Bundesliga - Keleten a helyzet változatlan
Keleten a helyzet változatlan
Fotó: Europress/AFP

Keleten a helyzet változatlan


2014/11/11 13:27

Németország történetének egyik legfontosabb napján, 1989. november 9-én bontották le a berlini falat, ami elválasztotta egymástól Nyugat- és Kelet-Németországot. Szűk egy évvel később, 1990. október 3-án ki is hirdették az ország újraegyesítését. Mindez a sportéletre is hatással volt, más kérdés, hogy – például labdarúgásban – az erőviszonyok tekintetében nagy különbséget a mai napig nem hozott.

Az első „közös” bajnokságra az 1991-1992-es szezonban került sor, amely során a 18 nyugat-német klubhoz két keleti, a Hansa Rostock és a Dynamo Dresden csatlakozott. Előbbi varázslatosan kezdett, az első három találkozóját kivétel nélkül megnyerte, még a Bayernt is legyőzte az Olimpiai Stadionban, aminek köszönhetően vezette a Bundesligát. A folytatás már nem sikerült ilyen fényesen, sőt, a gárda a következő kiírásban már a másodosztályban szerepelt. A drezdaiak jobban teljesítettek, négy éven át sikerült kitartaniuk az élvonalban, ám 1995-ben olyan rossz anyagi helyzetbe került, hogy hirtelen a harmadosztályban találták magukat. Azóta sem sikerült egyenesbe jönniük, folyamatosan ingáztak az Oberliga Nordost-Süd (negyedosztály) és a Bundesliga 2 között, jelenleg a harmadik vonal tagjai.

A Hansa jobban tartotta magát, a mai napig övé a legjobb keleti eredmény az egyesített bajnokságban, 1996-ban és 1998-ban is hatodikként zárt, ám mostanság szintén csak 3. Ligában találjuk, és ott is csupán a 17. helyen. Fontos kihangsúlyozni, hogy a Hertha Berlin a fal a nyugati oldalán található, mindig is Nyugathoz tartozott, ezért nem veszik számításba az eredményeit.

Még egy keleti klubról kell szót ejteni, az Energie Cottbusról, amelyben több magyar labdarúgó – Vasile Miriuta, Sebők Vilmos, Lőw Zsolt, Szélesi Zoltán, Vincze Ottó – is megfordult. 2000 májusában jutott fel, és úgy vonult be a történelembe, mint az első egyesület, amely német játékos nélküli 11-et küldött pályára a Bundesligában. Közben a Német Kupa döntőjébe is bejutott, de azt elveszítette a Stuttgarttal szemben (0-2, 1997-ben), ahogyan a másik keleti klub, az Union Berlin is kikapott 2001-ben a Schalkétól (0-2).

Régi szép idők...
Dynamo Dresden: 8-szoros kelet-német bajnok, jelenleg a harmadosztályban szerepel.
Chemnitzer: ex-Karl-Marx-Stadt, NDK-s bajnok 1967-ben, jelenleg a 3. Liga tagja.
Carl Zeiss Jena: 3-szoros kelet-német bajnok, jelenleg a negyedik vonalban szerepel.
FC Magdeburg: 3-szoros kelet-német bajnok, nemrég csupán büntetőkkel maradt alul a Leverkusennel szemben a Német Kupában, pedig szintén a negyedosztályban küzd.

Jelenleg egyetlen egykori NDK-s alakulatot sem találunk az élvonalban, a Bundesliga 2-ben viszont megfigyelhető a RasenBallsport Leipzig (Kalmár Zsolt jelenlegi, és egyáltalán nem kizárt, hogy Gulácsi Péter következő gárdája) felemelkedése, ami egyértelműen a tőkeerős Red Bull támogatásának köszönhető. A csapat a 2006-os világbajnokságon is használt, 44500-as arénában fogadja ellenfeleit, Gérard Houllier az általános sportigazgatója, a normális sportigazgató pedig Ralf Rangnick, aki korábban hasonló utat járt be a Hoffenheimmel. Az sem kizárt, hogy jövőre már Thomas Tuchel lesz a gárda vezetőedzője.

8,3: Ekkora a százalékos aránya az egykori NDK klubjainak a két legmagasabb osztályban. Az élvonalban idén egyetlen keleti csapatot sem találunk, a Bundesliga 2-ben hármat: RB Leipzig, Union Berlin, Erzgebirge Aue.

A remény tehát megvan arra, hogy a helyzet változik, hiszen az egyetlen nehézséget az jelenti a „keleti blokknak”, hogy anyagilag képtelen felvenni a versenyt a szomszédokkal. Korábban Uli Hoeness nagyon fontosnak tartotta, hogy a Bayern München rendszeresen játsszon hírverő mérkőzéseket a fal túloldalán, ezzel is hozzájárulva valamelyest a kicsik költségvetéséhez – csak ez önmagában nem bizonyult elégnek.

Játékosok tekintetében sokkal jobb a helyzet

Toni Kroos a Real Madridban is meghatározó labdarúg

Ha az egyesületeknek nem is sikerült, néhány labdarúgónak összejött az áttörés. Ők ugyanis 1990 után azonnal átköltözhettek az ország egyik végéből a másikba. Kelet legsikeresebb időszaka a 2002-es világbajnokság volt, amely során Michael Ballack, Bernd Schneider, Thomas Linke, Carsten Jancker, Marko Rehmer és Jörg Böhme is kerettag volt az NDK-ban születettek közül.

Még náluk is sikeresebb karriert tudhat maga mögött Matthias Sammer. A Bayern jelenlegi sportigazgatója 1996-ban Európa-bajnokságot nyert és megkapta az Aranylabdát, egy évvel később a Bajnokok Ligája döntőjében is győzni tudott a Borussia Dortmunddal.

Manapság Toni Kroos a legjobb, aki Greifswaldban született, de 17 évesen neki is el kellett hagynia a Hansa Rostockot a Bayern München kedvéért ahhoz, hogy mára világbajnok, BL-győztes, és a Real Madridban szereplő labdarúgó legyen.

Forrás: Alexis Menuge írása a mai L'Équipe-ben.

Hozzászólások