Serie A - A fiatal tehetség, aki úgy játszik, mintha ő lenne Gattuso és Inzaghi szerelemgyereke
A fiatal tehetség, aki úgy játszik, mintha ő lenne Gattuso és Inzaghi szerelemgyereke
Fotó: Europress/AFP

A fiatal tehetség, aki úgy játszik, mintha ő lenne Gattuso és Inzaghi szerelemgyereke

Németh DánielNémeth Dániel
2018/03/23 12:42

Nyáron a Milan alaposan megerősítette keretét, összesen 11 új játékost igazolt. Az erősítésekből a támadósorra is jutott, André Silva és Nikola Kalinic játékjogáért egyaránt jócskán 30 millió euró feletti összeget fizetett a milánói csapat új vezetősége. A piros-feketék csatárgondjait azonban jelen állás szerint távolról sem valamelyik milliós igazolás, sokkal inkább egy saját nevelésű fiatal, Patrick Cutrone oldhatja meg.

Azt talán túlzás lenne állítani, hogy a Milan akadémiája ontja magából a tehetségeket, de az utóbbi években mindig akadt egy-egy olyan játékos, aki meg tudta vetni a lábát az első csapatnál. Három évvel ezelőtt Gianluigi Donnarumma, két éve Manuel Locatelli és Davide Calabria, idén pedig Patrick Cutrone küzdötte be magát a Milan felnőtt keretébe. Utóbbi jelenleg a piros-feketék első számú gólfelelőse.

Cutrone az idei szezonban - minden sorozatot figyelembe véve - 37 meccsen 15 gólt és 4 gólpasszt szerzett. Még ha ezek nem is egetverően kiemelkedő statisztikák, mindenképpen elismerésre méltóak, tekintettel arra, hogy a 20 esztendős csatárnak ez az első teljes szezonja a profik között. Az olasz élvonalban ugyan már tavaly bemutatkozott, a Bologna ellen kapott öt perc nem adott sok lehetőséget a tapasztalatszerzésre.

Élt a lehetőséggel, elkerülte a kölcsönt

Vincenzo Montella, a Milan akkori vezetőedzője nyáron, a felkészülési időszakban kezdett több lehetőséget biztosítani a fiatal támadónak. Ennek részben az volt az oka, hogy az átalakulás küszöbén álló milánói csapatnak nem volt más támadója. Papíron ekkor még Carlos Bacca a Milan játékosa volt (egyébként most is csak kölcsönben van a Villarrealnál), de mindenki tudta, hogy a kolumbiaira nem számít a továbbiakban az edző.

Cutrone a Lugano ellen kezdte a gólgyártást, valószínűleg legtöbben mégis inkább a Bayern München ellen figyeltek fel rá, a bajorok 4-0-s kiütéséből két góllal vette ki a részét. A 20 éves támadó meggyőzte Montellát, így annak ellenére sem kellett kölcsönbe mennie, hogy Silva időközben megérkezett a Konföderációs Kupát követően a csapathoz, illetve a mercato végén még Kalinicet is megszerezte a Milan.

A bizalmat bőven meghálálta, amikor pályára lépett, általában gólt is szerzett. Élete első kezdőként lejátszott bajnokiján góllal és gólpasszal zárt, de kiharcolt egy büntetőt, valamint egy talán kissé szigorúan kiosztott piros lapot is. A második fordulóban a Cagliari ellen is betalált, a Laziótól elszenvedett 4-1-es vereséget követően azonban kiszorult a kezdőből, Montella megpróbálta beépíteni a nyári igazolásokat.

Egyik igazolásnak sem ment a gólszerzés

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az olasz edző hosszú ideig a háromvédős rendszerrel kísérletezett, amiben általában csak egy éknek jutott hely. A lehetőséget többnyire Kalinic kapta meg, de a horvát center teljesítménye elmaradt a várakozásoktól. A 4. és a 20. forduló között csak kétszer, sérülés miatt nem lépett pályára, ebben az időszakban 4 gól és 2 gólpassz volt a mérlege.

Azaz 15 bajnokin 6 gólban sikerült közreműködnie.

Ebben az időszakban Silva sem volt produktívabb, ami azt illeti, egyetlen gólt sem szerzett. A portugál gyengélkedését persze könnyedén meg lehetett magyarázni, az első 20 bajnokiból ugyan 11-szer lehetőséget kapott, de ebből csak négyszer volt kezdő. Az Európa-liga csoportkörében hat meccsen hat gólt szerzett, de Olaszországban egyértelműen gondjai voltak a beilleszkedéssel.

Játékos 

Meccsek száma (játékidő) 

Gólok száma 

Gólpasszok száma 

Gólt eredményező megmozdulás/perc 

Patrick Cutrone 37 (2146 perc) 15 4 113 perc
Nikola Kalinic 30 (1768 perc)  4 6 177 perc
André Silva 34 (1751 perc) 10 2 146 perc

Montellát ősz végén kirúgta a Milan, az új vezetőedző érkezésével pedig hamar megváltozott a helyzet. Eleinte ugyan Gennaro Gattuso is bízott Kalinic tapasztalatában, néhány forduló elteltével azonban Cutrone került előnyösebb helyzetbe. Az igazi fordulópont december végén jött el, amikor a fiatal támadó a kispadról beállva, a hajrában lőtte tovább a Milant az Inter ellen az Olasz Kupa negyeddöntőjében. Azóta nyolc bajnokin kezdett és ötször talált be.

A Milan szurkolói máris imádják

Cutrone már utánpótlásszinten is csak a Milannál futballozott. Nyolcéves kora óta végigjárta a klub összes korosztályos csapatát, tehetségére a válogatottban is rendre felfigyeltek. Az U21-es és U15-ös szint között 59 meccsen lépett pályára, ezeken összesen 28 gólt szerzett. Az idei teljesítményével még a felnőtt válogatottnál is felhívta magára a figyelmet, Argentína vagy Anglia ellen akár be is mutatkozhat.

A milánói szurkolók azonban nemcsak a kötődése miatt zárhatták szívükbe a csatárt, hanem azért is, mert a stílusa kísértetiesen emlékeztet nem csupán egy, de egyenesen két korábbi közönségkedvenc játékára is. A helyezkedése, játékintelligenciája és lesipuskás góljai miatt mintha csak Inzaghi reinkarnációját látnánk, míg mentalitásában sokkal inkább Gattuso szellemisége tükröződik vissza. Nem csoda, hogy az edző is kedveli a játékát.

Egy az egyben Pippo Inzaghi

Egy jelenet önmagában nyilván nem bizonyíték, mégis akad egy találat, ami remekül összefoglalja, miért is egyértelmű az Inzaghival való összehasonlítás. A 26. fordulóban a Milanra nehéz mérkőzés várt, a Roma otthonában kellett kiharcolnia a győzelmet. A második félidő elején Cutrone szerzett gólt, Suso remek beadását követően. A csatár a lehető legjobb ütemben lépett ki Kostas Manolas mögül, majd épp annyira ért hozzá a labdához, hogy az megzavarja a kapust, Alissont.

Az már csak a visszajátszás alapján derült ki, hogy a lábszárán pattant meg a labda, így jó adag szerencse is kellett a gólhoz. Ismerős, nem?

Cutrone főleg a kapu közvetlen közelében veszélyes, a hét bajnoki gólja közül ötöt is az ötösön belülről kotort a kapuba. A helyzetkihasználás mellett a labda nélküli mozgása az igazi erőssége, ösztönösen válik le az embereiről, rendre jó ütemben ér a kapu elé. Megvan benne az is, ami Inzaghit igazán naggyá tette: valahogy mindig úgy tűnik, hogy jókora van jó helyen, így ha akad egy kapusról kipattanó labda, akkor elég nagy eséllyel ott lesz az akció közelében.

A SPAL elleni duplája konkrétan kipattanók után született, a másodiknál ráadásul előbb a kapusról, majd a kapufáról is elé pattant a labda. Mivel nem tartozik a leggyorsabb, legtechnikásabb játékosok közé, ezért általában igyekszik gyorsan megszabadulni a labdától, amiben nagy segítséget jelent, hogy hamar fel tudja mérni, melyik társához érdemes azt tovább játszani. Mezőnyben ugyanakkor még bőven lenne hová fejlődnie, sokszor hajlamos hosszú időkre eltűnni.

A küzdeni tudása Gattusóra emlékeztet

Amíg a kapu előtti kíméletlenségével Inzaghira hasonlít, addig a mezőnyben elvégzett, helyenként önfeláldozó munkájával Gattuso erényeit is csillogtatja. Cutrone elképesztően fegyelmezett a védekezésben, ezért általában fontos feladatot is rá mernek bízni. Bár statisztikák alapján úgy tűnik, mintha nem lenne nagy szerepe a Milan védekezésében (0,6 labdaszerzés/meccs), a helyezkedésével és futóteljesítményével sokat segít a társaknak.

Nem elhanyagolható tény, hogy eredeti posztja ellenére is érti, mit várnak tőle az edzői a védekezésben. Jól méri fel, mikor kell letámadnia, mikor visszahúzódnia a saját térfelére, és még arra is figyel, hogy a helyezkedésével lezárja a passzsávokat az ellenfél labdakihozatalainál. Valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy Silvát és Kalinicet is kiszorította a kezdőből, a riválisai védőmunkája meg sem közelíti az ő szintjét.

Ahogyan munkamorálban is kimagaslik a csapatból, épp úgy, mint az Ancelotti-féle Milanból Gattuso. Cutrone edzésmunkáját alig győzik dicsérni, de a pályán is mindig kihajtja magát, legyen szó bármilyen szintű mérkőzésről. Mivel az utánpótlásban általában mindig a saját korosztálya felett játszott, ezért folyamatosan arra kényszerült, hogy többet dolgozzon csapattársainál, ezzel is csökkentve a fizikális lemaradását.

Mivel a felnőttek között sem egy Ibrahimovic-féle szörny, ez a mentalitás jelenleg is jól jön neki.

A jövője biztos a Milannál, a helyéért tovább kell küzdenie

Ember legyen a talpán, aki jelenleg megmondja, milyen átigazolási politika várható a Milantól a következő években. Abban a legtöbb sajtóorgánum egyetért, hogy az új tulajdonosoknak gondjai vannak a finanszírozással, miután nehezen tudják Kínából kivinni a pénzüket. Jelenleg jelentős méretű kölcsönökkel finanszírozzák a projektet, ami hosszabb távon nem tartható fenn, és már olyan hírek is felröppentek, miszerint a klub egy részét eladnák a kínaiak.

Akárhogy is alakul, az kevésbé tűnik valószínűnek, hogy ismét a tavalyihoz hasonló költekezést látunk a piros-feketéktől. Erősítésre szoruló csapatrészek azonban akadnának, és ide sorolható a támadósor is. Gattuso jelenlegi rendszerében sok múlik az egyéni villanásokon, márpedig ezt egyik csatár - ideértve Cutronét is - sem tudta folyamatosan hozni a mostani szezonban.

Mint azt az idén teljesen perifériára szorult Locatelli példája is mutatja, ha lesz lehetőség erősítésre, a Milan vezetősége valószínűleg élni fog vele.

Vagyis nem kizárt, hogy a következő idény elején újra meg kell küzdenie a kezdőért. Csapaton belül is leselkedhet rá veszély, André Silva ugyanis az előző két bajnokin két gólt szerzett csereként beállva, és ha a folytatásban már a tehetségéhez méltón tud játszani a portugál, úgy idővel nagyobb szerepet kaphat.

Jelenleg Cutrone helye a legbiztosabb a Milan három támadója közül, és akárkivel kell is felvennie a kesztyűt jövőre, nem biztos, hogy bölcs dolog ellene fogadni.

Hozzászólások