Premier League - Annak is megvan az árnyoldala, ha sok a pénz a fociban
Annak is megvan az árnyoldala, ha sok a pénz a fociban
Fotó: Europress/AFP

Annak is megvan az árnyoldala, ha sok a pénz a fociban

Németh DánielNémeth Dániel
2019/03/26 18:20
Nemrég az Angol Labdarúgó-liga (EFL) kilencpontos levonással büntette a Birmingham Cityt, amiért az megsértette a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó szabályokat. Ez a fajta szabályszegés azonban közel sem egyedi eset, ugyanis az angol élvonal kereskedelmi jogaiból származó bevételek olyan szintre nőttek, hogy a klubvezetők akár a hosszú távú érdekeket is hajlandóak figyelmen kívül hagyni a Premier League-ért.

A másodosztályban szereplő klubok vezetői és tulajdonosai szemszögéből valamennyire érthető ez a gondolkozásmód. Akkora a különbség a Premier League és a Championship jogdíjaiból származó bevételek között, hogy kifizetődő taktikának tűnik bevállalni néhány veszteséges évet a tejjel-mézzel folyó kánaán érdekében. Csakhogy ez a stratégia nem feltétlenül működőképes, legalábbis egy 2017-es tanulmány arra jutott, hogy a 2008 és 2016 között élvonalba jutó klubok közül egyedül a Crystal Palace tudott hosszú távon nyereséget termelni.

Vagyis ebben az időszakban a többi 19 újonc klub mínusszal jött ki az élvonalbeli kalandból.

A folyamatosan emelkedő fizetések alapján úgy tűnhet, hogy a Premier League-ben szereplő klubok is hajlamosak a túlköltekezésre, azonban ez az adat csalóka. Az egyenletesen növekvő bevételeknek köszönhetően ugyanis arányaiban véve csökkent a fizetésekre szánt összeg. Ma átlagban 100 font bevételből 55-öt költenek a bérekre, ami egy egészségesnek mondható arány. Mindez a Championshipben úgy néz ki, hogy 100 font bevételből 99-et fizetésekre költenek, azaz masszívan túlköltekeznek a klubok.

Az anyagi csődöt kockáztatják a Premier League-ért küzdő klubok | Hosszabbítás

A televíziós jogdíjakból származó bevételek igazságos elosztásának köszönhetően a Premier League-ben még a kiesés ellen küzdő klubok is jelentős bevételekre tehetnek szert. A rendszernek azonban árnyoldalai is vannak, ugyanis az élvonalért küzdő egyesületek akár a fizetésképtelenség határáig is képesek elmenni, hogy a Premier League-ben játszhassanak.

A legfrissebb adatok szerint 24 Championhsip-klubból 19 veszteséggel zárta az évet, és a tendenciákból kiindulva ez az arány idővel még rosszabb lehet. Nem véletlenül rendelkezik az élvonal alatti profi bajnokságokat tömörítő EFL saját pénzügyi fair play szabályzattal. Ez az előírás három év alatt összesen 39 millió fontos hiányt tesz lehetővé a klubok számára, és elsődleges célja, hogy megvédje az alacsonyabb osztályban tengődő klubokat, hogy gazdag tulajdonosok játékszereivé váljanak.

Hiába azonban a szigorú szabályozás, a klubok többsége így is a határokat feszegeti. Legutóbb a Birmingham Cityt büntették meg, míg az Aston Villát csak a tulajdonosváltás és a brit adóhivatalnak befizetett kétmillió font mentette meg a szankcióktól. A Nottingham Forest papíron nyereséggel zárt, de csak azt követően, hogy Evangelos Marinakis klubtulajdonos leírta a 40 millió fontos adósságot. Közben a Reading a kiesés ellen küzd, ugyanis kénytelen volt visszavágni költségvetését,

mivel a bevételek 200%-át sikerült elkölteni éves szinten.

Sok tulajdonos gondolkozik úgy, hogy nem a szabályszegés miatt kell szégyenkeznie, hanem azért, ha meg sem próbálná kijátszani az előírásokat, és a nagyobb jó reményében nem a szakadék szélén táncolna financiálisan. Az sem segít sokat, hogy a sikeresnek mondható újoncok között zömmel olyanokkal találkozunk, akik jócskán túllépték a megengedett költségkeretet. Feljutása évében például a Leicester City és a Bournemouth egyaránt kapott pénzbírságot a pénzügyi fair play megsértése miatt.

075_nurphoto-leiceste160517_npj10.jpg Fotó: Europress/AFP

Tavaly a Wolverhampton hetente több mint egymillió fontos veszteséget könyvelt el, míg a Cardiff City egy teljes szezon alatt 34-et. Természetesen a Queens Park Rangers is sokkal tovább nyújtózkodott a takarójánál, és éveken át tartó eljárás után sikerült megállapodnia egy 40 millió fontos büntetésben. Amennyiben a Brighton nem tudta volna kiharcolni a feljutást, kénytelen lett volna drasztikusan visszavágni a költségeket, hogy FFP-kompatibilissé tegye költségvetését.

Ez a fajta pénzügyi felelőtlenség nem a tulajdonosok és vezetők inkompetenciájából származik, hanem egy tudatos stratégiának minősül. Annak érdekében, hogy feljussanak csapataik az élvonalba, erőteljes vásárlásba kezdenek, ezzel is növelve a Premier League-szereplés esélyeit. Ha bejön a számításuk, röhögve fizetik ki az extra bevételek mellett alamizsnának ható bírságot, ezért sem hat visszatartó erővel az EFL pénzügyi szabályzata. Talán nincs is olyan büntetés, ami hatásos lenne.

Amíg ekkora a szakadék az Ígéret földjének számító Premier League és a Championship között, a másodosztályban szereplők számára túl nagy lesz a csábítás, hogy a féktelen költekezés útjára lépjenek a megfontolt haladás helyett. Ebben a sikereket egyre gyorsabban óhajtó fogyasztói közegnek is jelentős a hatása. Találó a hasonlat, amit az az angol szakíró, Daniel Storey választott: a Championship egy gazdasági autóbaleset, és a tulajdonosok boldogan mennek bele a karambolba.

via inews

Hozzászólások