Foci VB - Állatkert
Állatkert

Állatkert

Szathmári AttilaSzathmári Attila
2014/06/25 17:37

Már négy éve is a bögyömben volt. Akkor, amikor kézzel beleütött abba a gólba tartó labdába. A fél világ hősként a másik fele árulóként tekintett rá. Én az utóbbi csoportba tartoztam.

A vb után emlékként a hősiesség maradt meg inkább. Erre csak ráerősített a teljesítménye. Az a 69 gól a Liverpool vörös mezében, az a Ligakupa siker, az a Copa-America győzelem, a gólkirályi cím, vagy az év legjobbjának járó elismerés Angliában.

Luiz Suarez oda jutott, ahová a legnagyobbak közül se sokan. A torna előtt már rekordösszegű átigazolásáról beszéltek. A BBC-n pedig egyenesen Messi és Ronaldo mellé helyezték a képzeletbeli futballista-dobogón.

Tehették ezt könnyedén, jó ok volt rá. Suarez a pályán teljesített.

Feledtette még az őt jól ismerőknél is, hogy 2010 novemberében még Ajax játékosként megharapta Ottman Bakkalt. Bocsánatkérés, hét meccses eltiltás és gyors liverpooli menekülés következett.

Feledtette, hogy 2011 októberében meccs közben rasszista megjegyzéseket tett Patrice Evrára. Nyolc meccses eltiltás, és pénzbüntetés járt érte.

Feledtette azt is, hogy 2013 áprilisában egy Chelsea elleni mérkőzésen Branislav Ivanovicot nézte tápláléknak. 10 meccses eltiltást kapott, és menekült volna azon nyomban, de nem tudott…

Helyette letöltve büntetését könnyedén lett angol gólkirály.

Jellemző megítélésének kétarcúságára az alábbi két idézet:

A pályán lassan nélkülözhetetlen, nem bírják a védők tartani.” (Brendan Rogers)

Egyszerűen nem fogja fel tettének súlyosságát, hogy minden, amit tesz példamutatás a fiataloknak.” (Fegyelmi Bizottság)

És itt érkezünk el oda, hogy ez már jócskán túlmutat azon, ami a pályán történik.

Mert az egy dolog, hogy Suarez kezezésének köszönhetően Uruguay 40 év után játszhatott újra vb-elődöntőt. Harapásainak közvetett következményeként pedig a Liverpool egyenlített a Chelsea ellen, míg Uruguay kiejtette Olaszországot. Megérte?!

Mert tegnap újra harapott. Nem először és nem másodszor. Nem száz, nem ezer és nem tízezer néző előtt. A világ előtt. Visszaeső "bűnözőként".

Továbbjutás lett belőle, és árulás. A foci elárulása.

Mert vannak írott és íratlan szabályok. Suarez pedig mindkettő ellen vétett, sokadszor.

Van az a nézet, hogy a szabályok csak azért vannak, hogy a leleményesek kijátszhassák. Sok helyütt a társadalom elismerése mellett.

Jó lenne, ha a világbajnokság nem ezt az üzenetet hordozná. Mert lehet azt mondani, hogy Suarez a kezezésért megbűnhődött egy piros lappal. A harapásért eltiltással. És itt véget is ért a történet.

Én máshogy látom.

Az emberek hajlamosak felejteni.

A FIFA-nak viszont kötelessége, hogy Suarez ne tudjon feledtetni.

Még akkor se, ha 64 év után Uruguay újra legyőzi a Maracanában Brazíliát.

Hozzászólások