Bajnokok Ligája - Messze még az elittől az MU, de a Barca sem játszott esélyeshez méltóan
Messze még az elittől az MU, de a Barca sem játszott esélyeshez méltóan
Fotó: Europress/AFP

Messze még az elittől az MU, de a Barca sem játszott esélyeshez méltóan

Németh DánielNémeth Dániel
2019/04/11 16:19
Van az angolban a "reality check" kifejezés, ami elég jól illik a Manchester United szerda esti mérkőzésére. A valóság ugyanis tiszteletét tette az Old Traffordon, és ha már ott járt, finoman jelezte: ez a Manchester United még mindig messze van az európai elittől. Ami, amennyiben a Barcelona oda tartozik, talán nincs is annyira magasan, mint gondoltuk.

Sok új dolgot persze nem tudtunk meg erről a mérkőzésről, hiszen azt valószínűleg még a legelvakultabb MU- és/vagy Solskjaer-fanok sem gondolták komolyan, hogy ezzel a csapattal oda lehet érni a madridi döntőbe. Sőt, most, hogy a norvég legenda hároméves szerződést kapott a klubtól, mindenképp érdemes a nagyobb képet nézni a ténykedése kapcsán, ilyen szempontból pedig nagyon hasznos lehet a szerdai BL-negyeddöntő. Világosan látszódott ugyanis, hol kell javulniuk a manchesterieknek, hogy ismét meghatározó erőnek számítsanak Európában.

A rossz hír, hogy nagyjából mindenhol.

Óvatos tapogatózás

Solskjaer a várakozásoknak megfelelően leginkább támadói sebességében, ennek megfelelően a kontrákban bízott. Ehhez a taktikához mindenekelőtt szükség volt egy hatékonyan működő védelemre; ennek érdekében Luke Shaw-t visszavonta a védelem tengelyébe, míg a védelem két szélén Diogo Dalot és Ashley Young kapott lehetőséget. Fred és az egyébként remekül játszó Scot McTominay biztosított a védők előtt, míg Paul Pogba szabadabb szerepkört kapott, elsősorban neki kellett volna az átmenetet képeznie a védekezés és támadás között.

000_1FJ65N.jpg Fotó: Europress/AFP 

Noha a manchesteriek nem tettek le a letámadásról, a Barcelona többnyire zavartalanul passzolgathatott, sőt, Solskjaer tudatosan átengedte a területet a vendégeknek. Ebből adódott, hogy az első 20 perc során a katalánok 87%-ban birtokolták a labdát, és a legtöbb veszélyes helyzetüket is ebben az időszakban tudták kialakítani. Sok mondjuk éppenséggel nem volt, az egész mérkőzés során hatszor vette valamelyik Barca-játékos célba David de Gea kapuját. Neki - ellentétben Marc Andre Ter Stegennel - így is akadt dolga.

Túlzottan sok kockázatot Ernesto Valverde sem vállalt, valamelyest tarthatott a manchesteriek kontráitól, és talán az előző két szezon csapnivaló idegenbeli eredmények is ott lebegtek a szemei előtt. Két évvel ezelőtt a Paris Saint-Germain döngölte a gyepbe a Barcát hazai pályán (0-4), majd a csodával felérő továbbjutás után a Juventus rögtön újabb csapást mért a katalánokra (0-3). Tavaly - immáron Valverde irányításával - a világverőnek aligha nevezhető AS Roma győzte le a Barcát 3-0-ra a negyeddöntőben, ami Lionel Messiék korai búcsúját eredményezte.

Rejtély, Busquets miért maradhatott a pályán

Annak ellenére, hogy többnyire az történt a pályán, amit a Barcelona előre eltervezett, időről időre zavarba lehetett hozni a katalánokat. Rögtön a találkozó elején sikerült hibába hajszolni a vendégek védőit, és bizony Sergio Busquets nagy bajban lehetett volna, amennyiben a mérkőzést vezető Gianluca Rocchi a szabálykönyv szerint jár el. A McTominay elleni szabálytalansága ugyanis minimum sárga lapos belépő volt (egyáltalán nem törekedett a labda megjátszására), bő negyed órával később pedig Pogbát buktatta, ahol már megkapta a jogos sárgáját.

Azon sem csodálkozhatott volna, ha 20 perc után elküldik zuhanyozni.

Busquets a két fault között a gólból is kivette a maga részét, nagyszerűen ugratta ki Messit, aki akár maga is befejezhette volna az akciót, ha tökéletesen le tudja venni a labdát. Végül az előkészítésben jeleskedett: kiszúrta, hogy a hosszú oldalon Luís Suárez őrizetlenül maradt, majd felé ívelte a labdát. Az uruguayi megpróbálta az érkező Philippe Coutinhót megjátszani, de már nem volt szükség a brazilra, Luke Shaw-ról a saját kapujába pattant a labda. VAR nélkül les miatt nem adták volna meg a gólt, azonban a visszajátszások tisztázták, szabályos találat született.

Valószínűleg Valverde aláírta volna előzetesen az 1-0-s győzelmet, mert innentől kezdve leginkább az előny megtartására összpontosított a Barcelona. Coutinho a 35. percben megtornáztatta De Geát, ezen kívül nem sok vizet zavartak a vendégek. Hátul nem tűnt sebezhetetlennek a Barca, azonban a manchesteri támadások erőtlennek és fantáziátlannak bizonyultak, legtöbbször beadásokból próbálkoztak. Az unalmat mindössze Jordi Albda törte meg, amikor ráhajtotta a fejét a bedobáshoz igyekvő Ashley Youngra, majd kínok közepette a földre rogyott.

  

Volt olyan párharc is a mérkőzésen, ami sokkal kevésbé tűnt viccesnek, Chris Smalling és Messi csatájából utóbbi jött ki rosszabbul. Az argentin támadó orra valószínűleg eltörött, de a szemére is kapott egy ütést a védőtől. Technikai sportokban erre szokták mondani, hogy versenybaleset, Smalling a labdát szerette volna megszerezni, nem szándékosan ütötte meg Messit. Valószínűleg nézték az esetet a videószobákban is, azonban úgy ítélték meg, az nem ér kiállítást. Mint ahogyan nem sokkal később Gerard Piqué tizenhatoson belüli faultját is elengedték. 

Jobb volt az MU, de nem eléggé

A korai gól miatt nehéz lenne megmondani, hogy Solskjaer taktikája nullázta le a meccs nagy részében a Barcelona támadóit, vagy egészen egyszerűen annyit adott ki magából a vendégcsapat, amennyit kellett. Az igazság valószínűleg félúton lehet. Lindelöf és Young egészen korrekt módon levédekezte a Coutinho-Jordi Alba balszélt, Shaw pedig emberfogást alkalmazott Messivel szemben (ez a gólnál visszaütött). Fred és McTominay játéka szintén megnehezítette a Barcelona dolgát középen, ráadásul Pogba és a két támadó is jól szűkítette a területet.

000_1FJ6TO.jpg Fotó: Europress/AFP

A második félidőben veszélyesebbnek tűnt az MU, agresszív letámadása nem ízlett a Barcának, és több időt is töltött az ellenfél térfelén. Nem véletlen, hogy Valverde nyúlt bele először a mérkőzésbe; Arthurt és Coutinhót lehozta a pályáról, helyükre Arturo Vidal és Sergi Roberto szállt be. Valverde cseréinek köszönhetően a Barca védekezése stabilabbá vált, ezzel párhuzamosan Solskjaer húzásai kevésbé működtek. A Dalot-Lingard cserével és gyémántra való átállással szélen elveszítette fölényét az MU, így könnyebben tudta járatni a labdát a Barcelona.

Összességében megérdemelten nyert Valverde csapata, amely a találkozó nagy részében kontrollálni tudta az eseményeket. Ter Stegennek egyetlen védést sem kellett bemutatnia, a tíz hazai lövésből ugyanis egy sem talált kaput. Ehhez hasonló utoljára 2005-ben fordult elő a Manchester Uniteddel az Old Traffordon, akkor az AC Milan nullázta le a Vörös Ördögöket. További érdekesség, hogy amennyiben nem jut tovább az MU, a mostani BL-idényt egyetlen hazai góllal zárja, amit még Marouane Fellaini szerzett a Young Boys ellen.

Azért még a Barca sem lehet nyugodt

Kevesen gondolták volna a Paris Saint-Germain elleni hazai vereség után, hogy Solskjaer csapatának lehet esélye a továbbjutásra, mégis ott vannak a legjobb nyolc között. Ebből kiindulva az egy hét múlva esedékes visszavágón sem írhatjuk le a manchesterieket, még akkor sem, ha nagyon kicsi esélye van annak, hogy idegenben kiejthetik a Barcelonát. 2013 óta a katalánok sorozatban 30 mérkőzés óta nem találtak legyőzőre hazai pályán, óriási meglepetés lenne, ha ez a széria épp most szakadna meg. Solskjaer azért bízik a továbbjutásban.

000_1FJ749.jpg Fotó: Europress/AFP

"A PSG elleni teljesítményünk hitet és reményt ad arra, hogy meg tudjuk csinálni. Ha megint sikerülne, az még nagyobb dolog lenne, hiszen most a sorozat favoritjával játszunk, amely hazai pályán nem szokott veszíteni. Ennek ellenére tudom, hogy képesek vagyunk fordítani. A szezon során legyőztük idegenben a Juventust is, most Barcelonába kell elmennünk nyerni. Nem szabad a hazai teljesítményünkre gondolni, a jövőbe kell nézünk"nyilatkozta a találkozót követően.

Ha már Solskjaer: mivel a fantasztikus győzelmi sorozatáért rengeteg dicséretet kapott, amellett sem szabad elmenni, hogy az utóbbi öt mérkőzéséből négyet elveszített. Túlzás volna a nyakába varrni ezeket a találkozókat, ugyanakkor ezzel együtt is felmerül a kérdés, nem hozott-e elhamarkodott döntést a klub vezetősége akkor, amikor már szezon közben bejelentette, hogy a következő három évben a norvég lesz a vezetőedző. Rejtély, mire lehet képes hosszabb távon, és az elmúlt egy hónap eredményei alapján a jelen sem tűnik annyira fényesnek.

Hozzászólások