jenkifoci - Rajtol az MLS - 2. rész: A liga legnagyobb sztárjai
Rajtol az MLS - 2. rész: A liga legnagyobb sztárjai

Rajtol az MLS - 2. rész: A liga legnagyobb sztárjai


2018/03/01 20:11

Március 3-án, szombaton rajtol az észak-amerikai profi labdarúgó-bajnokság a Major League Soccer (MLS) 23. szezonja. Ebből az apropóból egy cikksorozatban mutatom be a bajnokságot, a sztárokat, az idei újoncokat, valamint a ligában vitézkedő magyarokat. A sorozat mai része a liga legismertebb és legjobb játékosait mutatja be.

Az MLS 23. szezonjában már minden poszton találunk világszerte ismert játékost. A következőkben pozíciókra lebontva mutatom be a legnagyobb sztárokat. Kezdjünk is bele a kapusokkal!

KIVÁLÓ KAPUSOK

A Major League Soccer jelenlegi legismertebb kapusa a 128-szoros amerikai válogatott Tim Howard, aki a Colorado Rapids hálóját őrzi. A 38 esztendős kapus az MLS-ben kezdte pályafutását a New York/New Jersey MetroStars (a később New York Red Bulls) együttesében, amelynek mezében 2001-ben megkapta a liga legjobb kapusának járó elismertést. A díj átvételekor pedig egy olyan megható beszédet mondott, ami egyes elbeszélések szerint az egész MLS-t megmentette (erről bővebben ide kattintva lehet olvasni). 2003-ban a Manchester Unitedhez igazolt, ahol felemás élményeket szerzett, de így is nyert egy FA-kupát, egy Ligakupát és egy Szuperkupát. Majd 2006-ban következett az Everton, ahol aztán 10 szezont húzott le és a Premier League egyik leginkább elismert kapusává vált. Közben az amerikai válogatottban is kivívta magának az egyes számú mezt, a 2014-es világbajnokságon a belgák elleni nyolcaddöntőben 16 védést mutatott be, ami mindenkori vb-rekorderré tette őt. 2016-ban tért vissza az MLS-be, első szezonjában rögtön az év kapusa-díj jelöltjei közé került, bár az elismerést végül nem ő kapta meg.

Tim Howard

Howard teljesítménye aztán 2017-ben visszaesett, a trónkövetelők pedig azonnal színre léptek. A ligában több olyan kapus is van, akire érdemes lesz idén is odafigyelni. Ilyen a Philadelphia Union hálóját védő jamaicai válogatott Andre Blake, vagy Sallói Dániel kansasi csapattársa, Tim Melia. Persze ha egy Seattle Sounders-szurkolót kérdeznénk, akkor rögtön Stefan Frei nevét emlegetné, nem véletlenül. A kiváló hálóőr az MLS 2016-os Nagydöntőjében egy később legendássá vált hárítást mutatott be, ami gyakorlatilag bajnoki címet ért a Seattle számára.

HÍRES HÁTVÉDEK

Ami a hátvédeket illeti, ebbe a pozícióba épp idén érkezett meg a legismertebb játékos, amikor a Toronto FC leigazolta a 46-szoros holland válogatott Gregory van der Wielt az olasz Serie A-ban szereplő Cagliari együttesétől. A kiváló jobbhátvéd a Cagliari előtt a török Fenerbahcéban szerepelt, legjobb éveit pedig a Paris Saint-Germain és az Ajax mezében töltötte. Kétszeres holland bajnok és kétszeres holland kupagyőztes, négyszeres francia bajnok és kétszeres francia kupagyőztes. A holland válogatottal 2010-ben világbajnoki ezüstérmes lett, pályára lépett a vb-döntőben.

De neves játékosnak számít a bajnokságban idén debütáló Los Angeles FC új igazolása, a szintén MLS-ben szereplő Montreal Impacttől megszerzett Laurent Ciman. A jelenlegi belga válogatott egyik oszlopának számító 32 éves Ciman korábban hosszú éveket húzott le két belga élcsapatban, a Club Brugge-ben és a Standard Liége-ben. Hazáját képviselve ott volt a 2014-es világbajnokságon és a 2016-os Európa-bajnokságon is. A 2018-es vb selejtezőin is pályára lépett. Az MLS-ben 2015-ben a bajnokság legjobb védőjének választották.

Laurent Ciman

A fent említett két európai hátvéden kívül még olyan nívós védők játszanak a Major League Soccerben, mint például az Orlando által megszerzett Lamine Sané. A sokszoros szenegáli válogatott hátvédet a Werder Brementől igazolták le az Oroszlánok, korábban hosszú éveken át a francia élvonalbeli Bordeaux meghatározó játékosa volt.

Érdemes még kiemelni a Chelsea egykori BL-győztes szélső védőjét, a 37. életévében is még magas színvonalon futballozó Ashley Cole-t, aki 2016 óta szerepel a Los Angeles Galaxy együttesében.

De az ismert MLS-védők között még felhozhatjuk példaként az egykori Manchester United-labdarúgót, az amerikai Jonathan Spectort (Orlando City), a sokszoros svájci válogatott ex-Sampdoria és -Tottenham játékos Reto Zieglert (FC Dallas), a 26 éves korábbi argentin utánpótlás-válogatott Leonardo Gonzalez Pirezt (Atlanta United), a korábbi Premier League-futballista Liam Ridgewellt (Portland Timbers), vagy épp a ghánai válogatott Jonathan Mensah-t (Columbus Crew).

KÖZÉPPÁLYÁS KIRÁLYOK

Noha Kaká, Lampard, Gerrard és Pirlo is visszavonult, az új, "megfiatalodott" MLS-ben is bőven találunk sztárokat a középpályán. Ott van például az egyik legismertebb amerikai játékos, a korábban az AS Roma, a Chievo és a Mönchengladbach mezét is magára húzó Michael Bradley, aki a bajnok Toronto FC csapatkapitánya. Az 140-szeres válogatott védekező középpályás a legutóbbi Nagydöntő legjobb játékosa volt, labdaszerzései, hihetetlen futómennyisége és agilis játéka révén igazi motorja a TFC játékának.

Michael Bradley (Toronto FC Facebook)

De a tavalyi Nagydöntős ellenfélnek, a Seattle Soundersnek is van egy igazi játékmestere a pálya centrumában: az illető nem más, mint a Barcelonában szereplő Luis Suárez egyik legjobb barátja, az 53-szoros válogatott Nicolas Lodeiro. A 28 éves karmester korábban olyan csapatokban szerepelt, mint az argentin Boca Juniors, a brazil Corinthians, a holland Ajax, vagy a 46-szoros uruguayi bajnok Nacional. Lodeiro karrierje során eddig öt különböző országban nyert bajnoki címet, hazája válogatottjával pedig 2011-ben megnyerte a Copa Américát. 2016-ban az év igazolásának választották az MLS-ben. Eddig 57 MLS-meccsen 15 gólja és 15 gólpassza van, valamint 7 további találatban játszott szerepet előkészítőként.

Ha a piaci értéket nézzük, akkor az egész MLS legértékesebb középpályása egy másik dél-amerikai labdarúgó: az Atlanta United 24 éves paraguayi válogatott irányítója, Miguel Almirón, aki a Transfermarkt oldala szerint nagyjából 8 millió eurót taksálhat. A korábban az olasz Internazionale és az Arsenal által is figyelt futballista az argentin Lanus együttesétől érkezett, ahol bajnoki címet is nyert. Almirón a paraguayi nemzeti csapat alapembere. Tavaly első MLS-szezonjában 30 meccsen 9 góllal és 8 assziszttal nyitott, valamint további 6 találatban vállalt szerepet kulcspasszával.

Miguel Almirón (Atlanta United Facebook)

Almirón jövője a legtöbb szakértő szerint Európában van, méghozzá egy topbajnokságban. Ellenkező utat járt be Jonathan dos Santos, a Los Angeles Galaxy 27 éves, 29-szeres mexikói válogatott játékosa. A középső középpályásként bevethető labdarúgó a Barcelonánál nevelkedett, ahol néhány mérkőzésen a felnőtt csapatban is szerepet kapott: a gránátvörös-kékek színeiben játszott a bajnokságban és a Bajnokok Ligájában is. 2014-ben a Villarrealhoz igazolt, ahol csapat egyik vezéreként több mint 125 mérkőzésen lépett pályára. Tavaly nyáron tette át székhelyét az MLS-be, ahol azonban ő sem tudott segíteni a története leggyengébb szezonját futó Los Angeles Galaxy-n.

Jonathan Dos Santos

Pedig a Galaxy-nál volt egy olyan társa a középpályán, aki igazán kitett magáért: Romain Alessandrini, aki Dos Santoshoz hasonlóan komoly európai múlttal rendelkezik. A 28 éves francia szélső a Marseille-ből igazolt át az MLS-be a 2017-es szezon kezdetén. Első amerikai évében 13 gólig és 12 gólpasszig jutott, aminek értékét növeli, hogy mindezt egy meglehetősen turbulens időszakot élő Galaxy-ban hajtotta végre. Alessandrini korábban 65 meccsen lépett pályára az Olympique Marseille színeiben, legjobb éveit pedig a Rennes mezében töltötte, ahol 60 találkozón 20 gólja és 13 gólpassza volt. Akkoriban még a francia válogatott keretben is számításba vették őt.

Ha az MLS-ben sorra vesszük a középpálya királyait, akkor nem lehet kihagyni a felsorolásból az amerikai Sacha Kljestant, aki Alessandrinihez és Dos Santoshoz hasonlóan jelentős európai tapasztalattal rendelkezik. A legendás bajuszáról ismert irányító ugyan az MLS-ben nevelkedett, de később több mint 180 mérkőzésen lépett pályára a belga Anderlechtben, ahol olyan csapattársai voltak mint Romelu Lukaku, Lucas Biglia, Cheikhou Kouyaté, vagy éppen Juhász Roland. Kljestan a lilákkal három belga bajnoki címet nyert, színeikben 14 UEFA Bajnokok Ligája találkozót játszott. 2015-ben tért vissza Amerikába, a New York Red Bulls játékosa lett. A Bikák mezében 106 találkozót játszott az MLS alapszakaszában és rájátszásában, 17 gólt lőtt és 37 gólpasszt adott, valamint 16 további találatot készített elő az asszisztot megelőző kulcspasszával. Zsinórban kétszer lett a bajnokság gólpassz-királya a 2016-os és a 2017-es esztendőben. Épp ezért keltett nagy visszhangot, hogy a téli átigazolási időszakban elhagyta a Red Bulls csapatát és az Orlando City együtteséhez szerződött, lényegében a tavaly visszavonult Kaká pótlásaként.

Sacha Kljestan

Létezik még egy megkerülhetetlen figura a középpályásokat illetően, akinek a nevét biztosan sokat fogja hallani az MLS-szel most ismerkedő szurkoló. Ő Diego Valeri, a Portland Timbers argentin karmestere, az előző szezon legértékesebb játékosa, vagyis az MVP (most valuable player). Valeri korábban szintén megfordult Európában. Igaz, jóval kevesebb időt töltött kontinensünkön, mint Kljestan, Alessandrini, vagy épp Dos Santos. A most 31 éves labdarúgó 2013-ban szerződött Amerikába, előtte a Porto és a spanyol Almería alkalmazásában is állt. A portugál sztácsapat mezében 23 találkozót játszott, megnyerte velük a Portugál Kupát és pályára lépett mezükben az UEFA Bajnokok Ligájában. A négyszeres argentin válogatott játékos legjobb éveit hazájában töltötte, az élvonalbeli Lanús színeiben több mint 150 találkozón 26 gólt lőtt és 30 gólpasszt osztott ki, megkoronázva mindezt egy argentin bajnoki címmel. Valeri Amerikába igazolása óta félelmetes számokat produkál: eddig 159 MLS-találkozón 60 gólt lőtt és 42 gólpasszt osztott ki. Legerősebb szezonja a tavalyi volt, amikor középpályás létére 21-szer talált a kapuba. Járt neki az MVP-trófea!

Trófeákat Bastian Schweinsteigernek sem kell szégyenkeznie, aki az MLS nagy fiatalítási hullámában még a rutint képviseli. A Chicago Fire 33 éves középpályása egy világbajnoki címmel, egy Bajnokok Ligája-győzelemmel, 8 Bundesliga-aranyéremmel, 7 Német Kupa-elsőséggel, valamint egy EB-ezüstéremmel a tarsolyában érkezett Amerikába. A Bayern Münchennél eltöltött hosszú esztendőket követően a Manchester Unitedtől igazolt Nikolics Nemanja csapatához, a Chicagóhoz 2017 márciusában. A német középpályás noha nem váltotta meg a világot a "Szeles Városban", de szégyenkeznie sem kell első amerikai szezonja után: 25 meccsen pályára lépve 3 gólt lőtt és 2 gólpasszt adott, valamint további 4 találatban játszott szerepet közvetett előkészítőként.

Bastian Schweinsteiger

CSATÁRCSILLAGOK

A támadókra rátérve mi, magyar szurkolók büszkén húzhatjuk ki magunkat, hiszen Bastian Schweinsteiger csapattársa, Nikolics Nemanja volt az, aki az MLS 2018-as szezonjában elnyerte a gólkirályi címet. A magyar válogatott támadó Ezzel a 30 éves támadó karrierje során már a harmadik országban hódította el az Aranycipőt. Nikolicsról bővebben foglalkozom majd az MLS-szezon felvezető cikksorozat 4. részében, mely a magyar játékosokra koncentrál majd (a cikk várhatóan szombattól lesz elérhető).

Nikolics Nemanja

Nikolics tavaly kis túlzással élet-halál harcot vívott a gólkirályi címért, a riválisa ebben a küzdelemben nem volt más, mint a spanyol válogatott mindenkori gólrekordere, a világbajnok, EB-győztes és Bajnokok Ligája-győztes David Villa, a New York City FC csapatkapitánya. A Valencia, a Barcelona és az Atletico Madrid színeiben világhírre szert tevő támadó az MLS-ben sem lassított le, hiába volt 32 éves, mikor megérkezett a ligába. Villa félelmetes hatékonysággal termeli a gólokat: eddig 98 MLS-mérkőzésen 65-ször talált a hálóba, 2016-ban elnyerte a bajnokság legjobb játékosának járó MVP-címet. Ezek az eredmények pedig nemzetközi szinten is nagy visszhangot váltottak ki: a támadót tavaly 35 évesen visszahívta a spanyol válogatottba Julien Lopetegui. Igaz, a visszatérés egy kisebb sérülés miatt rövid életű volt. Villa azonban nemrég úgy nyilatkozott, reméli, hogy a 2018-as MLS-szezont képes lesz olyan teljesítménnyel nyitni, hogy legyen esélye a világbajnoki keretbe történő bekerülésre. Ha ez sikerül, akkor a veterán támadó a válogatottban is tovább javíthatja félelmetes mutatóját, mely egyébként nagyon hasonlít az MLS-ben produkált számokra: 98 válogatott találkozó/59 gól.

David Villa

A számokat illetően a liga másik kvázi "megasztárjának", Sebastian Giovincónak sem kell szégyenkeznie. A 23-szoros olasz válogatott támadó 2015-ben, 27 évesen szerződött az MLS-be a Juventus együttesétől. Akkoriban rendkívül kiemelkedő volt ez a transzfer, hiszen korábban sosem fordult elő, hogy egy topbajnokságból sikerül megszerezni egy legjobb éveiben lévő válogatott játékost. Az apró termetű olasz nem is okozott csalódást: 97 MLS-meccsen kereken 60 gólt lőtt. Vezetésével az egykoron sereghajtónak számító Toronto FC az MLS történetének talán legjobb együttese lett, tavaly egészen a bajnoki címig meneteltek. Giovinco 2015-ben az év igazolása lett, bekerült az All-Star-csapatba, gólkirály lett, elnyerte az MVP címet, valamint ott volt a szezon válogatottjában is. 2016-ban az ESPN őt választotta a legjobb MLS-játékosnak, ő lett a liga gólpassz-királya, ismét bekerült az All-Star-csapatba és újra ott volt a szezon válogatottjában. Tavaly pedig 17 góllal járult hozzá a bajnoki aranyéremhez. Edzője, Greg Vanney egyenesen úgy fogalmazott: „Sebastian Giovinco az MLS történetének legjobb játékosa.”

Giovani dos Santos Amerikába igazolásakor sokan azt hitték, hogy ő lesz az, aki kiérdemli majd ezt a hangzatos címet. Hiszen az LA Galaxy 102-szeres mexikói válogatott csatára is nagyon fiatalon, mindössze 26 évesen tette át székhelyét a Major League Soccerbe. Egyelőre azonban nem tudott olyan markáns hatást gyakorolni a bajnokságra, mint azt Giovinco tette. A mexikói támadó első fél évében csak 3 gólig jutott, második esztendejében 15-ször zörgette meg az ellenfelek hálóját. Harmadik szezonjában - immáron testvérével, Jonathannal az oldalán - pedig mindössze 6 gólnál állt meg. Ez az év ráadásul az L.A. Galaxy történetének legrosszabb esztendeje lett, minden mutatót tekintve korszakos mélypont volt. Ez pedig a következőket hozta magával: szezon közbeni edzőváltás, többszöri szurkolói tüntetés, majd a téli átigazolási időszakban a keret alapos kisöprése. Ennek ellenére a mexikói származású szurkolók között töretlen a népszerűsége az egykori Barcelona-nevelésű csatárnak, aki ezt a respektet a válogatottban produkált játéka mellett a hosszú éveken át tartó európai karrierjével vívta ki. Az olimpiai aranyérmes támadó a Barcelona neveltjeként 37 mérkőzést játszott a világhírű katalán klub mezében, mielőtt a Tottenhamhez szerződött volna. Az angoloknál 4 évet töltött, de ez idő alatt kölcsönben más csapatoknál is megfordult. A nem túl jól sikerült (33 mérkőzés/3 gól) Spurs-kaland után jött a Mallorca gárdája, ahol ismét magára talált, majd 2013-ban aláírt a Villarreal gárdájához, ahol európai klubjai között a legtöbb időt töltötte és a legjobb mutatókkal rendelkezett: 74 összecsapáson 18 gól és 15 gólpassz volt a mérlege.

Giovani Dos Santos tehát a Los Angelesben élő mexikói szurkolók elsőszámú kedvence volt az emúlt években, dacára a Galaxy szereplésének. Idén azonban mindez megváltozhat, hiszen színre lép a Los Angeles FC, az Angyalok Városának másik labdarúgóklubja (róluk bővebben a cikksorozat 3. részében lesz szó), méghozzá egy másik mexikói csillag, Carlos Vela vezetésével. A 63 szoros mexikói válogatott támadó 28 évesen teszi át székhelyét Amerikába. Az U17-es korosztályban világbajnoki címet szerző Vela profi karrierjét az angol Arsenalnál kezdte, később kölcsönben több klubban is megfordult, mielőtt a Real Sociedadnál megtalálta volna a számítását. A szélsőkét is bevethető futballista idén januárban 250 mérkőzés, 73 szerzett gól és 45 gólpassz után hagyta el a baszkföldi együttest. Ő lett az LAFC történetének első "kiemelt játékosa" (a kiemelt játékosokról a cikksorozat 1. részében lehet olvasni bővebben).

Carlos Vela

Azonban ha a legtöbb szakértőt megkérdezzük, akkor nem Velát, vagy Dos Santost, esetleg Giovincót, de még nem is David Villát tartják a legesélyesebbnek arra, hogy elhódítsa a Nikolics Nemanja által tavaly megszerzett gólkirályi címet. Ezt a személyt Josef Martineznek hívják. Az Atlanta Untied 24 éves venezuelai válogatott csatára tavaly sérülésekkel bajlódott, de amikor egészséges volt, akkor ipari mennyiségben termelte a gólokat: 21 MLS-találkozón 19-szer talált a kapuba. Sőt, játékidőre lebontva még lenyűgözőbb a mutatója: átlagosan 86 perceként talált a hálóba az apró termetű támadó. Nem meglepő ezek után, hogy ő az észak-amerikai bajnokság legdrágább középcsatára (legalábbis a Transfermarkt weboldala szerint). Érdekesség, hogy Martinez fiatal életkora ellenére igazi világvándornak számít: már a negyedik különböző országban és a harmadik futballrégióban futballozik. Pályafutását hazájában, a dél-amerikai Caracasban kezdte, majd következett Svájc, ahol a Thun és a Young Boys volt az állomáshelye. Ezután szerződött az olaszországi Torino csapatához, ahol közel 60 mérkőzésen lépett pályára a Serie A-ban. Majd jött Atlanta és a piros-fekete csíkos mez. Közben állandó tagja volt hazája nemzeti csapatának, Venezuela színeiben 38 találkozón 9 gólt szerzett, például betalált az Argentína elleni vb-selejtezőn.

Josef Martinez

De nem csak a idegenlégiósok között találunk remek támadókat az MLS-ben. Az észak-amerikai bajnokságban futballozik minden idők egyik legjobb amerikai játékosa, a Fulham és a Tottenham egykori kiválósága, Clint Dempsey is. A 34 éves támadó az egyetlen amerikai labdarúgó, aki három különböző bajnokságon is betalált a hálóba. Ő az angol Premier League történetének legeredményesebb jenki labdarúgója, a Fulham történetének egyik legkiválóbb és leggólerősebb futballistája. Sőt, tavaly óta ő az amerikai válogatott megosztott gólrekordere is, Landon Donovannel társbérletben. Mindketten 57-szer találtak be a nemzeti csapat mezében. A texasi születésű támadó 2013 óta a Seattle Sounders játékosa, a klub mezében 119 meccsen 55 gólt és 22 gólpasszt jegyez. Egy alapszakaszt, egy kupát és egy bajnoki címet nyert.

A liga amerikai csatárai közül még mindenképp érdemes kiemelni a bajnok Toronto FC futballistáját, a korábban Holland Kupát nyerő 28 éves Jozy Altidore-t, valamint az Orlando City játékosát, az angolból "amerikaivá váló" Dom Dwyert, Sallói Dániel és Németh Krisztián korábbi csapattársát.

ELISMERT EDZŐK

Az elmúlt évek fejleménye az MLS-ben, hogy immáron nem csak a pályán, hanem az oldalvonal mellett is egyre ismertebb nevek tűnnek fel. Ez pedig szintén a liga egyre inkább javuló szakmai reputációját példázza.

A sort mindenképp az Atlanta Unitedet irányító Gerardo "Tata" Martinóval érdemes kezdeni. A Barcelona és az argentin válogatott korábbi trénerének egészen kiemelkedő respektje van Dél-Amerikában. Az ugyanakkor tagadhatatlan, hogy Martino eddigi legnagyobb megbízatása, a katalán gránátvörös-kékek irányítása nem sikerült kifogástalanul: az utolsó játéknapon elveszített bajnoki arany, a kupaezüstérem és a BL-negyeddöntős kiesés a Barcelona hívei között egyértelmű kudarcnak számít. Azonban Martino további eredményei tiszteletet ébresztenek hívei körében. Az 55 éves szakember négyszeres paraguayi bajnok, egyszeres argentin bajnok, spanyol szuperkupa-győztes, kétszeres Copa América-ezüstérmes. Továbbá egyszer az év edzőjének választották Dél-Amerikában. Az MLS-ben is kiválóan kezdett: az újonc Atlantát bejuttatta a rájátszásba, ezt a bravúrt az MLS teljes története során csak két másik debütáló együttes tudta végrehajtani: a 2009-es Seattle Sounders és az 1998-as Chicago Fire. Ezek után nem meglepő, hogy Martino ott volt "az év legjobb MLS edzője"-választás jelöltjei között.

Tata Martino

A játékosként világklasszis labdarúgónak számító Patrick Vieira is a Major League Soccerben bontogatja szárnyait edzőként. A korábbi világbajnok középpályás 2013-ban debütált szakvezetőként, amikor átvette egykori klubja, a Manchester City akadémiai együttesének irányítását. A testvércsapatnak számító New York City kispadjára 2016-ban ült le, azt követően, hogy a debütáló szezont követően menesztették elődjét, Jason Kreist. Vieira stabilitást hozott a védekezésbe és lendületet a támadójátékba. 2015-ben még az összetett tabella 17. helyén végzett a csapat, aztán Vieira első évében már negyedikek lettek, majd ezt követően tavaly a második pozíciót szerezték meg. 2015-ben 34 meccsen csak 49 gólt lőttek és 58-at kaptak, tavaly viszont már 56 szerzett gól és 43 elszenvedett találat szerepelt a nevük mellett. Mindezt úgy hajtotta végre a francia szakember, hogy az általa felfedezett tehetségekkel jelentősen megfiatalította a keretet. Az U20-as vb-ezüstérmes, 19 éves Yangel Herrerát például bátran berakta Andrea Pirlo helyére a középpályára, így a veterán világklasszis karrierje utolsó esztendejét a kispadon ülte végig. De Vieira építette be a csapatba a később angol utánpótlás-válogatottságig menetelő Jack Harrisont is. A francia tehát képes volt bátor döntéseket hozni és ezek a döntések az esetek nagy százalékában őt igazolták.

Patrick Vieira

Valami hasonlóban reménykehet Vieira korábbi Arsenalos csapattársa, a szintén francia Rémi Garde-is, akit idén neveztek ki az MLS-ben szereplő Montreal Impact élére. Az 51 esztendős szakember a francia élvonalból és az angol Premier League-ből is ismerős lehet az európai futballszurkolók számára, hiszen az Olympique Lyon és az Aston Villa együttesét is irányította. Az angol klubnál nem volt túl sikeres, 23 találkozóból csak 3 összecsapáson tudott győzelmet ünnepelni. Ellenben a Lyonnál szép időszakot töltött, 166 mérkőzésen irányította őket, francia kupagyőzelmet és Szuperkupa-sikert is ünnepelhetett velük. Érdekesség, hogy elmondása szerint Patrick Vieira észak-amerikai edzősködése komoly faktor volt abban, hogy igent mondott a Montreal ajánlatára: "Beszéltem vele az MLS-ről, már jóval azelőtt, hogy felajánlották volna ezt az állást Montrealban. Nagyon sok jót mondott arról, milyen minőségi munkát lehet itt végezni, mert ez egy feljövőben lévő bajnokság. Ezzel felnyitotta a szememet és érdeklődést keltett bennem. Aztán jött a megkeresés Montrealból..." - mondta Garde.

Rémi Garde

Az Aston Villa egykori tréneréhez hasonlóan rövid Premier League-pályafutással rendelkezik az MLS egyik másik ismert szakembere is, a 60 éves Bob Bradley, aki az újonc Los Angeles Football Clubot irányítja. Az amerikai edző 2016 őszén ült le az angol élvonalban szereplő Swansea kispadjára, de mindössze 11 meccs után menesztették. Pályafutása viszont a rövid PL-kalandot leszámítva tele van figyelemreméltó eredményekkel. Első vezetőedzői feladatát még 1998-ban kapta, az MLS-ben debütáló Chicago Fire-nél. Velük rögtön az első évben megnyerte az MLS-t és a US Open-kupát is. Ez a hihetetlen bravúr azóta egyetlen újonc csapatnak sem sikerült. Később dolgozott a New York/New Jersey MetroStarsnál és a Chivas USA-nél is. 2006 és 2011 között az amerikai válogatottat irányította. Velük egy Aranykupát nyert és ezüstérmes lett a 2009-es Konföderációs Kupán. Utóbbi tornán legyőzte a 35 mérkőzés óta veretlen, leendő világbajnok Spanyolországot is. Csapata a 2010-es világbajnokságon - többek közt Angliát megelőzve - megnyerte csoportját, ami először fordult elő az ország labdarúgásának történetében. A legjobb 16 között Ghána ellen búcsúztak.

Bob Bradley és Carlos Vela

Bradley pályafutásának következő állomása az egyiptomi válogatott volt, ahol úgy vette át a nemzeti csapat irányítását, hogy regnálása alatt a nemzeti bajnokság hosszan szünetelt a zavargások által sújtott országban. Ennek ellenére a selejtezősorozat utolsó köréig jutottak, mindössze egy vereséget elszenvedve csúsztak le a vb-részvételről. Egyiptomot követően jött a norvég kiscsapat, a Stabaek. Szerepvállalásával Bradley lett az első amerikai edző, aki egy európai élvonalbeli gárdát irányított. A kiesőjelöltnek tartott gárdával első évében kupa-elődöntőig menetelt , majd második esztendejében dobogós helyen vezette ki őket Európába, az Európa Ligába. A következő állomás a francia másodosztályú Le Havre volt. Őket a szezon felénél vette át, az év végén mindössze egyetlen góllal maradtak le a feljutásról. Ezt követően jött a Premier League-ben tett kiruccanás, ahol októberben, a már zajló szezon közben vette át a kispadot. Átigazolásra nem volt lehetősége, így kellett volna új életet lehelnie a bukdácsoló együttesbe. Ez nem sikerült neki, 11 mérkőzés, 2 győzelem, 2 döntetlen, 7 vereség után menesztették. Mindössze 85 nap után váltak meg tőle.

Amint elhagyta Nagy-Britanniát, azonnal a fő esélyessé lépett elő a Los Angeles Football Club kispadjára, ahova végül 2017 nyarán nevezték ki. Most 20 évvel a Chicago Fire fantasztikus bravúrja után ismét történelmet írhat egy újonc együttessel.

Hamarosan jön a cikksorozat következő része: A liga 2018-as újoncai

A SZERZŐ A JENKIFOCI CÍMŰ FACEBOOK-OLDAL SZERKESZTŐJE.

AZ OLDAL A KÉPRE KATTINTVA ÉRHETŐ EL:

Hozzászólások