Kerékpár - ÉRTÉKELÉS: 49. Amstel Gold Race
ÉRTÉKELÉS: 49. Amstel Gold Race

ÉRTÉKELÉS: 49. Amstel Gold Race


2014/04/24 06:02

Ez az ő birodalma! Philippe Gilbert legutóbbi két tavasza nem úgy sikerült, ahogyan szerette volna. 2012 világbajnoka idén újra csúcsformában van, és immáron harmadszor lett az Amstel, negyedszer a Cauberg királya.

Nem történt meglepetés az ardenneki trilógia első felvonásán. Egy tizenegy fős szökevénycsoport ellépett a mezőnytől, maximális előnye közel negyedóra volt, hátul viszont akkora tempót diktáltak, hogy reális esély egyszer sem mutatkozott arra, hogy Riblonék hazaérnek. Sajnos az is várható volt, hogy a szűk, kanyargós, szeles utakon nagy nevek is bukni fognak, ahogyan tavaly, úgy idén is nagyon korán fel kellett adnia a versenyt Joaquim Rodrigueznek- öröm az ürömben, hogy nincsen komoly sérülése- Andy Schlecknek (térdproblémák), és Geraint Thomas-nak is. Hátul a Movistar (Valverde miatt) és a BMC (Gilbert) diktálta a tempót, a szökevények- többek között Mohoric-csal és Lucenkoval, előbbi a juniorok, utóbbi az U23-as korosztály világbajnoka lett itt két évvel ezelőtt- előnye pedig folyamatosan csökkent.

Voecklerék.jpg

39 kilométerrel a cél előtt Thomas Voeckler támadott, és vele tartott Fuglsang, Stybar, Wellens, valamint Van Avermaet is, vagyis egy komoly alakulat állt össze, elől pedig Van Hecke és Riblon szakította le a többieket. A belga-francia duó egészen sokáig bírta, hátrébb az üldözőkhöz csatlakoztak páran- például Weening és Kolobnyev-, ám végül az utolsó előtti emelkedőn a mezőny mindenkit utolért. Egy óriási lejtmenet- a nap során Laurens Ten Dam 86,8 km/h-val is ment- után jöhetett a legendás Cauberg, immáron negyedszer, ami egyben a bő 250 km-es viadal 34. kaptatóját is jelentette. Ahogyan várható volt, egy BMC-s támadott is a legalján, de nem Gilbert, hanem Samuel Sanchez. Az akciójára az esélyesek közül Kwiatkowski és Gerrans is reagált, nagy nehezen utol is érték a spanyolt, ám amire ez megtörtént, a másik oldalon már elképesztő sebességgel száguldott Philippe Gilbert (utóbb kiszámolták, 33 km/h-s átlaggal ment fel a Caubergre, 1 perc 23 másodperc alatt teljesítette, amivel megdöntötte a világbajnokságon felállított rekordját, ám ebben hátszél is közre játszott). Gerrans és Valverde igyekezett felzárkózni hozzá a csúcstól a célig hátra lévő szűk két kilométeren- kevés sikerrel, úgyhogy a BMC versenyzője immáron harmadszor nyerte meg az Amstel Gold Race-t. A hajrában a 2012-ben második Jelle Vanendert megelőzte Valverdééket, így végül ő lett az ezüstérmes, a dobogóra a sprint után még Gerrans állhatott fel.

A győztes így értékelt a befutó után: „A Cauberg előtt Burghardt nagyon jó helyzetbe hozott. Utána- ahogyan azt előre megbeszéltük- Sanchez támadott, ami engem nem lepett meg, az ellenfeleimet már egy kicsit jobban. Reagálniuk kellett. Én vártam a legmegfelelőbb pillanatra, tudván, hogy a korai indítás nagyon fájhat. Utána már csak a kitartásra volt szükség. A belső ívet választottam, száz százalékosan koncentráltam, és el is döntöttem a versenyt. Három évvel ezelőtt szerintem egy kicsit erősebb voltam, de a BMC-nél más a helyzetem. Itt a több napos versenyeken is dolgoznom kell, adott esetben Evans-ért, Van Garderenért vagy Sanchezért, ahogyan ma a többiek tekertek értem. Nagyon jó telem volt, csak magamra koncentráltam, minden felkérést elutasítottam, soványabban kezdtem a szezont, mint korábban, vagyis legyőztem a kerékpárosok legnagyobb ellenségét, a sok áldozat pedig kifizetődött.” A kérdés innentől kezdve az, sikerül-e ugyanazt a bravúrt véghez vinnie, amit három évvel ezelőtt, amikor az Amstel után a Flèche Wallone-t és a Liège-Bastogne-Liège-t is megnyerte.

Az ES Bringa osztályzatai

Philippe Gilbert: tökéletesen versenyzett ő és az egész BMC is. A mezőnyben Schär dolgozott rengeteget, a hajrában Burghardt és Sanchez is fontos szereplő volt, aztán jött a Cauberg királya, aki ezen az emelkedőn (és egy kicsit utána) immáron harmadszor nyert Amstelt, egyszer pedig világbajnokságot. Bombaformában van, az is igaz, hogy az Ardennek három nagy versenye közül ez fekszik neki a legjobban, de szerdán és vasárnap is top favorit lesz. Négy nap alatt több versenyen lett első, mint tavaly egész évben...(9)

Jelle Vanendert: gyakorlatilag az utolsó kilométer előtt egy pillanatra sem tűnt fel, a végén mégis második lett, ráadásul nem is centikkel. Szegénynek a tavalyi éve gyakorlatilag már januárban tönkre ment, miután hatalmasat bukott a Tour Down Underön. Azért az Amstelen így is 13. lett, de azt már előzetesen is mondta, hogy idén újra jó erőben van. A belga szakma várta is, hogy remek eredményt ér majd el, Gilbert mellett hat honfitársukat emelték ki az újságírók, ő volt az egyik. Csak jelezzük, a Flèche Wallone-on volt már hatodik és negyedik is korábban. (8)

Simon Gerrans: nagyon jó szezonja van, ma is a dobogón zárt. Talán lett volna esélye, ha Valverde jobban segít neki, de a spanyol látta értelmét a közös munkának, így Gilbert simán nyert. Négy éven belül ez a harmadik Amstel bronza. (7,5)

Alejandro Valverde: Nemcsak Gerrans-nek szúrt szemet, hogy a Movistar első számú embere a végén nem igazán volt partner. Mindez azért sajnálatos, mert a csapata óriási munkát végzett a nap során. Utólag úgy fogalmazott, számára hamar kiderült, hogy Gilbert erősebb, mint a többiek, ezért inkább a második helyre koncentrált, de addig figyelték egymást az ausztrállal, hogy Vanendert is megelőzte őket. Nagyon erősen kezdte az évet, van már hét győzelme, itt most kicsit kevésnek bizonyult. Szerdán, de leginkább vasárnap javíthat (6,5)

Negatív jegyet most nem egy versenyző, hanem egy csapat kap. A Lampre-Merida Cunegoval, Rui Costával és Ulissivel igencsak jó keretet hozott össze erre a versenyre, különösen ha azt nézzük, hogy a „kis herceg”, aki 2008-ban nyert itt, milyen formában tekert. Ehhez képest ötvenedik helyen végzett, Ulissi is mindössze a 34. lett, míg a világbajnok 17-ként zárt (4).

Folytatás szerdán délután 2-től a Flèche Wallone-nal, élőben az Eurosporton.

Hozzászólások