Bajnokok Ligája - Simeone tökössége nehéz helyzetbe hozta a Juvét, de Ronaldót pont ezek megoldásáért tartják
Simeone tökössége nehéz helyzetbe hozta a Juvét, de Ronaldót pont ezek megoldásáért tartják
Fotó: Europress/AFP

Simeone tökössége nehéz helyzetbe hozta a Juvét, de Ronaldót pont ezek megoldásáért tartják

Németh DánielNémeth Dániel
2019/02/22 13:24
Többek között azért éri meg a Bajnokok Ligája küzdelmeit nézni, mert gyakran más eredmény születik, mint azt az aktuális formák, vagy a bajnokságban mutatott teljesítmény alapján várnánk. Jó példa volt erre az Atlético Madrid és a Juventus szerda esti ütközete, amely a hazai csapat teljesen megérdemelt győzelmével zárult. Diego Simeone együttese szokásos erényeit csillogtatva jókora előnybe került a Juventusszal szemben, így izgalmas (és az olaszok szempontjából borzasztó nehéz) visszavágóra van kilátás.

"Nem a Juventus szurkolóinak üzentem, hanem a mieinknek. Szerettem volna megmutatni, hogy tökösek vagyunk. Talán kevésbé volt kifinomult, de abban a helyzetben ez jött ki belőlem. Mindenesetre elnézést kérek" - szabadkozott Simeone a sajtótájékoztatón, amikor csapata első góljánál bemutatott ünnepléséről kérdezték. Tökösségből valóban jelesre vizsgázott az Atlético Madrid, és még ennél is több történt szerda este: új szintre emelte a játékát, épp a szezon eddigi legfontosabb mérkőzésén, amivel a kiesés szélére sodorta a sorozat egyik legnagyobb esélyeseként számon tartott Juventust.

Keveset kockáztattak

Massimiliano Allegrit sokan kritizálták a konzervatív, a védelem stabilitását túlságosan is szem előtt tartó megközelítéséért, azonban az igazság az, hogy a túloldalon Simeone is a biztonságra törekedett a kezdő összeállításakor. Ahol lehetett, ott a tapasztalt játékost részesítette előnyben (Juanfran és Diego Costa kezdett Santiago Arias és Álvaro Morata helyett) és igazi szélső nélkül küldte pályára a szokásos 4-4-2-t. Koke és Saúl Níguez szerepelt a pálya két szélén, vagyis Simone négy belső középpályást pakolt fel, ami nagyon jól jött védekezésben, viszont a támadó fázisokat lassította.

Szokásosnak mondható, 4-3-3-as felállásában kezdett a Juventus, sőt, Allegri két posztot leszámítva az alapkezdőjével állt fel. Sami Khedira kényszerből maradt ki a csapatból, a német középpályásnál szívproblémákat diagnosztizáltak, jobbhátvéd poszton viszont taktikai okokból variált a Juve mestere. João Cancelo helyett a védekezésben megbízhatóbb Mattia De Scigliót választotta, amit két dolog miatt láthatott indokoltnak: egyrészt tartott attól, hogy a portugál mögött megnyíló területeket kihasználja az Atléti, másrészt a fáradó védelem ellen beálló Cancelo friss erőként döntőnek bizonyulhatott volna.

Támadjon csak a Juve

Miután Bonucci a világ egyik, ha nem a legjobban passzoló középhátvédje (és Chiellini sem jön zavarba a labdától), Pjanic pedig kiemelkedően jó döntéseket hoz nyomás alatt, borzasztó nehéz letámadással megzavarni a Juventus játékát. Simeone épp ezért letett a presszingről, ehelyett Griezmann és Costa szimplán lezárta a Pjanic körüli passzsávokat, ha pedig eljutott a labda a bosnyák játékmesterig, Partey azonnal fellépett rá. Többek között ezért is volt ennyire fontos Koke játéka, aki ezekben a szituációkban rendre belépett középre, így akkor sem esett szét az Atléti védekezése, ha Parteyn túljutott a labda.

2019-02-20-Atletico-Passing-plot-Atletico-Juventus.jpg Grafika: betweentheposts.net

Simeone a mélyen meghúzott védelmi vonallal átengedte a kezdeményezés lehetőségét a Juventusnak, viszont a vendégek mezőnyfölénye meddőnek bizonyult, lényegében csak pontrúgások után tudtak veszélyeztetni Cristiano Ronaldóék. Épp a portugál járt a legközelebb a gólhoz, életerős lövésénél úgy is nagyot kellett védenie Jan Oblaknak, hogy az középre érkezett. Blaise Matuidi és Rodrigo Bentancur sem a kreatív passzjátékáról híres, szélen pedig nagyon hiányzott a sebesség a Juventus játékából (ezen Cancelo segíthetett volna), így kiszámítható, helyenként körülményes volt az olaszok támadójátéka.

Ezzel az első félidőben patthelyzet alakult ki, mert a túlbiztosított Atlético sem zavart sok vizet az ellentámadásokkal. Filipe Luís és Partey időnként a vonal mentén át tudta törni a Juve középpályás védekezését, emellett Koke, Saúl és Griezmann is kereste az üres területeket a vendégek középpályásai mögött. Noha Griezmann gól és gólpassz nélkül zárt, támadásban ő volt a hazaiak legfontosabb embere, mindig érezte, hol van rá szükség, kiszámíthatatlan labda nélküli mozgásával jelentősen megnehezítette a Juventus védőinek a dolgát. Egy fecske azonban kevésnek bizonyult a nyárhoz, így az első félidőben nem esett gól.

Simeone elővette a tökeit

Mindkét oldalon látták az edzők, hogy direktebb, gyorsabb támadásépítésre lesz szükség. Allegri ezért több felívelést kért a játékosaitól, elsősorban Mario Mandzukic irányába, széleken pedig Ronaldót és Sandrót keresték hosszú átadásokkal. Ezzel azonban nem lett veszélyesebb a Juventus támadójátéka, az Atlético Madrid védői a földön és a levegőben egyaránt dominánsak voltak, a kontrákból pedig két nagy lehetőséget is kialakított a hazai csapat. Noha egyikből sem lett gól, intő jel volt a Juventus számára, Simeone pedig megérezte a vérszagot és agresszív cserékkel reagált a lehetőségre.

Az 58. és a 61. perc között két cserét is végrehajtott: Diego Costa helyére Morata állt be, Parteyt pedig Thomas Lemar váltotta. Nem sokkal később Ángel Correa is beszállt Koke helyére. Ezekkel a változtatásokkal gyorsabb és direktebb lett az Atlético Madrid játéka, Rodri és Saúl játszott középen (double pivot), Lemar és Correa a szélekről indult, elöl pedig Griezmann és Morata várta a labdákat. Maradéktalanul bejött Simeone elképzelése: az Atlético egyre több párharcot nyert az ellenfél kapuja előtt, Morata és Correa pedig agresszíven támadta az üres területeket, amivel veszélyesebbé vált a hazaiak játéka.

Allegri eleinte azzal próbálta stabilizálni csapatát, hogy a védekezésben hasznosabb Emre Cant beküldte Pjanic helyére, azonban ez rossz döntésnek bizonyult, ugyanis így a labda megtartásával (pláne járatásával) is gondjai adódtak a vendégeknek. Az Atlético mezőnyfölénye góllá érett, Gímenez és Godín pontrúgást követően vette be Wojciech Szczęsny kapuját. Mindkét szituációnál csődöt mondott a Juventus védekezése, az például értelmezhetetlen, Lenoardo Bonucci védekezés helyett miért a színészi erényeit csillogtatta az első bekapott gólnál, pláne úgy, hogy videóbíró is volt a mérkőzésen.

Ezért hozták Ronaldót

Nagy hibát követett el, aki előzetesen lebecsülte az Atlético Madridot, Simeone csapata a 2016-os formáját idéző teljesítménnyel lényegében lenullázta a BL egyik, ha nem a legnagyobb esélyesét. Ugyanekkora hiba lenne azonban arról beszélni, hogy ezzel a Juventus kiszállt a győzelemért folytatott versenyből. Soknak tűnik a kétgólos deficit, pláne egy olyan csapat ellen, amelyiknek várhatóan kedvezni fog a visszavágó forgatókönyve, viszont azt se feledjük, hogy a Juventus elképesztően erős hazai pályán és a modern labdarúgás (de talán a labdarúgás) legclutchabb játékosa is ott van a keretében.

Ronaldót pontosan az ilyen helyzetek megoldásáért igazolta le a Juventus, és három hét múlva nem csak azért kell valamit villantania, mert ellenkező esetben kieshetnek a BL-ből, de azért is, mert eddig adós maradt a jó teljesítménnyel az európai porondon. Ebben az idényben hat mérkőzésen mindösszesen egyetlen gólt szerzett (két assziszt mellett), ami utoljára a 2005/06-os szezonban fordult elő vele. Emiatt a szokásosnál is nagyobb nyomás lesz Ronaldón, de ő pont az a fajta játékos, akinek jót szoktak tenni ezek a versenyhelyzetek, és erre szükség is lesz, mert nélküle aligha tudja megfordítani a párharcot a Juve.

Allegrit a mérkőzést felvezető cikkünkben korunk egyik legravaszabb taktikusaként jellemeztük, ám a szerdai találkozón Simeone befűzte az oktatófilmet az olaszok edzőjének. Nagyon ritkán fordul elő, hogy Allegri előzetes elképzeléseiben ennyire kevés a fantázia, az pedig pláne, hogy ennyire rosszul reagál a meccshelyzetekre, mint ahogyan azt a Pjanic-Can cserével tette. Sokszor láttuk a múltban - és nem kell annyira mélyre ásni, elég a tavalyi Real Madrid elleni BL-negyeddöntőre gondolni -, hogy képes vesztesnek tűnő helyzetből is felállni. Most megint ez a feladat tornyosul előtte, mert az esetleges kiesés valószínűleg az állásába kerülne.

Hozzászólások