La Liga - A Fenomén csúcsformában: Ronaldo egyetlen barcelonai idényének története
A Fenomén csúcsformában: Ronaldo egyetlen barcelonai idényének története
Fotó: Europress/AFP

A Fenomén csúcsformában: Ronaldo egyetlen barcelonai idényének története

Szabó BenceSzabó Bence
2020/05/09 19:20
A brazil Ronaldo még szinte gyerekként került a Barcelona csapatához 1996 nyarán, majd alig egy évvel, 47 góllal és egy felejthetetlen szezonnal a háta mögött már távozott is. Egykori csapattársa és korabeli interjúk segítségével most felidézzük az idényt, amiben a világ csodálhatta a pályafutása csúcsán lévő brazil klasszist.


Mindenki aki látta, emlékszik arra a bizonyos gólra a Compostela ellen. A dátum 1996 október 12., a helyszín San Lorenzo, a közönség 12 ezer főt számlál. A legfontosabb részlet azonban Ronaldo, az alig 20 éves brazil zseni, aki hirtelen megindul a lábához egyszerűen tapadó labdával. Egy olyan esemény ez, amit a világ egyetlen védője sem tudna lekövetni. 

A félpályánál hiába próbálják lerántani, egyszerűen túl erős, túl gyors. Két védőt sebességből kikerül, majd újabb kettőt elfektet a tizenhatoson belül. A befejezés már egészen egyszerű. Sir Bobby Robson, a Barcelona edzője döbbenten bámul a pálya mellett. A katalán csapatnál még senki, soha nem látott ilyen nagyszerű gólt. 

Igazság szerint sem Barcelonában, sem sehol máshol nem láttak még ilyen futballistát sem, mint Ronaldo.

"Ez a gól... utánozhatatlan. Rengeteg remek focistával játszottam egy csapatban, de nem vitás, ő volt a legjobb közülük. Abban a szezonban ő volt a világ legjobbja."- idézi fel Juan Antonio Pizzi, a brazil egykori csapattársa. 

A brazil klasszis 47 találatot szerzett abban az idényben. Viszonyításképp, sem Messi, sem Cristiano Ronaldo nem volt képes 20 gólos szezonra sem 21. születésnapja előtt, míg Ronaldo egymaga lőtt közel 50-et. Nem véletlenül hívták a Fenoménnek.

Amikor 1996 nyarán világrekordnak számító összegért aláírt a Barcelonához, az volt a terv, hogy legalább 8 ilyen csodálatos idénynek lesz részese. Mégis, a KEK és a Spanyol kupa megnyerésével záródó szezon még véget sem ért, már tudni lehetett, hogy Ronaldo a következő évben Olaszországba költözik. A közönség egyszerre volt elkápráztatva, közben fütyülte ki a brazil zsenit. Hihetetlen idény volt, ahol a dráma egy pillanatra sem állt le. 

Pizzi, aki a Barcelona másik csatára volt abban az idényben, és az előző szezonban gólkirályi címet szerzett a Tenerifében, nagy reményekkel érkezett a csapathoz, de hamar megértette új szerepét:

"Ez a nagy változások éve volt a csapatnál. Szintén megszereztük  Luis Enriquét, Laurent Blanc-t, Fernando Coutot és Vitor Baiát. Nagyszerű keret volt, ahol állandóan rotáltuk a csapatot. Kellett egy ember, aki higgadtan irányítja ezt a helyzetet, és Bobby Robson tökéletes volt erre a szerepre."

"Nagyon jó kapcsolatot ápoltam vele. Számos alkalommal beszélgettünk arról, hogy miért játszom kevesebb időt, mint amennyit eredetileg szántak nekem. A nehézségek ellenére értékelte a hozzáállásomat. Amikor be kellett állnom, kész voltam a játékra. 
Tökéletesen tisztában voltam a helyzetemmel, nem volt probléma belőle. Az én dolgom az volt, hogy amikor megkapom a lehetőséget, a lehető legjobban éljek vele.

Pizzi a kis szerep ellenére is alkotott emlékezeteset abban a szezonban. Az Atletico elleni legendás kupafordításból remek teljesítményével vette ki a szerepét, a döntőben pedig ő hozta össze a kései egyenlítést. Még Ronaldo hazai debütálásán, az Espanyol ellen is az ő nevéhez fűződik a győztes gól. A világ azonban érthető módon egy másik játékosra figyelt ebben az idényben.   

Ronaldo elemi erővel csapott le a spanyol bajnokságra. Szeptember végén már a negyedik dupláját szerezte a Zaragoza ellen, újabb két góllal vette ki a részét a Logrones 8-0-ás kiütéséből, a Valencia ellen pedig fantasztikus mesterhármast ért el. 

A brazil zseni egyszerűen tökéletesre fejlesztette az egy az egy elleni helyzeteket. Persze voltak rendkívül higgadt befejezők korában is, de senki, aki így szárnyalt volna ezekben a szituációkban. Tökéletesen nyugodt maradt minden helyzetben, szinte még úgy is tűnt, rámosolyog a szembejövő kapusra, mielőtt kicselezi. 

Cesar Gomez, a Tenerife védője, aki egy meccsen emberfogással védekezett Ronaldon, a meccs után azt nyilatkozta, úgy érzi, mintha öt találkozót játszott volna, nem egyet. Volt tévécsatorna, ahol azzal viccelődtek, újrakeresztelik a hét játékosa díjukat a forduló második legjobb teljesítménye névre, mivel túl egyértelmű, kinek jár az elismerés.

000_SAPA970514480690.jpg Fotó: Europress/AFP

Robson tökéletesen foglalta össze csatára erényeit: 

"Kis területen egyszerűen lenyűgöző, egyetlen fordulattal vesz ki védőket a játékból, majd rögtön tudja, mi a következő lépés. Közben arra is képes, hogy visszalépjen és a labdát megkapva az egész védelmen átverekedve magát kerüljön helyzetbe."

Mégis, a Compostela elleni gól a vég kezdete volt Ronaldo barcelonai karrierjében. Tovább játszott és szerezte a gólokat, valami azonban megtört közte és a közönség között. A "katalán cirkusz", ahogy Robson nevezte, kezdetét vette.

Az elidegenedésnek több oka is volt. Egyrészt novemberben, Ronaldo első kihagyott meccsén a csapat színeiben, bár a Barca nélküle is számos klasszissal állt fel, gólt szerezni sem volt képes. A sajtó Ronaldo függőségről kezdett beszélni. A csatár fizikai állapotát nyilvánosan kérdőjelezte meg korábbi brazil csapatának orvosa, de Barcelonán belül is akadt kritikusa, Robson asszisztensének, egy bizonyos José Mourinho-nak személyében: 

"Ha valaki szerez egy csodagólt, de végigalussza a meccs további 89 percét, az nem szerencsés." - nyilatkozta a későbbi sztáredző portugál.

Bár az ilyen megjegyzések sem segítették a brazil sztár megítélését a szurkolók körében, az igazi problémát Ronaldo ügynökeinek mesterkedése jelentette. Már októberben szóba hozták a nyáron is érdeklődő Interrel, novemberre a Manchester United került képbe, decemberre pedig a Real Madrid is szóba került. 

"Miért hagynám el Barcelonát? Hiszen éppen csak megérkeztem."- nyilatkozta a pletykákra a brazil.

Mégis, a színfalak mögött egészen más volt a helyzet. Ronaldo ügynökei, akik még 1992-ben, ifijátékos korában kötöttek vele szerződést, minden átigazolása után jogosultak voltak a kapott összeg egy részére, így érdekükben állt az újabb klubváltás. Az üzlet az üzlet, a futball pedig háttérbe szorult. 

Ronaldo az Inter elnökének, Massimo Morettinek társaságában -Ronaldo az Inter elnökének, Massimo Morettinek társaságában - Fotó: Europress/AFP

Bár Ronaldo szezonja a Barcánál első látásra egyértelmű sikertörténet, az összkép ennél árnyaltabb. Ott volt a Real Madrid elleni Classico, két kihagyott nagy helyzettel és egy fájó vereséggel. A viták Robsonnal a taktikát illetően. A Celta Vigo elleni karácsony előtti meccsen a közönség még ki is fütyülte a brazilt. 

"Nem fogom elfelejteni ezt a bánásmódot. Nem vagyok Superman."- mondta a meccs után sértődötten. 

A nehezebb időszakot a bajnokságban nyolc órás gólcsend övezte, amikor pedig a sorozat végre megszakadt, az eredmény egy 3-2-es hazai vereség lett a Hercules ellen. Később, amikor februárban átvette az év legjobb játékosának járó díjat, majd egy 6-0-ás győzelemmel tért vissza a Camp Nouba ünnepelni, a közönség még mindig kifütyülte.  

Az Espanyol elleni derbin elszenvedett vereség és Ronaldo hírhedt megjelenése a Riói karneválon közvetlen ezután, végképp kicsapta a biztosítékot Barcelonában. 

"Ezek a fotók sértőek a Barcelona összes alkalmazottja felé. A klub egy válság közepén van, mialatt a legjobb játékosa egy karneválon parádézik." - kelt ki a katalán sportnapilap, a Sport az eset kapcsán.

Abban az időben főleg ez a negatív kicsengés maradt meg az emberekben. Csak az idő múlása hagyta, hogy Ronaldo teljesítményének zsenialitása kitűnjön a teljesíthetetlen elvárások ködéből. Pedig tavaszra ismét volt mire emlékezni ezen a téren. A Barca március végén 17 nap alatt 6 meccset játszott, amikből Ronaldo ötön gólt szerzett, a hatodikon pedig vélhetően csak azért nem, mert inkább Chile ellen játszott válogatott meccsen. Kettőt azon a találkozón is lőtt.

Emlékezetes mérkőzések is akadtak bőven, köztük a leginkább kiemelkedő az Atletico Madrid elleni kupanegyeddöntő második meccse. Az első körös döntetlent követően a Barca hazai pályán 3-0-ás hátrányban találta magát a szünetben, hogy aztán Ronaldo mesterhármasának és Pizzi kései góljának köszönhetően 5-4-re megfordítsa a legendás meccset.

"Ez egy történelmi meccs volt mindenki számára. Amire a leginkább emlékszem, hogy rögtön, amint pályára léptünk a második félidőben, tudva, hogy milyen nehéz lesz innen fordítani, éreztük, hogy a közönség támogat minket. Ez az érzelmi bónusz kellett ahhoz a kataklizmához, amit a fordításunk jelentett." - emlékszik vissza Pizzi.

Egy múló pillanatig megint úgy tűnt, minden rendben lehet. A Real vereségével a csapat hátránya két pontra csökkent a bajnokságban, miközben a felek megegyeztek, hogy újratárgyalják Ronaldo szerződését. Hat órás találkozót követően úgy tűnt, közel a brazil sztár hosszabbítása. A kocka azonban hamar fordult ismét

"Ronaldonak új csapata van, egy olasz klub." - jelentette be a brazil sztár ügynöke rövidesen.

Az Inter újabb világrekordnak számító 20 millió fontot tette le az asztalra a játékosért. A katalánok joggal érezték úgy, hogy a felek csőbe húzták őket és már régóta egyeztettek.

"A pénz az ő istenük, Ronaldo pedig csak egy eszköz számukra. Azonban rá kéne jönnie, hogy nincs számára jobb csapat vagy város a világon, mint Barcelona."- nyilatkozta az üzletről Robson. 

A hátralévő meccseken a brazil sztár válogatott szereplés miatt már pályára sem lépett, a bajnokság pedig elúszott nélküle. A szezont a KEK és a Spanyol Kupa győzelem mentette meg, Robsont azonban így is Louis van Gaal váltotta a szezon végén. A brit edző ugyan távozni kényszerült, de legalább felemelt fejjel hagyhatta el Barcelonát.

Ronaldoról nem mondható el ugyanez. Hiába szerzett 47 gólt 10 különböző országban egy 100 ezer mérföldnyi utazással terhelt kaotikus idényben, a szurkolók által kifütyülve végezte. Miután később a Real Madrid szerződtette, biztossá vált, hogy nem marad meg legendaként a katalánok emlékezetében. Mégis, akik látták akkoriban játszani, sosem felejtik el a csúcsformában focizó Ronaldot.

"Ő volt az, aki a egyéni képességeivel a különbséget jelentette abban a csapatban. Megvolt az ereje, a sebessége, az önbizalma. Egyértelműen ez volt pályafutása legjobb időszaka. A csapat minden tagjának egy kiváltság volt vele játszani."


via Skysports

Hozzászólások