twitter

Aztán jött a 2013-as L'Avenir, ahol Adam második lett összetettben, Simon pedig szakaszt nyert. Az ausztrál válogatott akkori edzője egyből jelezte is az Orica vezetőinek, hogy érdemes lenne lecsapni rájuk. És viszonylag gyorsan, hisz a Sky is érdeklődik. Dave Brailsford nagyon akarta őket.

"Kaptunk ajánlatot a Lamprétól, az FDJ-től, Simont különösen szerette volna a Sky, de szerintem az Oricával a lehető legjobban döntöttünk. Ők épp kezdték felépíteni egy háromhetes esélyes csapat alapjait. És akkoriban hallottunk arról, hogy dolgoznak a Sky-nál, és nem szerettünk volna "rabszolgaként" tekerni
" - meséli a csapatválasztás okairól Adam.

"Lehet, hogy pénzügyileg jobb lett volna a brit csapat ajánlata, de egy jó program nélkül mit ért volna a magasabb fizetés? Amúgy is, az Orica ajánlata már az asztalon volt, a Sky-jal pedig csak pár mailt váltottunk. Akkoriban még nem volt közös menedzserünk, de egy helyen akartuk folytatni. Nyilván nem vártuk el, hogy teljesen hasonló legyen a versenyprogramunk, de közös csapatban gondolkodtunk"
- mondja Simon.

A tesók útjai azóta sem váltak el, az idei Tour után együtt hosszabbítottak 2020-ig, és a mai napig együtt laknak Gironában. Persze nem szó szerint egy helyen, de közös emeleten bérelnek lakást.

"Ez így pont olyan, mintha otthon lennénk"
- meséli Simon. "Van, hogy hetekig nem futunk össze, de az is előfordul,  hogy minden nap együtt reggelizünk. Adammel egy baj van, imád hangosan zenét hallgatni. House zenét... Amivel nem lenne nagy baj, csak ezt néha éjfél környékén teszi." 

000_19566T.jpg Fotó: Europress/AFP
Simon idén eddigi pályafutása legjobb évét futotta. A háromheteseken összesen négy szakaszt nyert, a Girón két és fél hétig uralta a versenyt, de az utolsó két hegyi etapra elfogyott. Az emlékezetes Froome-támadás napján majdnem 40 percet kapott, és minden esélyét elvesztette, még a dobogóra is.

Talán kevesen emlékeznek rá, de végül huszonegyedik lett összetettben. Azok után, hogy a második pihenőnapon már mindenki odaadta neki a rózsaszín trikót.

A Vueltán szemmel láthatóan tanult az esetből, nem akart mindent azonnal, okosan visszafogta magát, és ennek az összetett győzelem lett a jutalma. Az ráadásul külön öröm lehetett számára, hogy a harmadik hét végén többször is számíthatott Adam segítségére.

Még szerencse, hogy anno nem laktak messze a manchesteri velodrome-tól.

Hozzászólások