Nemzetközi foci - Edmundo története, akinek a tehetségénél csak az énközpontúsága volt nagyobb
Edmundo története, akinek a tehetségénél csak az énközpontúsága volt nagyobb
Fotó: Twitter

Edmundo története, akinek a tehetségénél csak az énközpontúsága volt nagyobb


2020/11/25 15:40
Számos olyan, ösztönös tehetséggel megáldott fiatal labdarúgó van, aki a hozzáállása, mentalitása miatt nem tudja kamatoztatni a benne rejlő lehetőséget. Manapság komoly szakemberek segítenek abban, hogy ezek a játékosok megküzdhessenek önmagukkal, és a csapatuk hasznos tagjává váljanak. A kilencvenes években azonban nem ez volt a helyzet, bár kérdés, hogy sikerrel jártak volna-e a szakemberek főhősünknél…

Edmundo ugyanis egy állat volt. Pontosabban ő volt “Az állat”, legalábbis ezt a gúnynevet aggatta rá Osmar Santos brazil kommentátor. Edmundo pedig azon volt, hogy a pályán és a pályán kívül is bebizonyítsa, rászolgált erre a névre.

Edmundo Alves de Souza Neto erős, gyors, technikás és kiváló játékintelligenciával megáldott labdarúgó volt, a pozitív tulajdonságait azonban az élet vehemens természettel és mindent elsöprő önzőséggel kompenzálta. Olykor megütötte az ellenfeleit, vagy a saját csapattársait, ha valami nem a kedve szerint alakult, egy alkalommal pedig négy napig nem engedték haza az ecuadori szállásáról, mert egy kihagyott tizenegyes után összetört egy televíziós kamerát.

Az ösztönös és indulatos viselkedésének azonban sajnos nem csak a kamera esett áldozatul. 1995-ben a Riói Karneválról hazafelé tartva autóbalesetet okozott, melyben három ember életét vesztette, köztük Edmundo hölgy utastársa. A Jeep Cherokee légzsákjának köszönhetően ő nyolc öltéssel megúszta az ütközést. Négy szemtanú is állította, hogy Edmundo gyorsabban hajtott a megengedettnél, mások pedig látták, amint az ominózus estén nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt egy szórakozóhelyen.

A bírósági tárgyalás és az esetleges letöltendő börtönbüntetés azonban nem vette el Edmundo kedvét a futballtól, sőt: pályafutása legeredményesebb két esztendejét produkálta a balesetét követően.

 

29 gól és hét piros lap

1996-ban kölcsönben szerepelt a Corinthians csapatában, ahol 32 gólt szerzett, de az egyik edzésen összekülönbözött csapattársával, Cris-szel, ezért idő előtt elköszöntek tőle. Edmundo ezután visszatért nevelőklubjához, a Vasco da Gamahoz, és 28 meccsen 29 gólt szerezve megdöntötte az élvonal gólrekordját. Ráadásul úgy lett gólkirály, hogy az idény során hét alkalommal is kiállították.

A Vasco megnyerte a brazil első osztályú labdarúgó bajnokságot, Edmundoé lett az aranycipő, és ahogyan az ilyenkor általában lenni szokott, a válogatotthoz is behívták. Az 1997-es Copa Americán két gólt szerzett a brazil válogatott színeiben, az egyiket épp a Bolívia elleni 3-1-re megnyert döntőben. A gólja mellett egy pofont is kiosztott egyik ellenfelének, de szerencséjére a mérkőzés játékvezetője nem látta az esetet.

Edmundo teljesítményére a külföldi klubok is felfigyeltek, az érte vívott harcban pedig a Fiorentina lett a befutó. A Violák  hatmillió fontnak megfelelő összeget fizettek érte, ami nagyon jó vételnek tűnt, hiszen az Inter ezidőtájt huszonötöt adott a másik nagy brazil tehetség, Ronaldo játékjogáért.

A Fiorentina elnöke, Vittorio Cecchi Gori nagyon hitt az új igazolásában, akiről úgy vélte, hogy a képességei első osztályúak és egy oroszlánhoz hasonlóan küzd a pályán.. 

edmondo3.jpgFotó: Twitter

 

‘Inkább Brazíliában maradnék’

A vehemens természete, melyet az elnök úr pozitívumként emelt ki, pár hónap elteltével sok fejtörést okozott a Fiorentina vezetőségének. Edmundo elégedetlen volt, mert kevés játéklehetőséget kapott a csapatot irányító Alberto Malesanitól, ezért egyszer csak fogta magát,  összepakolt, és hazautazott Brazíliába.

“Nem gondolok a visszatérésre. Inkább Brazíliában maradnék.” - mondta Edmundo az újságíróknak, de pár héttel később azért visszautazott a csapatához. Elismerte, hogy hibázott, amikor szó nélkül lelépett, de elmondása szerint a balesetével kapcsolatos jogi ügyekben kellett eljárnia. A rosszmájúak viszont úgy vélték, hogy az éppen tomboló Riói Karnevál is szerepet játszott az időzítésben.

A hercehurca nem volt hatással a pályán mutatott teljesítményére, egy éles szögből lőtt gyönyörű góllal vette ki a részét a Napoli felett aratott 4-0-s győzelemből. “Magamnak ajánlom a gólomat. Azok után, amiken keresztül mentem az elmúlt időben, azt hiszem, megérdemlem.” - szerénykedett Edmundo az újságírók előtt. 

A Napoli elleni találatát három újabb követte, az idény végén pedig ismét behívták a válogatottba, így ott lehetett az 1998-as világbajnokságon. A vébé nem úgy alakult, ahogyan azt tervezte: mindössze két alkalommal jutott szerephez, mindkétszer a cserepadról beállva, gólt pedig nem jegyzett. A torna során végig panaszkodott, amiért a csapaton belüli hierarchiában Ronaldo mögé szorult.

 edmundo.jpgFotó: Twitter


Az oroszlánszelidítő

Időközben edzőváltás volt a Fiorentinánál, a Parmába távozó Malesani helyét Giovanni Trapattoni vette át. Az új mester érkezése lehetőséget biztosíthatott volna Edmundo számára, hogy tiszta lappal induljon, de az olasz határozott elképzelései nem voltak összhangban a csatár szabadelvűségével.

Ennek ellenére hamar a kezdőcsapatban találta magát, Trapattoni ugyanis a 3-4-3-as felállást preferálta: Batistuta játszott középen, Edmundo és Luis Oliveira a széleken rohamoztak, a középpályáról pedig Manuel Rui Costa irányította a játékot. A Fiorentina repülőrajtot vett, és az első négy mérkőzését megnyerte a bajnokságban.

Edmundo az Udinese elleni meccsen lett főszereplő, egy Rui Costával való kényszerítőzés után nagyon higgadtan lőtte a hálóba a labdát a hosszabbítás perceiben, megszerezve ezzel a győzelmet a csapata számára. Egy héttel később ismét gólt lőtt a Salernitana ellen, Trapattoniról pedig azt gondolta a közvélemény, hogy sikerült megszelídítenie “Az állatot”. Ez azonban nem tartott sokáig. 

Az edző és a játékos közötti konfliktus október közepén kezdődött. A Fiorentina 1-0-ra vezetett a Roma ellen, Trapattoni fejében pedig megfogalmazódott az az ördögtől való gondolat, hogy a végjátékban lehozza Edmundót, helyére pedig egy védőt küld a pályára. A brazil, aki egyébként jól játszott a mérkőzésen, dühösen hagyta el a pályát, majd miután odaszólt edzőjének, bevonult az öltözőbe. A feszültséget tovább növelte, hogy a Fiorentina végül 2-1-re elveszítette a meccset.

A fagyos hangulat ellenére Edmundo nem került ki a csapatból, hasznosan játszott, és góllal vette ki a részét a Cagliari elleni fordításból. 

 

‘A legönzőbb cselekedet, amit valaha láttam’

Februárban a Violák a tabella élére álltak, a szurkolók pedig elkezdtek hinni abban, hogy harminc év után ismét meglehet a Scudetto. Ezután megsérült Batistuta, és minden a feje tetejére állt.

‘Batigol’ a Milan ellen  szenvedett súlyos térdsérülést, és hosszú kihagyás várt rá. A meccs után Trapattoni magához hívta Edmundót, és elmondta, hogy Batistuta hiányában vezető szerepet szán neki. Edmundónak azonban más tervei voltak, és még azon az estén elutazott a Riói Karneválra.

“Rióba utazom, és nem tudom, hogy visszatérek-e. Senki sem kért meg, hogy maradjak, de ha így is lett volna, akkor is elmennék.” - mondta az újságíróknak Edmundo.

A döntés sokkolta az olasz futballvilágot, Giorgio Tosatti újságíró pedig úgy fogalmazott, hogy ez volt “a legönzőbb cselekedet, amit valaha látott”.

Amíg Edmundo az Ipanema strandon pózolt a fotósoknak, a Fiorentina 1-0-ra kikapott attól az Udinesétől, amely ellen az előző meccsükön a brazil győztes gólt szerzett. Egy héttel később visszatért Olaszországba, Trapattoni pedig alaposan a fejére olvasott. 

“Itt az ideje, hogy benőjön a fejed lágya és felelősséget vállalj, mert ha nem használod azt, ami a két vállad között van, akkor nem viszed semmire, hiába vagy tehetséges.” - mondta állítólag Trapattoni Edmundónak.

A fejmosás nem igazán járt eredménnyel, de mivel nem volt sok lehetősége az edzőnek, továbbra is játszatta Edmundót. A csatár a Roma és a Salernitana ellen sem teljesített jól, a Fiorentina pedig újabb pontokat veszített.

 

Majomkodás

Bár Edmundo szép lassan újra formába lendült, a bajnoki elsőségről szövögetett álmok szertefoszlottak. A még nem teljesen egészséges Batistutára is szükség volt ahhoz, hogy azért a  Bajnokok Ligáját érő helyek valamelyikét sikerüljön elcsípni a csapatnak.

Az idény végén mindkét fél úgy látta helyesnek, ha Edmundo nem marad a csapatnál, és kielégíti szűnni nem akaró honvágyát. 18 hónappal később azonban már ismét Olaszországban volt, és a Napoli csapatában töltött el egy nem túl sikeres időszakot.

Időközben sikerült még mélyebbre süllyednie az őt egyébként sem túlságosan kedvelő emberek szemében. A kisfia születésnapján alkohollal itatott egy csimpánzt, a “vagány cselekedetről” pedig természetesen fotó is készült. 

edmundo2.jpgFotó: Twitter

Edmundót a bíróság sem tudta féken tartani, a halált okozó balesete miatt megítélt négy és fél év letöltendő börtönbüntetésből a sorozatos fellebbezéseket követően mindössze egy napot volt rács mögött. Büntetése többi részét feltételes szabadlábon töltötte, amely lehetővé tette számára, hogy folytassa a labdarúgást.

Élt is a lehetőséggel, és a következő nyolc évben tizenegy csapatnál is megfordult. Edmundónak volt még egy nagy dobása a Vasco színeiben a 2000-es Klubvilágbajnokságon a Manchester United ellen, a válogatottba azonban már nem térhetett vissza.

Edmundo a profi labdarúgással 2008-ban hagyott fel, nevelőegyesületétől, a Vasco da Gamától vonult vissza. Jelenleg a Brazilian TV szakértőjeként dolgozik, és továbbra is hű önmagához - a mai napig állítja, hogy jobb játékos volt, mint egy bizonyos Ronaldo Luis Nazário de Lima.

(Szöveg: Foltin András)


 www.planetfootball.com





Hozzászólások