Nemzetközi foci - Maradona egy személyben testesítette meg az argentin labdarúgás lényegét
Maradona egy személyben testesítette meg az argentin labdarúgás lényegét
Fotó: Europress/AFP

Maradona egy személyben testesítette meg az argentin labdarúgás lényegét

Németh DánielNémeth Dániel
2020/11/27 19:21
Egy híres argentin újságíró már a 20. század elején leírta az El Gráfico hasábjain, hogy néz ki az a figura, aki tökéletesen megtestesíti az argentin labdarúgás lelkét. Profetikusnak bizonyuló írásában egy utca nevelte, kissé szakadt és koszos figurát ír le, aki csillogó tekintettel, mérhetetlen ravaszsággal cselezi ki ellenfelét. Mintha csak Diego Maradonát jellemezte volna.

Az 1920-as években, amikor Argentína még fiatal bevándorló nemzetként kereste saját identitását, egyre inkább nyilvánvaló lett, hogy a labdarúgás egyike azon kevés dolognak, ami össze tudta fogni ezt az egyébként megosztott lakosságot. Amikor a kék-fehér mezről volt szó, nem számított a származás, mindenki egy emberként a győzelmet kívánta - és ebben az értelemben a nemzeti csapatnak egyszerre volt politikai és kulturális jelentősége.

Az El Gráfico oldalain folytatott vitákat követően szép lassan kialakult az a konszenszus, hogy az argentin labdarúgás szemben áll a brit típusú játékkal, azon országéval, amelynek egykori gyarmati befolyása az első világháború óta jelentősen csökkent. A brit iskolák jellegzetes, zöld fűvel borított pályáin az erőről, a futásról és az energiáról szólt a játék. Argentínában ezzel szemben a potreros nevelte a játékosokat; a nyomornegyedek kicsiny, kemény és zsúfolt pályái, ahol nem voltak tanárok, hogy közbeavatkozzanak, ha egy kicsit eldurvult a játék. Az ő futballjuk az utcai mentalitást, a technikai képzettséget és a ravaszságot foglalta magába.

Ha az argentin futball lelkéről kellett volna szobrot állítani - írta az El Gráfico legendás szerkesztője, Borocotó - az bizony "egy koszos arccal, fésületlen hajkoronával, intelligens, fürkésző, kifejező, csillogó tekintettel, arcán huncut mosollyal, a száraz kenyértől koptatott fogakkal" ábrázolt pibe, más néven utcakölyök lenne.

Diego és Maradona viaskodása alig több mint 60 év alatt elemésztette a gazdatestet | Eurosport

Ez az írás néhány héttel ezelőtti születésnapján köszöntötte Diego Armando Maradonát. Most elkerülhetetlen, hogy ismét visszatekintsünk életére. A létező legiszonyúbb okból. Mert lezárult. Isten nyugosztalja őt, aki életének java részét a bolygó legérdekesebb személyiségeként töltötte, és egyes pillanataiban annyi emberben annyiféle és annyi érzelmet váltott ki, mint talán senki.

"Foltokból varrt nadrágot, argentinsávos, rövid nyakú felsőt visel, amit mintha csak egy láthatatlan egér rágott volna szét. Csupa seb térdét láthatóan csak a természet kezelte; lába csupasz, esetleg egy olyan cipő van rajta, amely a lábujjaknál kikopott a rengeteg rúgás következtében. Testtartása is jellegzetes: mintha épp egy rongylabdával cselezné ki társát."

Kicsivel kevesebb mint fél évszázaddal később Diego Maradona pályára lépett az argentin válogatottban. Ő már 16 évesen is több volt, mint egy nagyszerű labdarúgó: egy jóslat beteljesítője lett.

Maradona a potreros gyermeke volt. Önmagára “cabecita negraként" vagyis "feketefejűként" utalt, amely kifejezést Eva Perón hozott köztudatba, amikor a saját bázisának tartott olasz és őshonos örökségről beszélt. Maradona szülei hithű peronisták voltak, Evita és Juan Perón képét is kiszögezték a falra.

Maradona édesapja a Paraná-deltán, az ország északkeleti részében dolgozott hajósként, ám kénytelen volt Buenos Airesbe költözni a feleségéhez, aki az ottani rokonaival élt, és némi segítséggel még munkát is talált magának. Miután a rokonok elköltöztek, Maradona édesapja saját kezűleg épített házat téglákból és fémlemezekből Villa Fioritóban, amely negyedről sokat elmond, hogy a rendőröket minden nap buszokkal fuvarozták, annyira veszélyesnek tartották. Egyszer, amikor Maradona alig volt több, mint egy totyogó kisgyerek, belesett egy nyitott pöcegödörbe. "Dieguito" - üvöltötte Cirilo bácsikája, miközben próbált segíteni - "tarts a fejedet a szar fölött." Életének nehezebb pillanataiban ez a mondat volt Maradona mantrája. 

Diego Maradona 2019-es életrajzi filmje a legszebb emlékezés az elhunyt legendáról | Eurosport

Az Asif Kapadia-féle 2019-es életrajzi film a legegyedibb és legteljesebb képet adja a tegnap elhunyt Diego Maradonáról. Diego Maradona egykori edzője, Fernando Signorini szerint játékosa két, egymástól teljesen eltérő oldallal bír. Ott vanDiego , a kedves, melegszívű, pajkos fiú, akiben még rengeteg bizonytalanság lakozik, valamint a másik oldal,Maradona , egy kitalált karakter, teli életerővel, levetkőzhetetlen arroganciával, aki áthatolhatatlan önbizalommal dobja oda az ütős egysorosokat a sajtónak.

Elektromosság és vezetékes víz nélkül nőtt fel, és abból keresett pénzt, amiből csak lehetett: taxiajtókat nyitott ki, kacatokat árult, összegyűjtötte a cigarettacsomagokról eldobált fóliákat. Az iskolába menet folyamatosan dekázgatott. Hol egy naranccsal, hol egy gombóccá gyűrt újságpapírral, hol egy összecsomózott rongydarabbal. Egyszer sem hagyta leesni a labdát, még a vasúti hídon átkelve sem. Egy régi fotón, amin nagyjából négy-öt éves lehetett, egy jól láthatóan viseltes drótkerítés előtt áll, ami a labdával való gyakori érintkezés nyomait viselte magán. Pontosan ez volt az a fajta nevelés, amiről Borocotó beszélt.

Maradona annyira tehetséges volt, hogy amikor először megjelent az Argentinos Juniors utánpótláscsapatánál, a Los Cebollitasnál próbajátékon, azt gondolták, hogy biztosan idősebb, mint nyolc éves, csak épp korához képest alacsony. Csak azt követően győződtek meg az ellenkezőjéről, hogy ellenőrizték az okmányait;  rögtön el is küldték egy orvoshoz, akitől pirulákat és injekciókat kapott. Szinte azonnal feltűnő jelenség lett a pályán, félidőben gyakran trükkökkel szórakoztatta a nézőket, 11 éves volt, amikor először megemlítették a nemzeti sajtóban. Az elvárás és a gyógyszeres kezelés ismerete a kezdetektől fogva jelen volt az életében.

Mint ahogyan a kivételezettség is. Gyorsan kiderült a számára, hogy a szabályok nem mindig vonatkoznak rá, az igazgatója például felmentést adott neki olyan vizsgák alól, amiket nem teljesített. Csapnivaló vesztes volt, mindig talált valakit, akit hibáztatni lehetett. Éretlen és felelőtlen volt, miközben állandóan a szurkolók, a média és a klub igényeinek próbált megfelelni. Miután 1981-ben a Boca Juniorshoz igazolt, a klub olyan súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdött, hogy kénytelen volt számtalan barátságos mérkőzést bevállalni, hogy némi pénzhez jussanak. Egyre több injekciót kapott, hogy valahogy megbirkózzon a feszültséggel, mert a nyomás addigra elviselhetetlenné vált.

A nyomorból a futballvilág csúcsáig - Maradona élete és pályafutása képekben | Eurosport

60 éves korában elhunyt Diego Maradona , minden idők egyik legnagyobb futballistája. Páratlan karrierjének és hullámhegyekkel, völgyekkel kísért életének legemlékezetesebb pillanatait képek segítségével idézzük fel, a kezdeti szárnypróbálgatásaitól a világsztárrá váláson át egészen a felemásra sikeredett edzői pályafutásááig.

 

Kokainfüggősége Barcelonában kezdődött, ahol soha nem tudott beilleszkedni. A Napolinál már boldogabb volt, ott róla szólt minden, két bajnoki címhez és egy UEFA-kupa-győzelemhez segítette a csapatot. Ám még az ottani időszaka is viharosra sikeredett, sokat pletykáltak arról, hogy kábítószerezik, rengeteget bulizik, és közben közeli kapcsolatot ápol a Camorrával, vagyis a nápolyi maffiával.

A szabályok megkerülésére való hajlam olyasmi, amit az életben és a pályán kívül egyaránt alkalmazott. Az angolok elleni 1986-os kezezése volt az első a három jelentős mérkőzés közül: az 1989-es UEFA-kupa-döntőben kezezés után harcolt ki büntetőt, az 1990-es világbajnokságon pedig kézzel ütötte ki a labdát a kapu elől a szovjetek ellen. A drogellenőröket egy műanyag pénisz és egy tiszta vizelettel megtöltött, hamis húgyhólyag segítségével csapta be. Adóügyeit még a távozását követően is éveken át vizsgálták Olaszországban.

1991 márciusában megbukott kokainhasználat miatt, amiért 15 hónapos eltiltást kapott. Innentől már állandó súlyproblémái voltak, ő maga pedig csak sodródott az árral. Játszott Sevillában és a Newell's Old Boysnál, de elkerülték a sikerek. Egyszer, amikor újságírók gyülekeztek a háza előtt, a barátai légpuskákkal lövöldöztek rájuk. Mégis, amikor Maradona azt mondta: szeretne játszani az 1994-es világbajnokságon, tárt karokkal várták.

Ő nem egy futballista volt, akit a hétköznapi mércével lehetett kezelni. Nem csak egy zseni volt, de egy olyan ember, akinek szimbolikus jelentősége is volt. Pályafutása során talán négy igazán nagyszerű idénye volt, nem volt meg benne Lionel Messi hajthatatlansága, zsenialitását beárnyékolták a nyilvánvaló belső problémái.

Az 1986-os világbajnokságon a torna történetének legjobb egyéni teljesítményét nyújtotta. Nem csak gólokat, nem csak briliáns gólokat szerzett, de briliáns gólokat szerzett a gambetasszal, a pibék jellegzetes szlalomozós cselsorozatával. A potreros nevelte és a potreros játékát játszotta, így lett világbajnok. És ami még jobb: közben még Anglia orra alá is borsot tört.  

Mit keres egy pesti hentes Diego Maradona és Lionel Messi között? | Eurosport

Jonathan Wilson, a világhírű futballszakíró, magyarul "Az argentin foci" címmel, az Akadémiai Kiadó focis sorozatában megjelent kötete látszólag arra az önmagában is meglehetősen ambiciózus feladatra vállalkozik, hogy egyetlen könyvben összefoglalja egy ország végtelenül gazdag futballkultúrájának történetét.

Maradona hibáival együtt is messiásszerű figura maradt. Az 1990-es években nagy tisztelettel hallgatták a különböző területeken tett kijelentéseit. Képes volt megszólítani a nemzet egészét, emiatt még Perónhoz is hasonlították. Olyan erővel azonosították, ami túlmutat a halandókon. Ezért választották őt edzői tapasztalat nélkül a 2010-es vébére készülő argentin válogatott szövetségi kapitányává. Ezért van egy Maradona Templom Buenos Airesben. Ezért állították ki az egyik általa használt műpéniszt Buenos Airesben, mint valamilyen vallásos tárgyat. És ezért lopták el azt egy országos turnén.

Lefogyott, formába lendült, visszatért. Betalált az 1994-es vb-n Argentína első csoportmeccsén Görögország ellen. A Nigéria elleni második találkozót követően pedig kiválasztották egy random drogtesztre. Megbukott. Argentína gyászhangulatba burkolózott, Buenos Airesben csak Perón halálát követően tapasztaltak hasonlót. Mintha csak ezt a párhuzamot akarták volna megerősíteni: a B-minta eredménye pont július 1-jén, Perón halálának 20. évfordulóján érkezett meg.

Néhány cseppet sem sikeres idényre visszatért még, közben összeesküvés-elméleteket gyártva dühöngött az őt hátráltató erőkről, és megbukott egy újabb drogteszten. Az igazi véget azonban 1994 jelentette, nem csak a nagy labdarúgónak, de Argentína szimbólumának is.

via Guardian

Hozzászólások