La Liga - Játék határok nélkül
Játék határok nélkül
Fotó: Europress/Getty

Játék határok nélkül


2014/10/26 12:09

Nem kell sokat gondolkodnunk, amikor megkérdezik, melyik az a mérkőzés, amit legjobban várunk a szezonban. Real Madrid-Barcelona, kórusban feleljük, legyünk akár szívünk mélyén Bayern München fanatikus, vagy Chelsea szurkoló. Tudjuk, hogy ebben mindannyian egyetértünk. És, amit tegnap kaptunk ettől a két fantasztikus csapattól, beigazolta a várakozásainkat. Gigászi mérkőzés volt.

Nem túlzás azt állítani, hogy a világ nagy része kilencven percre megállt, elhalkult, feszülten figyelt, a végén ünnepelt, vagy bánkódott. Akiben egy kevés labdarúgás iránti szimpátia kialakult életének öt, húsz, hatvan éve alatt, az mindenképpen a televízió előtt (szerencsésebbek a stadionban) töltötte a szombat kora estéjét, késődélutánját. És tegye fel a kezét, aki megbánta… Ugye hogy senki!?

A verbális és nonverbális ütközetek után este hat órakor kifutott a gyepre a két főszereplő gárda, a majd’ nyolcvanezer fanatikus és a majd négyszázmilliós televízió közönség legnagyobb örömére. A találkozó előtt mindenkit egy kérdés foglalkoztatott: kezdő lesz-e Luis Suarez? A választ nagyjából délután öt órakor meg is kaptuk, Luis Enrique a frontvonalban számított a négy hónapos eltiltását pont a mérkőzés napján letöltő uruguayi klasszisra. Utólag okos az ember, így nem is érdemes találgatni, hogy most jó döntést hozott-e a szakvezető, vagy sem. Az okosabbak úgyis megteszik helyettünk is. Minden adott volt tehát, hogy a lehető legerősebbnek tartott Barcelona és a Bale-nélküli, de így is bivaly erős Real Madrid fusson ki a gyepre.

A Barcelona brutálisan kezdte a mérkőzést. Az első három percben úgy adták-vették a labdát, ahogy azt az utóbbi években megszokhattuk a katalán sztárgárdától. Jelképes, hogy a Modric-Kroos-Isco középpálya azt sem tudta jó ideig, melyik rendezvényen van. Zseniális egyérintős passzok, labda nélküli mozgások – na, a Barcelona az első perctől harapott. Ez az egész akkor csúcsosodott ki, amikor Suarez egy keresztlabdával kínálta meg a bombaformában játszó Neymart, aki Carvajal és Pepe mellett középről, tizennégy-tizenhat méterről helyezett a kapuba. Döbbent csend a Bernabeuban, 0-1. 1-0. Kinek, hogy.

Az utolsó hat, Bernabeuban rendezett El Classicon, csak kétszer nyert a házigazda, így joggal aggódhattak Madridban. Az első félidő feléig több ajtó-ablak helyzetet alakított ki Messi révén a Barcelona, de az utóbbi időben pocsékul védő Casillas megmutatta, hogy amikor kell, ő az úr a házban. "Nem vesztettük el a fejünket a bekapott gól után. Folytattuk azt a stratégiát, amit elterveztünk és ez bevált." - mondta Ancelotti a találkozót követően.Sokan úgy gondolják, hogy mérkőzést befolyásoló védést mutatott be. Mondjuk úgy, van benne valami. Benzema két kapufája már jelezte a Barcelonának, hogy megérkezett a Real a mérkőzésbe, de a gólra még kissé várni kellett. Isco és Marcelo zseniális kényszerítője után a brazil került az alapvonalra, ahonnan visszagurítva, a becsúszó Pique kezében akadt el a labda: tizenegyes! „Szerencsétlen érintés volt, nem volt szándékos. Nem biztos, hogy ez büntetőt ért” – így Pique a meccs után. Ronaldo a labda mögött… 1-1! Ronaldo tizenhatodik (!) bajnoki góljával egyenlített.

A mérkőzés kisebb adok-kapokba fordult át, amit inkább a madridiak sínylettek meg, hiszen több barcelonai is sárga lappal gazdagodott. Talán túl szigorú döntéseket hozott a jatékvezető, annak a tudatában, hogy Carvajal is ugyanannyira megérdemelt volna már az első félidőben egy figyelmeztetést…

A második félidőben egy teljesen más, domináns Madrid futott ki a gyepre. Folyamatos, gyors játékot erőltettet Alvesékre, amit Pepe szöglet utáni fejes gólja koronázott meg. Ezek után az történt, amit a Real Madrid eltervezett. A középpályát uralták, míg Neymart Carvajal, Messit Pepe, Suarezt Ramos vette le. A Real viszont tovább nyomott, amikor is Isco használt ki egy kapitális barcelonai hibát, és a végén James passzából, Benzema talált be.

A Real Madrid a második félidőben olyan játékkal rukkolt elő, ami nagy eredményeket vetít előre. Nagyon összeszedett, nagyon egységes, gyors, erőszakos, koncentrált csapat képét mutatja Ancelotti alakulata, amely egy percnyi lélegzetet nem enged, ha beindul a gépezet. És az Atletico elleni zakó óta a gép forog… De még hogy!?

“A PSG ellen többet érdemeltünk volna, de ma más volt a helyzet. A Real Madrid megérdemelten nyert. Ma láthattuk, hogy vannak olyan jó csapatok, vagy jobbak is, mint mi." - így Luis Enrique. A Barcelona mondjuk ki: örülhet, hogy hárommal megúszta. Össze kell még szoknia ennek az alakulatnak, és nem biztos, hogy Mathieu vagy Xavi olyan játékos jelenleg, akikkel tervezni lehet hosszú távon. A franciával balhátvéd poszton semmiképp. Suarez szerintünk megtett mindent, de látszik a meccshiány, míg Neymar és Messi hamar besárgult, így nem lehettek agresszívabbak a kelleténél. Mindazonáltal nincs és nem is kell, hogy pánikhangulat legyen úrrá Barcelonában, hosszú a szezon, és láthattuk, hogy milyen játékra képesek még mindig. És ez csak javulni fog.

Végül nem Ronaldo és nem Messi vitte a prímet, hanem hűséges fegyverhordozók nyerték meg a meccset. Végtelenül elégedettek lehetünk a játék képével, azt kaptuk, amire vártunk március óta. A világ legfontosabb rivalizálásában sosem csalódunk… Alig várjuk már a tavaszt, igaz?

Hozzászólások