La Liga - Bírói szemmel az a legjobb az El Clásicóban, ha egy másik mérkőzést vezethetsz
Bírói szemmel az a legjobb az El Clásicóban, ha egy másik mérkőzést vezethetsz
Fotó: Europress/AFP

Bírói szemmel az a legjobb az El Clásicóban, ha egy másik mérkőzést vezethetsz

Németh DánielNémeth Dániel
2020/03/01 14:13
A játékvezetők általában akkor kerülnek egy mérkőzés fókuszába, ha elkövettek egy, a végeredményt is befolyásoló hibát az általuk vezetett találkozón. Egy El Clásicón különösen nagy figyelem irányul a bírók ténykedésére, éppen ezért érdekes bepillantani egy kicsit a kulisszák mögé. Vajon hogyan élik meg a bírók, ha a sportág egyik legnagyobb rangadóján kell helytállniuk? 

"Iker Casillas odalépett hozzám, és azt mondta: 'Itu, nagyon bírlak, de soha többet ne vezess nekünk meccset.' Talán Eduardo Iturralde Gonzalez elgondolkodott egy pillanatra, hogy elfogadja az ajánlatot. "Tudjátok, mit szoktunk mondani, mi a legjobb a clásicós hétvégékben? Ha máshova osztottak be. Mert azon a hétvégén, ha egy másik találkozón dolgoztál, életed legnagyobb hibáját is elkövethetted, senkinek nem tűnt fel. Bármit tettél, nem írtak rólad a lapok, nem beszélt rólad senki. Mert a Clásico mindent elhomályosít."

"Ha a Clásicón dolgozol, intenzív médiafigyelemmel kell számolni, ami hatalmas nyomással jár. A világ minden pontjáról érkeznek a felkérések. 'Hello, a Mexikói Egyetem diáklapjától telefonálunk.' Mindenki a telefonon lóg" - mesélte Iturralde. Ritkaság, hogy a játékvezetők reagálnak ezekre a felkérésekre, Iturralde azonban épp a kivételek közé tartozott. "Én válaszoltam a hívásokra. Mindig is volt bennem egy kis punk"mondta az ESPN-nek a játékvezető, aki 17 éven keresztül vezetett profi meccseket.

Iker Casilllas vetődik egy 2012-es El Clásicón./Iker Casilllas vetődik egy 2012-es El Clásicón./ Fotó: Europress/AFP

Sokáig hazája legjobb játékvezetőjeként tartották számon, és azt kár volna elvitatni tőle, hogy valóban szeretett beszélni. Emellett a punkság sem állt tőle annyira távol, tekintve, hogy egy saját bandát is alapított. El Clásicót összesen három alkalommal vezetett: 1999-ben, 2005-ben és 2010-ben. Lehetett volna ennél több is, azonban amikor a játékvezetőket véletlenszerű rendszer alapján küldték, valamiért lemaradt a listáról. Akkor sem volt garancia a szereplésére, ha a játékvezetői bizottság jelölte ki a legalkalmasabbnak vélt embert a feladatra.

Egy Király Kupa-döntőről például azért maradt le, mert a Real Madrid élt a vétójogával, és végül Alberto Undiano Mallenco fújta a madridiak által 1-0-ra megnyert találkozót. Ehhez minden joga megvolt a Realnak, tette hozzá a ma már visszavonult játékvezető.

"Az volt a rendszer lényege, hogy létrehoztak egy három főből álló listát, a klubok pedig jelezhették, ha valakit nem akartak látni. Valószínűleg nem kedveltek." Persze a valóságban ritka, hogy mindenki boldog. "Iturralde jót tesz a Barcelonának" - hirdette egyszer az egyik spanyol lap a játékvezetők elfogultságára visszavezetve az akkori eredményeket, lerántva ezzel a leplet a média elfogultságáról. "Ez olyan, mintha azt mondanák Angliában, a bírók jót tesznek a Liverpoolnak. Mit lehet tenni? Nyilván jót jelentesz a Barcának, ha a Guardiola-érában bíráskodsz."

Iturralde egyébként valóban jó ómen volt a Barcának a Clásicókon. Mindhárom találkozón nagy fölénnyel nyertek a katalánok: 3-1-re, 3-0-ra és 5-0-ra. Szorosnak nem nagyon lehet nevezni az eredményeket, összességében a Barca 11-1-es gólkülönbséggel nyert ezeken a találkozókon. Ennek ellenére Iturralde döntéseit a találkozók után ízekre szedték a felvételek alapján, újra és újra végigpörgették az elemzőműsorokban. Szerinte azonban nagy különbség van a pályán és a tévében látottak között.

Eduardo Iturralde Gonzalez egy 2006-os mérkőzésen./Eduardo Iturralde Gonzalez egy 2006-os mérkőzésen./ Fotó: Europress/AFP

"Meccs közben nem tudod élvezni a játékot, annyira koncentrált vagy. Otthon már egy csomó minden feltűnik, amit közben nem vettél észre. Mondok valamit: a tévében rengeteg dolog látszódik, amit a pályán nem lehet észrevenni. Mindenekelőtt a sebesség ezerszer nagyobb. Tévében szinte lassított felvételnek tűnik, pedig hihetetlen gyorsan mozognak. Nincs olyan kamera a világon, ami azt képes teljesen átadni. A tévé nem tükrözi hűen az eseményeket, ez az egyik nagy probléma a VAR-ral. Lent elképesztő a sebesség, fizikálisan és szellemileg egyaránt."

Nincs még egy olyan mérkőzés a világon, ahol a játékvezetőre ekkora figyelem hárul, különösen most, hogy csak két pont választja el egymástól a két csapatot. "Azt hiszem, az első Clásicóm idején 28 éves voltam. Roberto Carlost ki kellett állítanom, mire Panucci odarohant hozzám és szitkozódni kezdett. 'Túl fiatal vagy egy ilyen mérkőzéshez'- mondta. Tizenegy évvel később Iturralde bíráskodott azon a mérkőzésen, amit a Barca 5-0-ra nyert meg a Camp Nouban. Akkor is ott volt az események sűrűjében, amikor Ronaldinhót felállva tapsolta a Bernabeu közönsége.

"Az nagyon különleges pillanat volt. Egy pillanatra elnémultam, majd láttam a tapsoló közönséget. Egy idő után azt mondtam, 'tekerjük vissza az időt, kezdjük újra a mérkőzést', amin nevetett. 'Szeretnéd, ha így lenne, mi?' - kérdezte. Ronaldinho különbözött a többiektől, mindig mosolygott és nevetett. Ránézésre meg lehetett állapítani, hogy ez az ember imádja a futballt. Lionel Messi nem ilyen. Nála inkább az a kérdés, szereti-e egyáltalán. Belülről valószínűleg igen. Azonban nagyon ritkán mosolyog."

És nem is túl beszédes. "Egy szót sem szól. Soha. De ez sok nagy játékosra jellemző. Zinedine Zidane sohasem beszélt, ugyanez volt a helyzet Ronaldóval is. Fura, hogy azok voltak a legrosszabbak, akikkel egyébként jóban voltam. [Valery] Karpin és [Aleksandr] Mostovoi rögtön odajöttek reklamálni. Kedveltem őket, mert legalább egyenesen tették. Mourinhóval sosem kerültem összetűzésbe. Xavi volt az, akinek nem állt be a szája, és a posztjából adódóan mindig melletted volt. Egész meccsen. Én igyekeztem válaszolni."

"A játékosok nem azért reklamálnak, mert rossz döntést hoztál. Azért tiltakoznak, hogy a következő alkalommal a helyes ítélet szülessen meg. Mármint az, ami nekik kedvez."

"Sokat beszéltem, de a játékosokkal egy szinten. Az ő feltételeik és szokásaik szerint, nem pedig hatalmaskodóan. Azt mondják, [Antonio] Mateu Lahoz olyan játékvezető, aki szeret párbeszédet kialakítani a játékosokkal, ez azonban nem igaz. Szeret beszélni, de a játékosokat nem hagyja kibontakozni. Ez nem párbeszéd, mert egy párbeszédben mindkét fél megszólalhat." Időnként természetesen olyan is előfordul, hogy a játékosok nem vevők a játékvezetők megszólalásaira.

"Messivel nincs értelme párbeszédet kezdeményezni, mert nem fog válaszolni. Emlékszem, hogy volt egy zseniális gólja, ami után megjegyeztem, ne szálljon el, ilyeneket én is tucatszámra lövök. Rám nézett, és közben valószínűleg azt gondolta: 'Miről zagyvál ez a faszfej?' De egy szót sem szólt. Még csak el sem mosolyodott." Sergio Ramosnak sem volt kedve mosolyogni, amikor Iturralde kiszórta őt a Messi elleni durva szabálytalansága után. Nem is nagyon lehetett mondanivalója, tudta, mivel jár a megmozdulás.

"Lehetett érezni, hogy történni fog valami. Láttam, hogy rohan Messi után, és arra gondoltam, meg akarja büntetni. Fontos ismerni a játékosokat, a játékrendszereket és a mozgásokat, hogy megértsd őket. Önmagában a szabályok ismerete nem elég, a játékot is ismerni kell. Ha nem éreztem volna meg, valószínűleg nem lettem volna elég jó helyen, hogy lássam" - mesélte a bíró, akinek az azt követő tömegjelenetet is meg kellett fékeznie, ami nem volt egyszerű feladat, ugyanis a nyugalom szigeteként funkcionáló Andrés Iniestát leszámítva mindenki érintett volt.

via ESPN

Hozzászólások