Bajnokok Ligája - Egészen valószínűtlen módon jutott BL-döntőbe a Tottenham
Egészen valószínűtlen módon jutott BL-döntőbe a Tottenham
Fotó: Europress/AFP

Egészen valószínűtlen módon jutott BL-döntőbe a Tottenham

Németh DánielNémeth Dániel
2019/05/09 15:45
Amikor már-már azt gondolhattuk, hogy a Liverpool fordításánál nem láthatunk őrültebb meccset, egy nappal később a Tottenham ugyanúgy megcsinálta a lehetetlennek tűnő fordítást. Hiába nyerte meg az idegenbeli meccset és vezetett 2-0-ra hazai pályán az Ajax, végül a triplázó Lucas Moura vezérletével a Spurs jutott tovább, kialakítva ezzel az angol házidöntőt.

Mauricio Pochettino csapatának Bajnokok Ligája-menetelését leginkább egy B-kategóriás akciófilmhez lehetne hasonlítani, melyben a forgatókönyvírók és a szkriptdoktorok az összes olcsó és agyonhasznált trükköt bevetik az izgalmak fokozása érdekében. Egyedül egy karakteres főgonosz hiányzik a történetből, hacsak az állami olajmilliárdokból felépített, szabályokat következetesen kikerülő, financiálisan legyőzhetetlen Manchester Cityt nem tekintjük annak.

Minden egyéb adott: főhősünk körül röpködnek a golyók, valósággal felrobban a világ, de valahogy mindent túlél, és az utolsó pillanatban odaér, hogy leállítsa a bombát; az időzítő épp az utolsó másodpercnél áll meg. És ha esetleg mégis úgy tűnne, hogy reménytelen a helyzet, hogy a főhős nem kerülheti el végzetét, a küldetés elbukott, mindig érkezik egy valószínűtlen hős, aki tesz róla, hogy a történet ne szomorú véget érjen. Legalábbis az angolok szempontjából.

Három forduló után a Tottenham szinte lehetetlen helyzetbe került a Bajnokok Ligája csoportkörében. Kikapott a Barcelonától és az Intertől is, majd döntetlent játszott a PSV-vel. Pochettino csapatának öt pont volt a lemaradása az Interrel szemben, vagyis a hátralévő három mérkőzésen nem fért bele újabb botlás. Elsősorban nem is az az érdekes, hogy ezt megcsinálta a Spurs, hogy a csoportkör második felében hét pontot gyűjtött, sokkal inkább az, hogyan jött vissza a kiesés széléről.

  • Hazai pályán 2-1-re verte a PSV-t, Harry Kane a 78. és a 89. percben szerzett találataival.
  • Christian Eriksen a 80. percben döntötte el az Inter elleni csoportrangadót.
  • Lucas Moura a 85. percben egyenlített a Barcelona ellen, és miután az Inter döntetlent játszott, a Spurs továbbjutott.

Három mérkőzés, három különböző hős, aki épp az utolsó pillanatban menti meg csapatát. Ez a tendencia folytatódott az egyenes kieséses szakaszban is. Papíron egyoldalúnak tűnhet a Borussia Dortmund elleni 4-0-s továbbjutás, azonban sokkal feszültebb volt a meccs, mint azt az eredmény sugallja és az első meccs hajrában szerzett góljai meghatározták a párharcot. Egy körrel később pedig igazi horror zajlott a pályán: a ManCity az utolsó másodpercekben belőtte a továbbjutást érő ötödik gólját, és a segítség ezúttal a VAR formájában érkezett.

Raheem Sterling találatát megelőzően leshelyzet állt fenn, így mégis a Tottenham került a négy közé.

000_1FQ6WT.jpg Fotó: Europress/AFP

Ahol ismét Lucas Moura lépett elő. Van valami sorsszerű abban, hogy épp a brazil támadó bizonyult hősnek. Normál esetben cserének számít csapatában, és ha Harry Kane bokája nem sérül meg pár hete, minden bizonnyal ezúttal is csak a kispadról szállt volna be. Mivel az angol válogatott sztárja közel áll a visszatéréshez, előfordulhat, hogy a BL-döntőben csak mellékszerepet osztanak rá, ezúttal azonban megkapta a lehetőséget, hogy főszereplővé váljon és örökre beírja magát a Tottenham történetébe.

"Lehetetlenség leírni, mindazt, amit érzek. Nagyon boldog vagyok, és a csapattársaimmal együtt rendkívül büszke az elért eredményre. Mindig hittünk ebben a pillanatban. Mindent beleadtunk a pályán, megérdemelten, egy családként jutottunk el idáig. Ez nem rólam és a társaimról szólt, hanem a csapatmunkáról. Mindenki keményen dolgozott. Nem könnyű az Ajax ellen játszani, de hittem a társaimban, és még a kulcsembereink nélkül is jók voltunk. Ezeken a meccseken harcolni kell"nyilatkozta Moura.

Pochettino alatt számos alkalommal megmutatta a Tottenham, hogy képes a semleges nézők számára is szórakoztató focit játszani. Ebben az idényben ezt ritkán láthattuk, de legkevésbé sem a játékosok vagy az edzők hibájából. Nyáron egyetlen játékost sem tudott igazolni a Spurs, mivel az új stadion miatt nem maradt pénz a kasszában. Ráadásul a stadion átadása hónapokat csúszott, ugyanis nem felelt meg a biztonsági előírásoknak. Ami pedig a játékosokat illeti, sokan eleve kifacsart állapotban kezdték az idényt a világbajnokság miatt.

Összesen 4813 percet játszottak a vébén a Tottenham futballistái, messze a legtöbbet az európai topklubok játékosai közül.

000_1FI5DL.jpg Fotó: Europress/AFP

Harry Kane, Dele Alli, Christian Eriksen, Eric Dier, Harry Winks egyaránt bajlódott hosszabb ideig sérüléssel (hogy csak a fontosabbakat említsük), Heung-min Son pedig kétszer csatlakozott hazája válogatottjához szezon közben. Nem nagyon maradt más választás, mint a harc, nem igaz? Lehet, hogy épp ez kellett ahhoz, hogy a klub maga mögött hagyja saját tottenhamségét, ami a múltban sokkal inkább a kudarcokkal kapcsolódott össze, mintsem a sikerekkel. Ebből az idényből azonban már nem tud rosszul kijönni a Spurs.

Akkor sem, ha végül az esélyeknek megfelelően a Liverpool nyeri a Bajnokok Ligáját. Mert ebben az évben bizonyította a Tottenham, hogy nincs az a reménytelennek tűnő helyzet, amiből nem képes visszaküzdeni magát. Megtörtént ez a csoportkörben, majd a Manchester City elleni negyeddöntőben és legutóbb az Ajaxszal szemben. Utolsó tíz idegenbeli meccséből kilencet elveszített Pochettino csapata, így semmi nem utalt arra, hogy a félidei 2-0-s hátrányból még lehet visszaút az angolok számára, és mégis. 

Jan Vertonghen a földön fekve, Kieran Trippier a játékvezető felé sétálva méltatlankodott Felix Brych-nél, miközben Matthijs de Ligt saját szurkolói előtt ünnepelte csapata vezető találatát. Don’t Worry About A Thing - énekelték az Ajax szurkolói, miután Hakim Ziyech megduplázta a hollandok vezetését. Trippier rövid idő alatt a második párharcát veszítette el úgy, hogy annak kapott gól lett a következménye. Benne volt a mérkőzésben, hogy a Tottenham jókora pofonba szalad bele.

043_dpa-pa_190508-99-139257_dpai.jpg Fotó: Europress/AFP

Hogy ez Pochettino félidei beszédének vagy egyszerűen a kollektív elszántságnak köszönhető-e, talán sosem tudjuk meg, mindenesetre a második félidőre egy másik Tottenham futott ki a pályára.

Belement a párharcokba, labdákat szerzett az ellenfél térfelén, az Ajax pedig egyre inkább egy, a nyomás alatt összeroppanó, fiatal társaság benyomását keltette. Először Dele Alli mutatta meg, hogy a hazai szurkolók talán túl korán kezdtek énekelni, majd Moura hozta vissza a reményt. Az angol középpályás - miután kihagyott egy ziccert - remek helyzetbe hozta a brazil támadót, aki szépített. Nem sokkal később pedig Fernando Llorente ziccere után csapott le a labdára a brazil, hogy aztán 2-2-re módosítsa az állást.

Az lett volna igazán Tottenhamre jellemző, ha ez a feltámadás csak arra elegendő, hogy emelt fővel, szépen haljon meg, és egészen az utolsó másodpercekig úgy tűnt, pontosan ez történik majd, különösen Vertonghen kihagyott helyzetét követően. Végül azonban, közvetlenül azt megelőzően, hogy az Ajax szurkolói megkezdhették volna az ünneplést, Lucas Moura, a Tottenham sokadik számú valószínűtlen hőseként megszerezte csapata továbbjutást érő találatát, tovább írva a Spurs idei szezonjának egyébként is őrült történetét.

részben via telegraph

Hozzászólások