Serie A - Egy váratlan hír beárnyékolta CR eddigi legjobb juvés teljesítményét
Egy váratlan hír beárnyékolta CR eddigi legjobb juvés teljesítményét

Egy váratlan hír beárnyékolta CR eddigi legjobb juvés teljesítményét

Németh Dániel ·
2018/10/02 12:17

Múlt héten két fordulót is letudtak az olasz labdarúgó-bajnokságban, melyből talán az előnyét hatpontosra növelő, címvédő Juventus jött ki a legjobban. Lezárta negatív sorozatát a Milan a Sassuolo elleni bajnokin, és tartalékosan, kulcsemberei nélkül is győzött az Inter. Magyar szempontból sem alakult rosszul a hétvége, Nagy Ádám eddigi olaszországi pályafutásának talán legjobb teljesítményével hívta fel magára a figyelmet. Krzysztof Piatekre pedig lassan elfogynak a jelzők.

Bár egyértelműen a Napoli torinói vendégjátéka volt az elmúlt két forduló legjobban várt mérkőzése, azért nem szabad elfelejteni, hogy rendeztek egy római derbit is. Méghozzá egy kifejezetten izgalmas, jó színvonalú találkozót hozott a két fővárosi gárda összecsapása. Az AS Roma nyerőemberének a kényszerből pályára lépő, góllal és gólpasszal záró Lorenzo Pellegrini bizonyult, aki az első játékrészben a sérült Javier Pastorét váltotta. A Lazio pedig elszenvedte idei harmadik vereségét, vagyis idén Inzaghi csapata három rangadóból hármat elbukott.

 

1. Távozik, aki nélkül ma nem tartana itt a Juve

Pár nappal ezelőtt mindkét fél megerősítette, hogy Beppe Marotta távozik a Juventus vezérigazgatói posztjáról, ezzel végképp lezárul egy korszak a torinói kub történetében. Marotta 2010-ben került a Juventushoz, és nagyon rövid időn belül megkezdődött az olasz rekordbajnok felemelkedése. Azon túl, hogy egy sor kiváló igazolás fűződik a nevéhez, 2011-ben leültette a kispadra Antonio Contét, aki a hetedik helyről egészen a bajnoki címig kormányozta a trónról azóta is letaszíthatatlan Juvét.

Marotta minden évben képes volt a klub lehetőségeihez mérten erősíteni a kereten, ami azért is nagy szó, mert - ellentétben mondjuk az utóbbi pár szezonban alig igazoló Real Madriddal - a Juventus szinte minden évben újjáépítette csapatát. Ehhez persze kellett egy rugalmas, kreatívan gondolkozó vezetőedző is, akit Max Allegri személyében 2014-ben megtalált a Juve. A történethez hozzátartozik, hogy Marotta mindvégig tartotta magát ahhoz az elvhez, hogy ha valaki távozni akar a Juvétól, az mehet.

Bonucci-ügy: a Juventus a legnagyobb kiscsapat | Hosszabbítás

Van egy alapszabály a Juventusnál, amit egy kicsit komolyabban vesznek a kelleténél: aki menni akar, az menjen! Ez rendben is volna, de egy magát megaklubként pozícionáló futballcsapatnál furcsa ez a romantikusan amatőr hozzáállás. Antonio Conte, majd Massimilliano Allegri vezetésével a Juventus lerázta magáról a calciopoli mindenféle hozadékát, és újra a legnagyobbak közé verekedte magát.

Így engedte el többek között Arturo Vidalt, Paul Pogbát, Carlos Tévezt vagy épp Leonardo Bonuccit.

A Corriere Della Sera szerint Marotta gyors és váratlan távozása mögött az áll, hogy az utóbbi időben nem találta az összhangot a Juve elnökével, Andrea Agnellivel. Helyét valószínűleg az eddigi sportigazgató, a Cristiano Ronaldo megszerzésében kulcsszerepet vállaló Fabio Paratici veszi majd át a tárgyalásoknál, míg Marotta sorsa egyelőre bizonytalan. Bár egyből bedobták azt a pletykát, hogy átveszi az Olasz Labdarúgó-szövetség irányítását, ezt egyből cáfolta. Akárhogy is alakuljon, az biztos, hogy lesz kereslet a munkájára.

Várhatóan a Juventus sikeressége Marotta távozása ellenére sem forog veszélyben, rövid távon egészen biztosan nem. Hétvégén a Napoli látogatott Torinóba, és ugyan Carlo Ancelotti csapata nagyon jól kezdett, a Juventus bizonyította, hogy jelenleg nincs nála jobb csapat Európában. Az első negyedórát leszámítva félelmetesen jól futballozott a Juve, és Ronaldo - bár torinói pályafutásának eddigi legjobb meccsén van túl - még csak be sem indult igazán. Gólt egyébként nem szerzett a portugál, ellenben mind a három találatban kulcsszerepet vállalt.

 

2. Mindkét arcát megmutatta a Milan

A Milan szezonkezdete remekül példázza, sokszor mennyire kevésen múlik egy csapat sikeressége. Mindenfajta túlzás nélkül állítható, hogy Gennaro Gattuso csapata mostanra kettő, de akár három győzelemmel is többet gyűjthetett volna, valahogy azonban a meccsek lezárásával gondjai adódnak Susóéknak. Az Atalanta és az Empoli ellen egyértelműen a Milan kezében volt a győzelem, Nápolyban pedig 2-0-ról kaptak ki a piros-feketék; utóbbihoz kellett a Napoli feltámadása, de a Milan-védelem bénázása is.

Vagyis Gattuso csapata akár 13-16 ponttal is állhatna (miközben egy meccsel kevesebbet játszott), mely esetben most az egykori csupaszív középpályás parádés munkájáról beszélnénk. Azonban oka van annak, hogy nem ez a helyzet.

A probléma kettős: egyrészt a Milan védekezésben több mint pocsék, hat mérkőzés alatt már kilenc bekapott gólnál jár, és a Serie A csapatai közül egyedüliként nem tudott még kapott gól nélkül lehozni mérkőzést a bajnokságban. Ez egyébként nem új keletű dolog, utoljára április 15-én, a Napoli ellen jött össze Romagnoliéknak a clean sheet, az azóta lejátszott 12 (!) bajnokin viszont egyszer sem. Sok mérkőzésen még ezt is elbírná a Milan, csakhogy a helyzetek befejezéseivel is gondjai vannak.

Egy héttel ezelőtt az Atalanta ellen bőséggel adódott lehetősége a Milannak, hogy ellépjen két góllal, és hasonló volt a helyzet a hétközi Empoli-meccsen is. Utóbbihoz az is hozzátartozik, hogy Gonzalo Higuaín és Patrick Cutrone is sérüléssel bajlódik, így középcsatár helyen az a Fabio Borini kezdett, aki mostanra csak kapus és középhátvéd nem volt még a Milanban. A Sassuolo ellen ráadásul Borini sem tudta vállalni a játékot, így - kényszerből - Samu Castillejo játszott hamis kilencesként.

Roberto Di Zerbivel szemben nem volt túl eredményes eddig Gattuso, a tavaly még Beneventót irányító szakember első Serie A-pontját és idegenbeli győzelmét is a Milan ellen szerezte meg. Ezúttal mindkét oldalon akadtak helyzetek, végül Franck Kessié átlövése törte meg a gólcsendet, majd Suso is betalált, ezzel lezárva 1,728 perce tartó gólcsendjét. A hajrában ugyan kapott egy gólt a Milan, ennek nem volt jelentősége, Castillejo megszerezte első gólját a piros-feketék színeiben, a végén pedig Suso megduplázta góljainak számát.

Érdekesség: a Milan tíz kapura lövéséből mindegyik pontos volt, ráadásul az összes találat a tizenhatoson kívülről esett. Hasonlóra utoljára 2016 októberében volt példa a Milan esetében.

3. Fordított a Bologna

Fontos héten van túl Nagy Ádám, a Bologna magyar válogatott középpályása, aki az eltiltott Erick Pulgar helyén zsinórban háromszor is kezdőként léphetett pályára. És ha már nagy nehezen megkapta a bizalmat Pippo Inzaghitól, akkor élt is vele. Borzalmasan kezdte az idényt a Bologna, az első öt bajnokijából egyet sem tudott megnyerni, ennél is aggasztóbb volt a csapat számára, hogy ebben az időszakban még csak gólt sem szerzett. Egyedül a szintén gólképtelen Frosinone ellen sikerült pontot szerezni.

Inzaghi átvariálta picit a csapatát, a 3-5-2-es játékrendszerben pedig Nagynak is szerep jutott, aki a védelem előtti osztogató (regista) szerepkörét foglalta el. Ez már önmagában sem kis dolog, akkor sem, ha ezúttal részben a kényszer hozta így. Az pedig kifejezetten örömteli, hogy a magyar középpályás kiválóan játszott az előző három meccsen, és ez a Bologna játékán is érződött: három mérkőzésen hat pontot szerzett Inzaghi csapata, az egyik győzelem ráadásul a Roma ellen jött össze.

000_19H5IV.jpg Fotó: Europress/AFP

Bár a Juventus ellen teljesen esélytelen volt a Bologna, Nagy Ádámot dicsérték az olasz lapok, egyébként teljesen jogosan, miután válogatott játékosunk összesen hat labdaszerzést mutatott be, amivel az egész mezőny legjobbja volt. Ez persze nem azt jelenti, hogy összességében is ő játszott legjobban, az Udinese elleni találkozón azonban már ez a cím sem lenne túlzó, olaszországi pályafutása talán legérettebb játékát mutatta a vasárnap délben kezdődő mérkőzésen.

Ami a legfontosabb: védekezésben és támadásban is meghatározta a Bologna játékát, olyan szinten, hogy jelenleg egyszerűen nem lehet kivenni őt a kezdőből.

Hétvégén összesen 10 (!) labdaszerzése volt, és árulkodó, hogy a hat szerelésével és a négy megelőző szerelésével egyaránt kiemelkedett a mezőnyből. Ugyanakkor azt is kifejezetten jó volt látni, hogy a Bologna középpályásai közül neki volt a legtöbb labdaérintése és sikeres passza, jóformán minden akcióból kivette a részét. Idén egyébként mérkőzésenként öt labdaszerzést átlagol, ami jelentős előrelépés az eddigi kettő helyett. Csak tartson ki ez a jó forma később is.

4. A mélységet már megtalálta az Inter

Lehetett valami Marcelo Brozovic nyilatkozatában, aki a Sampdoria elleni utolsó pillanatokban megnyert mérkőzést követően azt mondta, ez a siker sorsfordító lesz az Inter szempontjából. Azzal a mérkőzéssel együtt az Inter sorozatban harmadik győzelménél jár, a hétközi fordulóban a Fiorentinát, a hétvégén pedig a Cagliarit verte Luciano Spalletti csapata. Ezekben a győzelmekben ráadásul közös, hogy nem Mauro Icardi aktuális formáján múlt az Inter sikere.

Tavaly remekül kezdett a kék-fekete milánói klub, azonban a szezon második felére, ha nem is olyan mértékben, mint a Napolinál, de érződött a játékosokon a fáradtság. Spallettinek sok lehetősége nem volt a rotálásra, a mostani idényben azonban ez változni látszik, amire a kettős terhelés miatt szüksége is van az Internek. Hétvégén még azt is elbírták a kék-feketék, hogy Icardi még csak pályára sem lépett. Helyette viszont gólt szerzett Lautaro Martinez, méghozzá pályafutása első Serie A-lövéséből.

A hajrában még Matteo Politano is betalált, így már immáron 10 különböző játékosa van az idei szezonban az Internek, akinek legalább egy gólja van a bajnokságban. Az is igaz viszont, hogy olyanból csak egy akad - Ivan Perisic (2) -, aki egynél többször vette be az ellenfelek kapuját. Tavaly egyébként egész szezonban volt összesen 12 gólszerzője a milánói csapatnak, és néha az is okozott némi nehézséget, hogy túlzottan Icardi és Perisic köré épült a csapat, akik ketten együtt a csapat góljainak 74%-át szerezték.

5. Piatek újabb történelmi bravúrja

Egyszerűen félelmetes az, amit Krzysztof Piatek művel a mostani szezon elején. Amennyiben ilyen ütemben folytatná egész évben a gólgyártást - nyilván nem fogja -, valahol 51 gól körül zárná a szezont. Ez tényleg nem reális (a rekordot Gonzalo Higuaín tartja 36-tal), de az biztos, hogy ha még egy darabig kitart a jó formája, szép kis hasznot húzhat belőle a Genoa. Főleg, ha tanulnak a Torino hibájából, és egyetlen jó szezon után nem 100 millióban mérik az árát.

Ennyire azért ne szaladjunk előre, Piatekre még sok mérkőzés vár a szezon hátralévő részében, egyelőre azonban semmi nem utal arra, hogy lassítana. Hét napon belül négy gólt szerzett (három mérkőzésen), így összesen már nyolc találatnál jár a szezonban. Utoljára 1949-ben volt arra példa, hogy egy játékos az első hat Serie A-mérkőzésén legalább nyolc gólt szerzett, akkor ez az atalantás Karl Aage Hansennek sikerült. Hétvégén a Parma ellen folytatódhat a sorozat, utána pedig a Juve vár a genovaiakra.

Hozzászólások