Foci - Öt ordítóan nagy baromság az idei FIFA-gáláról
Öt ordítóan nagy baromság az idei FIFA-gáláról
Fotó: Europress/AFP

Öt ordítóan nagy baromság az idei FIFA-gáláról

Németh DánielNémeth Dániel
2019/09/24 13:50
Megszokhattuk már, hogy az UEFA- és FIFA-gálákon kihirdetett szavazások végeredményei inkább tükrözik a szimpátiaverseny aktuális állását, mint az előző egy év legkimagaslóbb teljesítményeit. Idén sincs ez másképp, jöjjön hát öt olyan döntés, amit leginkább a szilveszteri kabaréműsorokban tudnánk elképzelni egy szakmai díjátadó helyett.

Mindez többnyire a FIFA-gála lebonyolításából adódik, hiszen többek között a szurkolók is beleszólhatnak a szavazásba. Amivel alapjáraton nincs probléma, nagyon is lehet létjogosultsága egy közönségdíjnak vagy akár egy szurkolói álomtizenegynek, azonban a természetükből fakadóan elfogult rajongóktól nem várható el, hogy a kedvenceik ellen szavazzanak. Vagyis a világ legnagyobb klubjainál futballozó játékosok mindig előnyben lesznek a népszerűségi versenyben lemaradó topklubokkal szemben. Hogy a többit már ne is említsük.

Tavaly sem volt jobb a helyzet:

Megint lejáratta magát a FIFA az igazi futballszeretők szemében | Hosszabbítás

A FIFA megnevezte a jelöltjeit az év legjobbjainak járó egyéni díjaira. Immár sokadik éve a jelöltek olvasása során felnevetnek, csóválják a fejüket azok a futballszerető emberek, akik rendszeresen figyelemmel követik a legjobb európai bajnokságokat, és nem csak a tv és a sportbulvár sekélyes vizében fürdenek.

Tovább bonyolítja a képet, hogy a szavazásban olyanok is részt vehetnek, akik bizonyos szempontból érdekeltek benne. Meglep-e bárkit is, hogy a portugál szövetségi kapitány Cristiano Ronaldót, az argentin Lionel Messit látta jobbnak, míg a belgákat irányító Roberto Martineznél a válogatott csapatkapitánya, Eden Hazard lett a befutó? Ilyen érdekviszonyok mellett nehéz komolyan venni a FIFA díjait, azzal együtt is, hogy természetesen van olyan, aki megérdemelten vehette át az elismerést. Most azonban az idei gála öt legrosszabb döntésére fókuszálunk. 

1. Lionel Messi lett az Év játékosa

Az argentin zseni minden kétséget kizáróan fantasztikusan játszott az előző szezonban. Elmondhatjuk, hogy soha nem volt még ennyire meghatározó a Barcelona játékában, legyen szó előkészítésről vagy befejezésről. Minden sorozatot figyelembe véve a katalánok góljainak 41,3%-ban közvetlenül szerepet játszott, ami nem csak egy statisztikai anomália: az 50 mérkőzésen szerzett 51 gól és 22 gólpassz önmagáért beszél. Lionel Messi az év egyik legjobb játékosa volt, a támadók között egyértelműen a legjobb.

068_AA_02052019_947235.jpg Fotó: Europress/AFP 

Virgil van Dijk teljesítménye mellett azonban nem mehetünk el szó nélkül. A holland belső védő szinte egyik napról a másikra emelte új szintre a Liverpool achilles-sarkának számító védelmet, olyannyira, hogy az előző idényben már az angoloké volt a legstabilabb hátsó alakzat. Mindig nehéz védőket összehasonlítani a támadókkal, általában ugyanis a találkozók legmeghatározóbb pillanatai a gólszerzőkhöz kapcsolódnak, Van Dijk azonban az előző idény legjobb csapatának toronymagasan legjobb játékosa volt. Kell ennél több?

2. Egyetlen liverpooli hátvéd az Év csapatában

Andy Robertson és Trent Alexander-Arnold 11 és 12 (!) gólpasszt osztott ki a Premier League előző idényében, ami még egy klasszis irányítónak is becsületére válna, nem hogy egy szélső hátvédnek. Ezen a poszton ennél többet aligha lehet hozzátenni egy csapat támadójátékához, ráadásul kapásból eszünkbe jutott két kulcsfontosságú momentum tőlük. Robertsontól az a fantasztikus védekezés, amit csapata 3-0-s hátrányában, sokszoros túlerővel szemben mutatott be a Camp Nouban; Alexander-Arnoldtól pedig a szemfüles beadás, ami kivéreztette a Barcát.

Utólag már tudjuk, mindkettőnek óriási szerepe volt abban, hogy június elején Jordan Henderson emelhette magasba a BL-serleget Madridban. Komolyan gondolhatja bárki is, hogy volt Robertsonnál és Alexander-Arnoldnál jobban teljesítő játékos a védelem bal és jobb oldalán? Jordi Alba esetleg szóba jöhetett volna, a jobb oldalon pedig egyéni teljesítmény alapján a 14 (!) bajnoki gólpasszal záró Joshua Kimmich. Eredményességgel együtt azonban nem kérdés, hogy a Liverpool két játékosa messze kiemelkedett a mezőnyből.

3. Három (+1) Real-játékos az Év csapatában

Mint ahogyan a magyar kereskedelmi televíziózásban nincs karácsony Kevin nélkül, ugyanúgy nincs FIFA Év csapata Real Madrid-futballisták nélkül. Akkor sem, ha a Blancók pocsék idényen vannak túl. Három különböző edző, 19 pontos hátrány és harmadik hely a La Ligában, nyolcaddöntős búcsú a Bajnokok Ligájában: ez alapján legfeljebb azt lehetne eldönteni, melyik okozott nagyobb csalódást a Real-szurkolóknak. Maximum a sokat szidott, de a CR távozása keltette űrt remekül kihasználó Karim Benzemát emelhetnénk ki, nála meg azért akadt jobb.

043_dpa-pa_0045_123533488.jpg Fotó: Europress/AFP

Vannak itt finomságok, például a védelem jobb oldalát elfoglaló Sergio Ramos, aki utoljára talán 2010-ben szerepelt ezen a poszton, de az aranylabdás idénye után jelentős visszaesést produkáló Luka Modric is érthetetlen választás. Marcelo jelenléte pedig már tényleg az a szint, amire nincs épeszű magyarázat, hiszen az egyébként zseniális játékos kiszorult a Real Madrid kezdőjéből, ráadásul a hírek szerint jelentős, 11 kilós súlyfelesleget cipelt magával az évben. Egyedül Eden Hazard helye védhető, aki viszont még a Chelsea-ben remekelt.

4. Nem tört meg a spanyol dominancia

Mondjuk ki, ez az év az angol klubfociról szólt. Mindkét európai kupasorozatot angolok nyerték, ráadásul - és hasonló még a spanyol foci domináns éveiben sem történt - az összes döntőst ugyanaz az ország adta. Ehhez képest a BL-győztes Liverpoolból kettő, az EL-győztes Chelsea-ből egy játékos került az álomcsapatba. Utóbbi rendben is van, a hullámzóan teljesítő Chelsea-ből leginkább Hazard-t lehetett kiemelni. Az azonban teljességgel felfoghatatlan, hogy a BL-győztestől csak Alisson és Van Dijk fért be, pedig jelöltek azért szép számmal akadnának.

000_1KI5Q4.jpg Fotó: Europress/AFP

Piros pont viszont, hogy a BL-elődöntőig menetelő Ajax arányait jobban sikerült belőni. Matthijs de Ligt és Frenkie de Jong teljesen megérdemelten került be a legjobbak közé, bár a BL-ben is szenzációs, nyomokban Kaká 2007-es teljesítményét felidéző, 56 meccsen 62 gólban közreműködő Dušan Tadić mellőzése hagyhat némi hiányérzetet az emberben. A logikus magyarázat az lehetne, hogy az Eredivisie szintje nem üti meg a topbajnokságokét, csakhogy ezen értelmezés mentén még kevésbé védhető a PL-ben játszó sztárok, például Roberto Firmino hiánya.

5. Marcelo Bielsa és a Leeds United Fair Play-díja

"Hölgyek és Urak, ez itt Chewbacca. Chewbacca egy vuki a Kashyyyk bolygóról. De Chewbacca az Endor bolygón él. Gondolják csak meg: ennek nincs értelme. Miért akar egy vuki, egy 220 centis vuki, az 50 centis evokok között élni? Ennek nincs értelme. De ami még fontosabb: ennek az egésznek mi köze a most tárgyalás alatt lévő ügyhöz? Semmi. Hölgyek és Urak, ennek semmi köze az ügyhöz. Ennek nincs értelme" - hangzik el a South Park klasszikus epizódjában. És hogy jön ez ide? Sehogy. Mert ennek az egésznek nincs semmi értelme.

Kezdjük ott, hogy nagyon szeretjük és tiszteljük Marcelo Bielsát, aki bizonyos értelemben már most futballforradalmat csinált a Championshipben. Azonban igencsak furcsa ízlésre vall a februári spygate után a Leedsnek ítélni a fair play-díjat. Szögezzük gyorsan le: Bielsa és a stábja a szabályok ellen nem vétett azzal, hogy kémkedett a soron következő ellenfél edzésein, azonban, ha valamit sérthetett az argentin szakvezető alapossága, az épp a játék szellemisége volt. Hölgyeim és Uraim, úgymond Esküdtek, ennek nincs ér-tel-me.

A FIFA-gála díjazottjai

az év legjobb férfi játékosa: Lionel Messi (argentin, FC Barcelona)
az év legjobb női játékosa: Megan Rapinoe (amerikai, Reign FC)
az év férfi kapusa: Alisson Becker (brazil, FC Liverpool)
az év női kapusa: Sari van Veenendaal (holland, Atlético Madrid)
az év edzője férfi csapatnál: Jürgen Klopp (német, FC Liverpool)
az év edzője női csapatnál: Jill Ellis (amerikai, Egyesült Államok válogatottja)
FIFA Puskás-díj (az év legszebb gólja): ZSÓRI DÁNIEL (a Debrecen színeiben, a Ferencváros ellen)
FIFA Fair Play-díj: Marcelo Bielsa és a Leeds United
az év szurkolója: Silvia Grecco

Az Év férfi csapata:

Alisson Becker (brazil, FC Liverpool) - Mathijs de Ligt (holland, Ajax Amsterdam/Juventus), Sergio Ramos (spanyol, Real Madrid), Virgil van Dijk (holland, FC Liverpool), Marcelo (brazil, Real Madrid) - Luka Modric (horvát, Real Madrid), Frenkie de Jong (holland, Ajax Amsterdam/FC Barcelona), Eden Hazard (belga, Chelsea/Real Madrid) - Kylian Mbappé (francia, Paris Saint-Germain), Lionel Messi (argentin, FC Barcelona), Cristiano Ronaldo (portugál, Juventus)

Az Év női csapata:

Sari van Veenendaal (holland, Atlético Madrid) - Wendie Renard (francia, Olympique Lyon), Lucy Bronze (angol, Olympique Lyon), Kelley O'Hara (amerikai, Utah Royals), Nilla Fischer (svéd, VfL Wolfsburg/Linköpings FC) - Amandine Henry (francia, Olympique Lyon), Rose Lavelle (amerikai, Washington Spirit), Julie Ertz (amerikai, Chicago Red Stars) - Alex Morgan (amerikai, Orlando Pride), Megan Rapinoe (amerikai, Reign FC), Marta (brazil, Orlando Pride) 
Hozzászólások