Premier League - Az FA elképzelése szerint a Brexit által "angolosodhat" a Premier League
Az FA elképzelése szerint a Brexit által "angolosodhat" a Premier League
Fotó: Europress/AFP

Az FA elképzelése szerint a Brexit által "angolosodhat" a Premier League

Nánási AntalNánási Antal
2020/08/02 14:20
Számottevő mértékben, mintegy 52%-kal nőtt a 23 éven aluli, saját nevelésű játékosok pályán töltött perceinek száma a Premier League egy hete véget ért szezonjában. A koronavírus-járvány miatti szünettel együtt majd egy évig tartó angol elitliga tehát, a korábbi évek elvándorlási hulláma mellett, a jelek szerint elkezdett a legfelső szinten is lehetőséget adni az ígéretes új generáció képviselőinek.

Az angol első osztályú labdarúgó bajnokság nem kifejezetten az ifjoncok játéktere, a sportágba a szigetországban áramló töménytelen pénz és a folyamatos eredménykényszer jóformán megköti a menedzserek kezét. Jól szemlélteti a liga gazdasági erejét, hogy a PL-től búcsúzó Bournemouth képes 40 millió font körüli átigazolási összeget kérni és kapni Nathan Ake játékjogáért, aki körül a Manchester City legyeskedik nagy erőkkel. Ahol ilyen összegek röpködnek egy a ligától búcsúzó csapat játékosának első osztályban tartásáért, ott aligha lehet elvárás, hogy egy-egy klub folyamatosan versenyeztesse az akadémiájáról kikerülő tehetségeket. Mégis, a mögöttünk hagyott szezonban valósággal berobbantak a köztudatba a liga csapatainak fiatal, saját nevelésű játékosai.

mount-lampard.jpgFotó: Europress/AFP

Mason Mount, Tammy Abraham, Eddie Nketiah, Bukayo Saka, Mason Greenwood, Curtis Jones, Luke Thomas ─ a teljesség igénye nélkül néhány játékos azok közül, akiknek a nevét megismerhettük és meg is jegyezhettük a maratoni szezon során. Szerepeltetésükhöz, és a komoly szerepek osztásához természetesen szükség volt a menedzserekre is, akik közül jópáran úgy ülnek csapatuk kispadján, hogy korábban maguk is évekig meghatározó játékosai voltak egyesületüknek. Mikel Arteta, Ole Gunnar Solskjaer vagy éppen Frank Lampard ráadásul olyan nagy mágusoktól leshették el az edzősködés fortélyait, mint Arsene Wenger, Sir Alex Ferguson vagy éppen Jose Mourinho.

solskjaer-greenwood.jpgFotó: Europress/AFP

Az edzők felől tehát megvan a bizalom, ezt a bizalmat pedig az Angol Labdarúgó Szövetség (FA) és a Premier League is szeretné valamelyest intézményesíteni. Kapaszkodva a 2019/2020-as szezon fent említett hízelgő adataira, az FA szeretné tovább fejleszteni az Elite Player Performance Plan (EPPP) elnevezésű stratégiát, amely arra ösztönzi a klubokat, hogy minél nagyobb hányadban adjanak lehetőséget a saját nevelésű, fiatal játékosoknak. Ez az a program, amely, nem elhanyagolva a klubot sújtó átigazolási tilalmat, a Chelsea-t arra ösztökélte, hogy nyolc saját maga által nevelt játékost vessen be a Premier League-ben, ami – köszönhetően persze Frank Lampard edzői kvalitásainak is – Bajnokok Ligája részvételt eredményezett. A jelenleg érvényben lévő szabályozás előírja, hogy egy-egy PL-klub maximum tizenhét nem a klub utánpótlásából kikerülő labdarúgót foglalkoztathat az elsőcsapat keretében.

A szövetség által követett irányvonalat azonban nem csak a hatékony utánpótlás-nevelés és a jövő angol válogatottjának magas szintű versenyeztetése hajtja, hiszen képben van emellett egy sokkal prózaibb motiváció is ─ a Brexit. Azzal, hogy 2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, kezdetét vette az az egyelőre még tisztázatlan időtartamú átmeneti időszak, ami alatt a szakítás utáni helyzet szabályainak megalkotásáig minden marad a régiben. 

Az FA szeretne felkészülni arra a forgatókönyvre, amikor az EU-n belülről érkező játékosok munkavállalási engedély szerzési és egyéb adminisztratív folyamatok során ugyanolyan elbírálásban részesülnek, mint az unión kívülről érkező futballisták. Épp ezért, elkerülendő a káoszt, a szövetség arra sarkallja a klubokat, hogy kereteikben növekvő százalékban adjanak lehetőséget az angol, valamint olyan más nemzethez tartozó játékosoknak, akik az angol akadémiai rendszer neveltjei (English Qualified Players). Az ebbe az irányba tett első lépést a liga látszólag megtette már, a keretek „háziasítása” azonban az FA reménye szerint folytatódni fog.

nketiah.jpgFotó: Europress/AFP

Az FA ugyanakkor nem szeretné elhamarkodni az irányvonalak szabályokba való foglalását, hiszen az adott esetben éppen a szándékkal ellentétes hatást válthatna ki. Ha ugyanis a szövetség megalkotja a maga „fiatalszabályát”, az a fiatal angol játékosokat, a szövetségi szabályozásoknak való megfelelés miatt, könnyen a tehetős klubok átigazolási célpontjává teheti, ahol azonban ezek a futballisták vélhetően kevés játéklehetőséghez juthatnának. Épp a kevés játékperc késztette Manchester elhagyására három éve Jadon Sanchót, akit most gigaösszegért igyekszik hazacsábítani korábbi csapatának városi riválisa, a Manchester United. Ugyancsak a korlátozott pályára lépési lehetőség miatt foglalkozott élénken a távozás gondolatával Phil Foden is, aki előtt azonban most, David Silva távozásával, megnyílhat az út a Manchester Citynél.

foden.jpgFotó: Europress/AFP

Érdemes lesz tehát figyelemmel kísérni az angol bajnokság átigazolási híreit, érdekes lesz ugyanis megfigyelni, hogy mennyire "angolosodnak" a klubok keretei, azaz, hogy a csapatok mennyire merik bevállalni a fiatalok szerepeltetésének nagyobb kockázatát. A Premier League mögöttünk hagyott idényében a liga játékosainak átlagéletkora 26,5 év volt, a bajnokság húsz csapata közül tizenkét keret átlagéletkora volt ennél alacsonyabb. Az irányvonal tehát jó, kérdés, hogy mit hoz ki a csapatokból és a játékosokból a szövetségi iránymutatás és a közéleti ténykérdések egyvelege.

részben via Sky Sports

Hozzászólások