Premier League - Mi történt az angol labdarúgás legígéretesebb középpályásával?
Mi történt az angol labdarúgás legígéretesebb középpályásával?
Fotó: Europress/AFP

Mi történt az angol labdarúgás legígéretesebb középpályásával?

Németh DánielNémeth Dániel
2019/11/02 17:15
Dele Alli szép lassan az angol labdarúgás egyik legnagyobb rejtélye lesz. Két évvel ezelőtt még az ország egyik legígéretesebb játékosaként tekintettek rá, aki munkamorálja mellett gólerősségével is kitűnt a mezőnyből. Mostanság viszont kevésbé megy neki a gólgyártás, a szakértők pedig már azon is vitatkoznak, milyen játékos valójában. A Sky Sports elemzése.

"Három évvel ezelőtt semmi sem volt lehetetlen a számodra. Olyan kemény voltál és félelmetes. És acélból volt az állad. De aztán... a legrosszabb történt veled, ami bunyóssal történhet: kikupálódtál" - mondta Rocky Balboa edzője az 1982-es filmben, miután úgy látta, tanítványából eltűnt a régi tűz. Dele Alli, az angol labdarúgás utcai harcosa némileg hasonló cipőben jár: olasz csődörnek ugyan semmiképp sem tekinthető, jelenlegi edzője, Mauricio Pochettino egykoron megszelídíthetetlen vadlóként jellemezte játékosát.

Annyi párhuzam azért van, hogy Allinak szintén küzdenie kellett, hogy a csúcsra jusson. Milton Keysnes-ből indult, távol az elit akadémiáktól, mindez azonban nem korlátozta a kiteljesedésben: magasról tett a hírnévre és nem volt hajlandó kompromisszumokat kötni. Volt valami különlegesség a játékában. Négy évvel a Premier League-be történő berobbanását követően talán épp ennek a nehezen megragadható tulajdonságnak a hiánya magyarázza leginkább, miért veszítette el a helyét a válogatottban, és miért fenyegeti hasonló veszély a Spursnél.

075_galvin-tottenha191022_nppAR.jpg Fotó: Europress/AFP

Alli múlt vasárnapi teljesítménye hosszas vitát váltott ki a szakértők körében, ugyanis a Liverpool ellen sem győzte meg kritikusait. Graeme Souness a Sky Sports elemzőműsorában azt mondta, Alli csak árnyéka régi önmagának. Gary Neville, aki bevallottan csodálója a középpályásnak, inkább csalódottnak tűnt, mintsem mérgesnek. "Megvolt benne a vágy, hogy eljusson a tizenhatosig. Szemtelen volt, kereste a határokat, párszor ki is állították érte, ma azonban észrevétlen maradt. Az utóbbi egy-két évre ez volt a jellemző" - tette hozzá Roy Keane.

Sokan azt mondják, az angol középpályásnak vissza kellene térnie az alapokhoz, visszanyúlnia azokhoz az eszközökhöz, amelyek egykoron annyira hasznos játékossá tették. Még mindig csak 23 éves, amit érdemes számításba venni, formahanyatlását látva máris egyre többször sorolják az elvesztegetett tehetségek közé. "Korábban felfutott a támadók mellé is, ma egyszer sem volt rá példa. Lassan ért a labdához és passzívnak láttam. Ez pont az ellenkezője Dele Allinak" - értékelte a múlt heti játékát Neville.

Mi állhat a visszaesés hátterében? Mi történt Allival az elmúlt két szezon során? A legegyszerűbb magyarázat a motivációhiány volna, vagyis az, hogy Balboa kitalált karakteréhez hasonlóan elfelejtette, mi segítette őt a csúcsra. Ennek azonban a számok némileg ellentmondanak, a Liverpool ellen például Alli futotta a legtöbbet a pályán lévő játékosok közül. Alli egy intenzív mérkőzésen - amit Klopp az ideális futballként azonosított - mindenkit lefutott, és lecseréléséig ugyanez volt a helyzet a Crvena zvezda elleni 5-0-s győzelem alkalmával is.

liltot.png Fotó: Sky Sports

Természetesen a futballban a futóteljesítmény nem garancia a jó játékra, ám arra mindenképpen alkalmas ez a statisztika, hogy a hibát ne a motivációhiányban keressük. Mivel a nagy intenzitású sprintekben is a mezőny legjobbja volt, Mauricio Pochettino és stábja hiába is keresné a probléma forrását a fizikai teljesítményéből származó adatokból. A gond az, hogy Alli statisztikái között sem találni egyértelmű jelét a visszaesésnek. Sőt, a bizonyítékok inkább azt mutatják, hogy a középpályás mindent hasonlóan csinál, mint amikor még a csúcson volt.

Első tottenhames idényében 90 percenként 64 labdaérintése volt, ebben az idényben 65. Az első két szezonjában meccsenként 39 sikeres passzt mutatott be, vagyis épp annyit, mint mostanság. Alli pont annyit van játékban, mint a pályafutása korai szakaszában, egyedül a kapu előtti hatékonysága romlott, az viszont drasztikusan. Tavaly például csak ötször talált be, ami messze karrierje legrosszabb teljesítménye volt. Néhány mentsége azért akadt, például októberben és februárban is kénytelen volt meccseket kihagyni sérülések miatt.

Ráadásul Pochettino új szerepkörben alkalmazta: mivel a sérülések alaposan megtizedelték a Spurs középpályáját, Heung-Min Son pedig egyébként is élete formájában futballozott, Alli mélyebb szerepkört kapott. Vagyis messzebb került a kaputól, mint amikor zöldfülű játékosként 18 gólt rámolt a Premier League-csapatok kapujába. Bemutatkozó szezonjában második csatárként szerepelt Harry Kane oldalán, ráadásul 18 góljából ötöt akkor szerzett, amikor Kane sérülése miatt eleve nagyobb teher hárult rá.

000_1AY02M.jpg Fotó: Europress/AFP

Jamie Carraghernek is feltűnt, hogy Allit más szerepkörben használják. "Számomra ő nem középpályás. Akkor teljesített igazán jól, amikor Kane mögött, árnyékékként játszott. Tudom, hogy sokan Frank Lampard és a fiatal Roy Keane keverékeként beszéltek róla, de sosem volt igazán erős a labdával. Ha a tizenhatoson belülre keveredett, agresszív volt és gólokat szerzett. Mint egy agresszív David Platt. Azonban a góljain kívül más nem volt benne. Nem mélyről indult, mint Lampard, Paul Scholes vagy Steven Gerrard, hanem Kane mögött szerezte a gólokat."

Az igaz, hogy Alli sokkal kevesebb lövéssel próbálkozott az előző két idényben, mint tette azt az első kettőben. Ez akár magyarázat is lehetne, azonban további vizsgálatból az is kiderül, hogy leginkább a kevés sikerrel kecsegtető távoli lövéseket száműzte a játékából. Meglepő módon Alli a tizenhatoson belül még többször is próbálkozott lövéssel, és gyakrabban ért labdához ebben a zónában, mint eddigi legproduktívabb idényében. Sőt, a várható gól (xG) modell is viszonylagos kiegyensúlyozottságot mutat.

liltot2.png Fotó: Sky Sports

Az előző két idényben a helyzetek alapján 380 percenként kellett volna betalálnia. Korábban ez 339 és 344 volt, tehát csökkenés figyelhető meg, ám távolról sem jelentős mértékű.

Egyedül a második szezonja lóg ki, amikor 18 találatig jutott, akkor ugyanis a statisztikák szerint 244 percenként kellett akciógólt szereznie. Ez azonban inkább anomália, a nagyobb kép azt sugallja, hogy Allitól nagyjából minden negyedik mérkőzésen várható egy gól. "Azt gondoltam, hogy sztár lesz belőle" - mondta a Sky adásában Souness. "Frank Lampard utódjaként tekintettem rá, egy gólerős futballistaként." Ez azonban lehet, hogy túlzottan optimista várakozás volt az angol középpályás kapcsán.

liltot3.png Fotó: Sky Sports

Statisztikailag ugyanis nincs akkora visszaesés a játékában, mint ahogyan azt a pályán látottak alapján gondolnánk. Lehetséges, hogy egyszerűen az elvárások voltak irreálisak vele kapcsolatban. Allit elsősorban az emelte ki, hogy fiatal kora ellenére teljesített kimagaslóan a Premier League-ben, és ez a koraérettség egy darabig lenyűgözte a közeget. Most azonban már egy rossz formában lévő csapat rutinos játékosaként tekintenek rá, és ebben a státuszban elkerülhetetlenek a kritikák, főleg, hogy karácsony óta csak kétszer talált be.

Ugyanakkor a probléma részese lehet a megoldásnak is. Amikor Alli nem lő gólt, az egész játékát ezen a szűrőn keresztül értékelik: egy gólra és szervezésre képtelen futballistaként kezelik, aki elveszítette egykori különlegességét. Ugyanakkor ha gólt szerez, máris másképp fest a kép: rögtön egy keményen melózó presszinggyáros lesz, aki időnként képes gólokkal is kisegíteni a csapatát. Talán kikupálódott, ám lehet, hogy nem kell már sokat várnunk Alli második verziójának eljövetelére.

via Sky Sports

Hozzászólások