ES Bringa - A legszorosabb befutótól, a leghosszabb szökésig - a Roubaix érdekes számai
A legszorosabb befutótól, a leghosszabb szökésig - a Roubaix érdekes számai
Fotó: Europress/AFP

A legszorosabb befutótól, a leghosszabb szökésig - a Roubaix érdekes számai

Bodnár GergőBodnár Gergő
2019/04/10 16:28
Vasárnap Paris-Roubaix, az év egyik legjobban várt klasszikusa. Ennek megfelelően az Eurosport most is egész napos közvetítéssel készül. Majdnem ötvenöt kilométer kockaköveken, várhatóan szép, napos időben. A következő napokban elmerülünk a verseny történetében, írunk a főszereplőkről, és felidézünk néhány érdekes történetet. Ezúttal a Roubaix történetének legérdekesebb számairól lesz szó.

0.9 - Ekkora volt centiméterben a valaha volt legkisebb különbség az első és a második helyezett között. Eddy Planckaert 1990-ben verte ennyivel Steve Bauert. A befutó után a zsűri tíz percig tanakodott, mielőtt meghozta volna a hivatalos döntését. 

1 - Egyetlen alkalommal fordult elő, hogy a Paris-Roubaix-t nem vasárnap rendezték, hanem hétfőn. 1962-ben április 8-án, vasárnap került sor az Algéria függetlenségét kimondó eviani egyezményről szóló szavazásra, ami a rendvédelmi szervek teljes kapacitását felemésztette. Így aztán a kerékpáros versenyt másnapra halasztották.

2 - Két győztest soroltak hátrébb azok után, hogy elsőként haladt át a célvonalon. Jean Maréchalt 1930-ban nem sokkal a cél előtt szándékosan fellökte a belga Julien Vervaecke-t, míg Roger Lapébie azért zárták ki, mert 1934-ben a defektjét követően egy néző kerékpárját vette kölcsön, és azzal tekert tovább.

2 - Volt egy év, amely során két győztest is avattak. 1949-ben a francia François Mahé egy szökés végén megelőzte két társát, és elsőként haladt át a célvonalon, míg Serse Coppi (a legendás Fausto testvére) negyedik lett, mégis nyert. Az ok, hogy egy csendőr rossz kapun terelte be a szökevényeket a Vélodrome-ba, akik ezzel ugyan 200 méterrel többet tekertek, vagyis semmilyen előnyük nem származott a hibából, mégsem a szabályos útvonalon teljesítették a versenyt. Ezért döntött úgy a zsűri, hogy akkor holtversenyes első hely lesz, ami a legenda szerint egyik félt sem boldogította teljesen.

6 - Ekkora volt percben a valaha volt legnagyobb különbség (hivatalosan 1903 óta számítják) az első és a második között. 1922-ben a belga Albert Dejonghe végzett az élen, megelőzve honfitársát, Jean Rossius-t. A második világháború óta Eddie Merckxé a csúcs, 5.21-es előnnyel verte Roger de Vlaemincket 1970-ben. 

16 - Pályafutása során tizenhat alkalomból tizenhatszor fejezte be a Roubaix-t Servais Knaven. A 2001-es győzteshez hasonlóan a belga Raymond Impanis (1954-ben nyert is) szintén 16 célba érkezéssel büszkélkedhet, de ő 17-szer állt rajthoz.

000_13T534.jpg Fotó: Europress/AFP

23,1 - Ennyi kilométernyi macskakő szerepelt a legkevésbé pavés Paris-Roubaix-n, 1965-ben. Ennek oka, hogy a hatvanas években nagyon sok helyen vette át a macskaköves szakaszok szerepét a makadámút. Ekkor bízta meg Jacques Goddet, a szervezőbizottság vezetője Albert Bouvet-t, hogy keressen fel eldugott, de kockaköves utakat. A feladatot elvégezte, 1968-ban már 56,6 km pavé szerepelt a programban.

38 - Harmincnyolc évesen és 8 hónaposan lett első a Paris-Roubaix történetének eddigi legidősebb győztese, Gilbert Duclos-Lasalle 1993-ban. Abban az évben 8 centiméterrel (!) előzte meg Franco Ballerinit.

62 -  Ennyi kilométer volt a leghosszabb, sikeres magányos szökés a Roubaix történetében a második világháború óta. 1994-ben Andrei Tsmilnek sikerült. Tom Boonen 2012-ben 55km-rel a cél előtt lépett meg, Fabian Cancellara 2010-ben 50 km-rel a vége előtt „köszönt el” mindenkitől.

222 - Dirk Demol 1988-ban egy szerény, 222 km-es szökés végén ért haza.

1895 - Ebben az évben nyitotta meg kapuit a híres Vélodrome. Az első világháború során lerombolták, csak 1943-ben készült el újra, azóta három évtől eltekintve mindig a velodrome-ba hozták a befutót.

6.071.040 - Egy francia cég által elvégzett kutatás szerint, pontosan ennyi kockakő szerepelt a 2016-os Roubaix-n.

Hozzászólások