Nemzetközi foci - A Barcelona búcsúzó elnöke ledobta az atombombát az európai focira
A Barcelona búcsúzó elnöke ledobta az atombombát az európai focira
Fotó: Europress/AFP

A Barcelona búcsúzó elnöke ledobta az atombombát az európai focira

Sergő Z. AndrásSergő Z. András
2020/10/28 19:24
Az Európai Szuperliga zárt ligát alakítana a kontinens mai top csapataiból, otthagyva ezzel a nemzeti bajnokságokat. Új szintre emelhetik a futballt, de elsősorban anyagilag. Hogy hogyan jutottunk ide, és mik a mai fejlemények, ezt foglaljuk össze.

Miért játszanál kétszer egy évben a Burnley-vel, ha ehelyett lehet a Barcelonával is? Nem csak ha véletlenül összesorsolnak a Bajnokok Ligájában, hanem minden évben! Ugyanezt a kérdést feltehetik a Liverpoolnál, de ugyanúgy fordítva a Barcelonánál is, amikor a televíziós jogdíjak csapatok közötti újraelosztásáról van szó. Ez a mozgatórugója az Európai Szuperliga ötletének, ami már nem újkeletű. A legújabb tárgyalásokban azonban már könnyen lehet, hogy a FIFA támogatását is élvezi a projekt – állítja a Sky Sports anyaga.  

Ha tényleg így van, 

hosszútávon semmi sem menti meg az érdektelenségtől az Európa szerte fontos városi derbiket, ahogy a Ferencvároshoz hasonló európai minicsapatok sem tanulhatnak többet a nagyoktól.

Mégis miért? Hát a pénz miatt. Mert ugye a fenti példában sem azért szeretne a Liverpool a Burnley helyett a Barcelonával játszani, mert annyival könnyebb volna, hanem mert annyival többen áldoznának pénzt azért, hogy azt a meccset megnézhessék a tévében.

Az Európai Szuperliga ötlete nem új keletű. Florentino Pérez, a Real Madrid korábbi elnöke 2009-ben kritizálta a Bajnokok Ligája lebonyolítási rendjét, és már akkor megfogalmazta ennek szükségét. Fontos azonban, hogy Pérez tervében ezek a klubok csak a Bajnokok Ligáját hagyták volna ott, a saját nemzeti bajnokság változatlanul megmaradt volna.

Idővel azonban megjelent a történetben Steven M. Ross amerikai üzletember, a Miami Dolphins NFL csapat tulajdonosa, aki az európai focihoz a nyaranta megrendezett International Champions Cup (ICC) bemutatótorna igazgatójaként kötődik. 2016-ban Ross az öt legnagyobb Premier League csapat képviselőjével már találkozott, és bár a híradások szerint az ICC volt a téma, sokan azonban úgy tudják: ismét a szuperliga került terítékre. Ez már egy merőben más koncepció, sokkal jobban hasonlít az amerikai major sportokra: területi alapon csoportosuló, kiesést és feljutást nélkülöző alapszakasz, rövid rájátszással. Amíg a csoportmeccsek Európában zajlanak, a folytatást akár olyan helyre - például Ázsiába - is el lehet vinni, ahol egyébként nagy a kereslet és kicsi a kínálat a piacilag is versenyképes profi sportra. Nem kérdés: az európai topcsapatok szurkolóinak 95%-a a klub országán, sőt, földrészén kívül él... Mindeközben a jelenlegi helyzet legnagyobb győztese az UEFA, ami tulajdonosként rendesen lefölözi a bevételeket.

Barcelona – Real Madrid ICC meccs 2017-ben MiamibanBarcelona – Real Madrid ICC meccs 2017-ben MiamibanFotó: Europress/AFP

Időben érezte tehát az UEFA is, hogy baj van, hiszen a nagy csapatok nélkül nehezen tudta volna eladni a tévés közvetítési jogokat változatlan áron. 2018-tól vezette be, hogy a négy top bajnokság első négy helyezettje selejtező nélkül a főtáblára kerül. Vagyis valószínűleg soha többé nem fog előfordulni olyan, ami a 2017/18-as szezonban a Liverpoolnak sikerült: selejtezőből jutott a BL döntőbe. A váltást azonban még egy dolog elodázta: az új Premier League közvetítési szerződés. A 2016-19 közötti időszakban az angol élcsapatok között 8,2 milliárd dollárt osztottak szét, amihez összehasonlításképpen hozzáadhatjuk a második helyezett spanyol ligát – 1,6 milliárd dollárral... Nem is beszélve a Celticről, ami a 26,4 millió dolláros skót Premier League-ben érdekelt, ráadásul náluk a BL csoportkör is ritka, mint a fehér holló. Nyilván mások a motivációk, az angol fiúk szó szerint más ligában fociznak.

Eddig ez mind pletyka, jöjjenek a tények

Hogy ki, milyen céllal ül le tárgyalni, vagy hogy milyen hatással van klubokra az új közvetítési szerződés, mind csak következtetés. 2018-ban azonban a Football Leaks által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva írt cikket a Der Spiegel, amiről annak idején mi is beszámoltunk.

A dokumentum szerint 16 klub alkotná az új szervezetet, amiből 11 alapító tagként venne részt: a Real Madrid, Barcelona, Manchester United, Juventus, Chelsea, Arsenal, Paris Saint-German, Manchester City, Liverpool, AC Milan és Bayern München. Nemcsak 20 éven át garantált résztvevői lennének a sorozatnak, hanem a ligát tulajdonló, frissen létrehozandó cégnek is társtulajdonosaivá is válnának. Hozzájuk csatlakozna öt vendégcsapat: az Atlético Madrid, Borussia Dortmund, Olympique Marseille, Inter és AS Roma. Némileg változott tehát a csapatok összetétele és a lebonyolítás is.

Az európai futball halálát hozná el a leendő szuperliga | Eurosport

Hogy lesz-e európai szuperbajnokság, az egyelőre kérdéses, az azonban jó eséllyel már most kijelenthető, hogy ha lesz is, a leendő bajnokság lebonyolítása köszönőviszonyban sem lesz azzal, amit a Spiegel megszellőztetett .

Ebben a fázisban merült fel egy komoly hátráltató tényező, aminek hatásait 2018-as cikkünk is végigveszi: ilyen szintű terheltség mellett a csapatoknak ki kell lépni a nemzeti bajnokságokból, ezzel együtt nem lehetnek részei hazájuk válogatottjának sem. Ez pedig olyan következményekkel jár, ami a futball alapjait érinti, és amire senki sincsen felkészülve. Nem véletlen tehát, hogy a Der Spiegel cikkével egy időben a Bayern München tagadta, hogy kilépne a Bundesligából.

Miért van ez most mégis terítéken?

Az elmúlt bő egy hétben gyakran hangzott el ismét az Európai Szuperliga ötlete. A Sky Sports múlt szerdán megjelent – az első BL-meccsnapra időzített – cikke arról számol be, hogy a Wall Streeten bejegyzett JP Morgan nevű bank 6 milliárd dolláros alappal hajlandó befektetni a liga ötletébe, ez pedig hatalmas lökés a kezdeményezésnek.

A másik fontos dolog a FIFA és annak elnökének támogatása. Gianni Infantino ugyan nem támogató nyilatkozatot tett, annyira azért ebben mégsem lehetünk biztosak:

„FIFA elnökként nem az Európai Szuperliga, hanem a klubvilágbajnokság érdekel. Nem Bayern-Liverpool, hanem Bayern-Boca Juniors. A Liverpoolnak világszerte 180 millió szurkolója van. A Flamengo-nak 40, de abból 39 millió Brazíliában. A Liverpoolnak Angliában nagyjából 5 millió, a többi százhetvenöt szerte világban. Olyan klubokat szeretnék Európán kívül is, amelyet kedvelnek a saját országukon kívül. 50 olyan klubot és nemzeti válogatottat szeretnék, akik megnyerhetik a világbajnokságot.”

Mint a konföderációs szövetségek (UEFA, Commebol stb.) ernyőszervezete, a FIFA tilthat el játékosokat a világbajnokságon való részvételtől vagy az átigazolástól, ha egy csapat az ő hatáskörén kívül tevékenykedik. Hogy ez nem csak egy „Ha nem tudod legyőzni, állj az élére!" kezdeményezés, mi sem jelzi jobban, mint a mostanában újragondolt FIFA klubvilágbajnokság ötlete. 2021-től ugyanis az eddig évente megrendezett bemutatótorna szintű eseményt négyévente tartják, és az eddigi 8 helyett 24 csapatosra bővítik. Egy ilyen megváltozott szemléletű torna jól tudná segíteni más konföderációk hasonló szuperligás törekvéseit.

Ami Európában káros lenne, annak volna értelme Dél-Amerikában, Afrikában vagy Ázsiában.

Aleksander Ceferin UEFA elnök erősen ellenzi a kezdeményezést. Nyilatkozata szerint:

„A szolidaritás elve alapján, az osztályok között feljutás és kiesés rendszerében működő nyitott liga nem vita tárgya. Ez teszi az európai futballt működőképessé, a Bajnokok Ligáját pedig a világ legjobb sporteseményévé. A klubokat arra ösztönözzük, hogy erre az erőre építsenek, ne pedig 10, 12 vagy 24 csapatos szuperligákra, amik idővel unalmassá válnak."

Hasonlóképpen nyilatkozott a La Liga elnöke az ESPN-nek. Javier Tebas szerint „az ötletgazdák, már ha vannak egyáltalán, mert még soha senki nem állt ki vele nyilvánosan, nemcsak az európai és a világfutball szokásaival és szervezetével mennek szembe, de súlyosan figyelmen kívül hagyják a tévés piacot is."

Vége a topcsapatok BL-döntőjének, jönnek az újabb Porto-Monaco finálék?Vége a topcsapatok BL-döntőjének, jönnek az újabb Porto-Monaco finálék?Fotó: Europress/AFP

Tegnapi lemondásával azonban előállt egy ötletgazda a homályból. Josep Maria Bartomeu botrányoktól nem mentes elnöki időszaka végén megerősítette:

„Megállapodtunk, hogy csatlakozunk egy Európai Szuperligához. Ezt a döntést még ratifikálnia kell a következő küldöttgyűlésnek."

A bejelentés súlya könnyen jelentheti a Bajnokok Ligája alkonyát, illetve azt, hogy ezúttal könnyebben derülhet fény részletekre. Mindehhez persze hab a tortán, hogy az UEFA már eladta a következő három év Bajnokok Ligája közvetítési jogait. De hogy 2022-ben is egy Bayern München-PSG lesz-e, vagy visszatér az anyagilag rettegett időszak Porto-Monaco-féle döntőkkel, hamarosan kiderül.

Hozzászólások