Premier League - Változatlan marad a Premier League létszáma, de biztosan nem utoljára jelentkeztek a reformerek
Változatlan marad a Premier League létszáma, de biztosan nem utoljára jelentkeztek a reformerek
Fotó: Europress/AFP

Változatlan marad a Premier League létszáma, de biztosan nem utoljára jelentkeztek a reformerek

Nánási AntalNánási Antal
2020/10/15 16:21
Nem telnek tétlenül a Premier League klubjainak mindennapjai még ezekben a napokban sem, amikor az angol klubfutball a Nemzetek Ligája-fordulók miatt lélegzetvételnyi szünethez jutott. A napokban látott ugyanis napvilágot az az átfogó, a teljes jelenlegi angol ligarendszert megreformáló javaslat, amely komoly összegeket biztosítana a bajba jutott alacsonyabb osztályú klubok számára, ezzel együtt azonban jelentősen átalakítaná a legfelsőbb osztály jelenlegi kereteit. Habár a Premier League klubjai szerdai találkozójukon egyhangúlag elutasították a tervezetet, hosszú távon egészen biztosan nem tudják kiírtani a brit futball közbeszédéből az átalakítás és a hatalom átstrukturálásának gondolatát.

Szigetországi futballberkekben már régóta beszédtéma, hogy az angol ligarendszert alkotó négy profi osztályt erősen kettészakítja a Premier League, amelynek brutális gazdasági erejétől messze elmarad a többi három liga (Championship, League, League Two). Az 1992-ben létrehozott Premier League gazdasági erejéről ezen írás keretein belül nem értekezünk, hiszen vitathatatlan tény, hogy az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság ma a világ legdrágább ligája. Tudják ezt jól az angol alacsonyabb osztályú klubok is, ezért sem véletlen, hogy a járványhelyzet kirobbanása óta kis túlzással mással sincs tele a brit sportsajtó, mint a másod-, harmad- negyedosztályú, vagy akár még alacsonyabb ligákban versengő klubok segélykiáltásaival, amelyek egyöntetűen a Premier League döntéshozóinak asztalán kötnek ki. A topligára ilyen formában nehezedő nyomást ráadásul a kormányzat is segíti abban a tekintetben, hogy maga is támogatja és a PL felé irányítja a segítségért kiáltó alacsonyabb osztályú klubokat.

A másodosztályú Luton Town otthona a Manchester United elleni Ligakupa mérkőzésen, 2020.szeptember 22-én.A másodosztályú Luton Town otthona a Manchester United elleni Ligakupa mérkőzésen, 2020. szeptember 22-én.Fotó: Europress/AFP

De miért is vannak bajban a ligarendszer második felében található klubok?

A járvány miatt előbb felfüggesztett, majd zártkapus lebonyolítással újraindított bajnokságok bár zajlanak, a nézők hiánya miatt a klubok nem számíthatnak meccsnapi bevételekre. A mérleg másik serpenyőjében azonban a kiadások ugyanúgy jelentkeznek, hiszen a stadiont ki kell nyitni, a személyzetet fizetni kell, a világítást és a fűtést működtetni kell stb. A kis klubok, akik mögött nem állnak tőkeerős támogatók, a meccsnapi bevételek hiányában egy ideig talán önerőből finanszírozzák a költségeket, egy idő után azonban minden tulajdonos megelégeli, hogy a klubba öntött pénz ellenértékeként haszon csak elvétve jelenik meg. Nem véletlen, hogy a harmadosztály (League One) 24 klubjából lassan kétszámjegyű azon egyesületek száma, akik hivatalosan jelezték, hogy előbb vagy utóbb, de le kell húzniuk a rolót, ha nem változik érdemben a helyzet. Egy ligával lejjebb, a negyedosztálynak megfelelő Leage Two-ban még ennél is borúsabb a helyzet, hiszen a Sky Sports kérdőíves felmérésén, amelyet a liga 24 csapata közül 13 töltött ki, a klubok 85%-a nevezte anyagi helyzetét bizonytalannak a kialakult helyzetben. Ezért is üdvözölte egyöntetűen az angol futballtársadalom a Project Restartként napvilágot látott kormányzati tervet, amely fokozatosan, ütemezett módon célozta meg a stadionok újbóli megnyitását a szurkolók előtt. Ez a terv azonban jelen állás szerint újra bizonytalan időre lekerült a napirendről, hiszen az egyre magasabb szigetországi fertőzöttségi adatok miatt a Boris Johnson vezette kormányzat leállította a program végrehajtásának előkészítését.

Öt hónap után hétvégén ismét nézők előtt rendeznek futballmérkőzést Angliában | Eurosport

Ritkán kísér különösebb médiafigyelem egy mezei előszezonbeli labdarúgó mérkőzést, még akkor is, ha azt történetesen a Chelsea vívja egy másik Premier League-ben szereplő ellenféllel szemben. A szombati Brighton-Chelsea összecsapás azonban kétségkívül nagyobb hype-ot kap majd, mint amit vélhetően a játék megkívánna, hiszen máricus óta ez lesz az első labdarúgó mérkőzés az Egyesült Királyságban, amelyet ha csak korlátozott létszám mellett, de nézők előtt rendeznek meg.

Project Big Picture ─ a lehetséges megoldás

Nem újkeletű téma a Bajnokok Ligája mezőnyének minél inkább „belterjessé” tétele annak érdekében, hogy csakis a topbajnokságok elitklubjainak versenysorozata legyen. Ennek a folyamatnak a hozományaként csökkent jelentős módon a BL-be a selejtezők útján való bekerülés lehetősége, a főtábla 32-es mezőnyéből ugyanis 26 hely már a bajnokságok végén elkel, a selejtezőben induló csapatok mindössze hat helyért versenghetnek. Ezen a szemüvegen keresztül nézve még inkább felértékelődik az a bravúr, amelyet a magyar bajnok Ferencváros hajtott végre idei kvalifikációjával, hiszen négy párharcot megnyerve jutott fel a BL főtáblájára.

Hasonlóan a Bajnokok Ligájához, a nagy klubok otthon is szeretnék csökkenteni a kisebb csapatok elleni „töltelék” mérkőzések számát, és inkább a nagy ellenfelekkel szembeni mérkőzésekre koncentrálni. Tennék mindezt úgy, hogy nem sérül az az érdek sem, hogy egy nemzeti bajnokságban való részvétel egyértelmű célja a Bajnokok Ligája-kvalifikációt jelentő hely kiharcolása. Az érintettek számára nyújthat támpontot az a Project Big Picture névre keresztelt program, amely a napokban látott napvilágot Angliában. A Premier League klubjai által tegnapi online tanácskozásuk során elutasított indítványt a Liverpool amerikai tulajdonosa, John  W. Henry jegyzi. A program a következő intézkedéseket irányozta volna elő:

1. A Premier League létszámának csökkentése 20-ról 18-ra a 2022/2023-as szezontól.
2. A kiesési/feljutási rendszer átalakítása: a Premier League-től búcsúzó 17. és 18. helyezett csapatok helyét a Championship első két helyén végző klubok veszik át. A Premier League 16. helyén végző csapat, kiegészülve a másodosztály 3., 4. és 5. helyezettjével, egy playoff keretében dönti el a harmadik feljutó (vagy bennmaradó) kilétét.
3. A Ligakupa, valamint a szezont hagyományosan megnyitó Community Shield (Angol Szuperkupa) megszüntetése.
4. Különleges státusz biztosítása a PL-ben legrégebben tagsággal bíró kilenc klubnak ─ Liverpool, Manchester United, Manchester City, Chelsea, Arsenal, Tottenham, West Ham United, Everton, Southampton.
5. A kilenc különleges státusszal bíró klub közül hat szavazata is elegendő egy működési indítvány elfogadásához.
6. Azonnali, 250 millió font értékű támogatás az EFL klubjainak ─ a 2-4. osztályú klubok anyagi támogatása.
7.  Meghatározott mértékű, állandó támogatás az EFL felé a PL tévés jogdíjaiból.
8.   Azonnali, 100 millió font értékű támogatás az FA-nek ─ a kiesett bevételek pótlására, valamint a ligarendszeren kívüli klubok, továbbá a női- és a grassroots szakág támogatása céljából.

John W HenryJohn W HenryFotó: Europress/AFP

A tervezet publikálásának másnapján, megannyi PL-klub egyet nem értése mellett, megjelent az első lelkes támogató is. Rick Parry, a PL-en kívüli három másik profiosztályt tömörítő EFL (English Football League) vezetője lelkesen nyilatkozott arról, hogy ez a terv végre rendezi a hatásköre alá tartozó klubok helyzetét. A lelkesedés érthető, hiszen ezek a klubok, főleg a 3. és a 4. vonalban, valóban a túlélésért küzdenek, így nekik mindegy milyen áron, de pénzhez kell jutniuk. Másrészt, ha valami jó a 2.-4. vonalakban versengő összesen 72 klub számára, azt az FA semmiképpen sem hagyhatja figyelmen kívül. Habár az angol szövetséget nyilván nem hagyja hidegen a kérdés, és az első nyilvános reakcióban, egy közleményben a szervezet aggodalmának adott hangot, mondván: egy ilyen vészterhes időben az összefogást kell szorgalmazni, nem pedig a széthúzást. Ez a lépés azonban inkább tűnik a futballban nem létező időkérésnek, mint hivatalos álláspontnak ─ megkezdődött egy jó eséllyel visszafordíthatatlannak gondolt folyamat, amelynek végén a legjobban egészen biztosan az egyébként is, mind sportszakmai, mind pedig gazdasági értelemben véve, legnagyobb klubok járnak, a kisebbeknek pedig, már ha odaférnek a húsos fazékhoz, marad a csendes asszisztencia.

Rick ParryRick ParryFotó: Europress/AFP

Jogos feltételezés volt a szakma részéről, hogy a Liverpool-vezér által a köztudatba bedobott, és a Manchester United amerikai tulajdonosa által támogatott indítvány ebben a formájában aligha juthat át bármilyen szavazási mechanizmuson.  A PL-klubok tegnapi tanácskozásán a felek egyöntetűen elutasították a tervezetet, amely így ebben a formában, lekerült a napirendről. Az azonban közel sem elhanyagolható, hogy az FA-nek meg kell hallania kisebb tagszervezetei, jelen esetben a ligarendszer alján, valamint az azon kívüliek segélykiáltását, és ha önerőből nem tudja őket támogatni, akkor bele kell egyeznie egy olyan megoldásba, amely lehetővé teszi, hogy ezek az egyesületek megmeneküljenek. Ehhez azonban kompromisszumot kell kötnie. A nagy klubok készek ilyen formában arra, hogy áldozzanak a köz oltárán, cserébe azonban tulajdonképpen ki szeretnék sajátítani a legfelsőbb osztályt, és alaposan megválogatni, hogy kit engednek oda maguk közé, és mennyire közel.

Az átalakítás folyamata elindult, az igény már megfogalmazódott, most következik egy minden valószínűség szerint hosszú tárgyalási folyamat. Hogy a folyamat végére mikor kerül pont és főleg milyen előjellel, azt nehéz megjósolni, talán a mindenre felkészült angol fogadóirodákban hamarosan erre is lehet majd jó szorzókért fogadásokat kötni. A hosszúra nyúló folyamat azonban nem jelenti azt, hogy az indítványozó szándéka nem valósul meg, ennek alátámasztására pedig a példáért sem kell messzire mennünk, elég csak a Brexit-folyamatra tekintenünk: a népszavazás és a tényleges kilépés között bő négy év telt el. Az Egyesült Királyság pedig ma már nem tagja az EU-nak. A jövőben tehát érdemes lesz odafigyelni a Premier League-gel kapcsolatos pályán kívüli hírekre is.

Hozzászólások