Nemzetközi - Hogy a bánatba került Szkopjéba a Real Madrid-ManUnited döntő?
Hogy a bánatba került Szkopjéba a Real Madrid-ManUnited döntő?

Hogy a bánatba került Szkopjéba a Real Madrid-ManUnited döntő?

Mártha BenceMártha Bence
2017/08/06 17:21

Kedd este Macedónia fővárosában, Szkopjéban csap össze az európai Szuperkupa-döntőben a Real Madrid és a Manchester United. De vajon mi a bánatot keres egy ilyen mérkőzés Európa egyik legszegényebb országában? A választ egy orosz oligarcha szolgáltatja. 

A 30 százalék fölötti munkanélküliség, Európa harmadik legalacsonyabb GDP-je és a tény, hogy ennek mintegy 20 százaléka a feketepiacról származik, gyakorlatilag el is döntötte, hogy az egykori jugoszláv tagköztársaság orosz befolyás alá fog kerülni. Az ilyen helyeken általában nagy lelkesen megjelenő orosz milliárdosok célja természetesen nem csupán a helyi zavaros viszonyok kihasználása, hanem az is, hogy az utukat kereső fiatal nemzeteket minél távolabbra tereljék az EU-tól, de főleg a NATO-tól.

Macedónia (a FYR azt jelenti a neve előtt, hogy Former Yugoslavian Republic, azaz egykori jugoszláv tagköztársaság, amire azért van szükség, mert folyamatosan vitáznak a görögökkel a név használati jogáról) 1991-ben vált független állammá, és kisvártatva megjelentek az első fecskék. Aztán 2006 bejelentkezett egy komolyabb játékos, bizonyos Szergej Szamszonyenkó.

A macedón tatárjárás

A rosztovi üzletember ellen több nyomozás is folyt Oroszországban, elsősorban fogadóirodája, a Bet City miatt, ami a legnépszerűbb fogadóoldal az egész országban. Macedoniába állítása szerint úgy került, hogy a rossz idő miatt le kellett szállnia magángépével a Nagy Sándor reptéren, és egyből beleszeretett a városba. Emlékszem, én is egyből beleszerettem Ózdba, amikor először jártam ott.

Nem sokat szerepel egyébként a nyilvánosság előtt, de néha azért megvillantja magát.

 

Szamszonyenkót megdöbbentő módon pont akkor kényszerítette a földre a vihar, amikor Nikola Gruevski lett az ország miniszterelnöke. A fiatal politikus gyorsan magáévá tette patrónusai vezetési stílusát, hiszen 2015-ös lemondatásához több más ügy mellett az vezetett, hogy kiderült, mintegy 20 ezer macedón köztisztviselőt hallgattatott le, és elsikálta egy fiatal rendőr meggyilkolásának ügyét is.

Szamszonyenkó befolyása folyamatosan nőtt, és nem csak helyi cégekbe fektetett be, a sportfogadási piacot is maga alá vonta, nemrég pedig ortodox templomot építtetett Szkopjéban (ennek azért nem mindenki örült).

Templomszentelés (jobbra Szemszonyenkó)

 

Később kiderült, az oroszok által finanszírozott kamu-híroldalak, amelyeknek meglehetősen sok köze volt Donald Trump elnökké választásához, nagy részét Macedóniából üzemeltették.

A festői Szkopje

Jártam már itt-ott, de Szkopjénél rondább várost soha életemben nem láttam (Szófia érkezik a kanyarban, bár ott annyira kedvesek az emberek, hogy ez sokat javít a helyzeten). Ennek elsősorban az az oka, hogy 1963-ban a várost a földdel tette egyenlővé egy 6.1-es erősségű földrengés, az újjáépítést pedig a kor szellemének megfelelő szocreál stílusban képzelték el a városatyák.

Az egyébként gyönyörű fekvésű település központját az utóbbi években elkezdték felújítani, de így csak még nagyobb lett a kontraszta Vardar partján emelt kormányzati- és múzeumnegyed, illetve a mögötte elterülő albán negyed és a város többi része között. Mintha valaki ledobott volna a város közepére egy óriási, fényes gránittömböt a közepén egy óriási Nagy Sándor szoborral (ő amúgy itt olyan, mint Egerben Dobó István: a nagy hódító nevét viseli a főtér, a legnagyobb híd, a vár, a kormányzati palota, és nagyjából minden, ami nem panelelemekből épült.)

A csillivilli épületek mögött kezdődik a csikágó

 

Szamszonyenkó érkezésével a városfejlesztés egyik fontos eleme lett a sport, és nem véletlenül: pontosan tudták, mivel lehet megszólítani a köznépet.

Vardar FK, HC és RK

Biztosan sokan emlékeznek még azokra az időkre, amikor a Szkopjéban vendégszereplő magyar kézicsapatok arra panaszkodtak, hogy a csarnokban nincs fűtés, van viszont gomolygó cigarettafüst, és köpködő szurkolók.

Az orosz oligarcha érkezésével ez az időszak lezárult. Szamszonyenkó felpattintotta Európa egyik legszebb kézilabdacsarnokát, és ha már építkezett, épített mellé egy négycsillagos hotelt is. A Hotel Russia (...) és a Jane Sandanski aréna igazából egy épület, és velük egyidőben elkezdték a Vardar focicsapatának új otthonának felépítését is. A mintegy 60 millió dollárból felhúzott stadion sokkoló módon nem Nagy Sándor, hanem egy másik macedón király, II. Philipposz (és a Telekom) nevét viseli.

Jobbra hotel, balra csarnok

 

A fejlesztések nem álltak meg a létesítményeknél. A Vardar férfi és női kézilabdacsapata is Bajnokok Ligája-döntőt játszott idén, a nőknél a győriek őrületes izgalmak után legyőzték a macedón kirakatcsapatot, a férfiaknál viszont összejött a finálé is: jelen pillanatban a világ első számú kézicsapata a Vardar.

Az orosz befolyás itt is érezhető: a férfiaknál rengeteg orosz és fehérorosz játékos fordult meg, a csapat kapitánya az a Timur Dibirov, aki legfontosabb bizalmasa (és a helyiek szerint a tolmácsa és a sofőrje) Szamszonyenkónak. Dibirov felesége pedig a női csapat edzője.

A focicsapatot egyelőre elkerülik a zajos sikerek, de Szamszonyenkónak nem sürgős a dolog. A stadiontól nem messze felépített új edzőközpontba beköltözött a Vardar akadémiája, amitől azt várják, hogy macedón tehetségekkel árassza el a helyi csapatot.

Itt játsszák a Szuperkupa-döntőt

Az UEFA 2015-ben bökött rá a szkopjei létesítményre, mint a 2017-es finálé házigazdájára, és bár ez a létező összes szempontból elég meglepő döntés (Szkopje rossz helyen van, nehezen megközelíthető, és az új stadion is hiába szép, ha közben elég kicsi), ne feledjük, ez a szervezet sem arról híres, hogy a sportág szigorúan vett érdekeit a sajátjai elé helyezi.

Nem Nagy Sándor

A stadion építési munkálatait nagyjából úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri arénáét. Először csak az egyik oldalon bontották le a lelátót, aztán a rövid oldal következett, végleges formáját pedig 2012-ben nyerte el. A Philip II. Arena építési költségei miatt akár elkezdhetnénk szentségelni, hiszen mindössze 15 milliárd forintnak megfelelő dénárba fájt, de azt azért tudnunk kell, hogy itt a munkaerő és az építőanyag is nagyságrendekkel olcsóbb, mint nálunk.

Azon kívül a stadion nem nagy: hivatalosan mindössze 33,460 szurkoló fér be, ami azért még mindig jobb, mint a monacói II. Lajos stadion, ahol egészen 2012-ig rendezték a Szuperkupa mérkőzéseit, és mindössze 18 ezren fértek be.

Hozzászólások