Bajnokok Ligája - Eddig volt játék: az utolsó romantikusok halálát hozza el az új Bajnokok Ligája
Eddig volt játék: az utolsó romantikusok halálát hozza el az új Bajnokok Ligája
Fotó: Europress/AFP

Eddig volt játék: az utolsó romantikusok halálát hozza el az új Bajnokok Ligája

Mártha BenceMártha Bence
2019/05/12 11:52

Kiszivárogtak a Bajnokok Ligája megreformálásának tervei, amiket így lehet röviden összefoglalni: a nemzeti bajnokságoknak reszeltek, végleg azoké lesz minden bevétel, akik már most is a leggazdagabbak, többé már meg sem próbálják játéknak eladni az üzletet, és amelyik kicsi megpróbál a nagyokkal játszani, az is könnyen ráfaraghat. 

Valószínűleg sok olvasónkkal szembejött a közösségi csatornákon az a mém, ami azon élcelődik, hogy a Bajnokok Ligája idei döntőjét két olyan csapat játssza, amelyek együtt összesen 87 éve nem szereztek bajnoki címet hazájuk bajnokságában. Poénnak nem rossz (és persze igaz is: a Spurs 1961-ben, a Pool 1990-ben nyerte meg utoljára az angol bajnokságot), és újabb okot szolgáltat arra, hogy a futball elüzletiesedéséről lamentáljunk, pedig közben talán még a hardcore futballromantikusok is elismerik, hogy a Bajnokok Ligája sokkal jobb sorozat, mint a BEK valaha volt.

2024 után nem lesz Ajax-Tottenham elődöntő, az fix2024 után nem lesz Ajax-Tottenham elődöntő, az fix Fotó: Europress/AFP

Ahogy a fentiekből is kiderül, a Bajnokok Ligája már most sem a bajnokok ligája, de ezt a kompromisszumot a legtöbb szurkoló szívesen vállalja cserébe azért, hogy a Tottenhamet, az Atlético Madridot és a Romát nézze a BATE Boriszov és a Torpedo Kutaiszi helyett. A napokban egy lehetséges új lebonyolítással kapcsolatos, kiszivárgott tervek azonban minden korábbinál radikálisabb reformokat hoznának el, és nem csak azért, mert durván belenyúlna a nemzeti bajnokságokba is.

Meccs meccs hátán

Az európai gigaklubok egy ideje már jelezték, elegük van abból, hogy elsősorban az UEFA keresi halálra magát a Bajnokok Ligáján, és az utóbbi években többször is előkerült egy renegát liga ötlete, ám ez vélhetően csak a nyomásgyakorlás eszköze volt. Minden nagy klubnak az a jobb, ha egyszerűen a sarokba állítják az UEFA-t, és a szövetség égisze alatt rendezik meg a teljesen új lebonyolítású Bajnokok Ligáját, ami így nézne ki a New York Times birtokába került javaslat szerint:

A 32 résztvevőt négy, nyolccsapatos csoportba sorolnák, ahonnan a legjobb négy jutna a nyolcaddöntőbe, azaz a mostanihoz hasonló lebonyolítású egyenes kieséses szakaszba. A részben zárt rendszerű Bajnokok Ligája 32 csapatából 24 a bajnoki helyezésétől függetlenül megtartaná a helyét a ligában, a nyolc kiesőt az adott szezon Európa Liga-elődöntőseivel, illetve (a mostani hat helyett) négy selejtezőből érkező csapattal pótolnák fel.

Utóbbira az európai versenyszabályozás miatt van szükség, az ugyanis nem engedélyez zárt kontinentális versenysorozatokat (a lebonyolítás ötletét a kosárlabda Euroligától csaklizták - mutat rá a Sportbusiness). Nem nehéz kiszámolni, ez miért jó a résztvevőknek: a mostani döntősök 13 meccset teljesítenek a sorozatban, az új lebonyolítás értelmében a fináléba kerülő csapatok 21-et fognak, és minimum 14-et azok is lejátszanak, akik nem jutnak tovább a csoportkörből.

Az is látszik, ez kinek lesz rossz

Az új lebonyolítású Bajnokok Ligája a nagyfiúk játéka lesz, de ez tulajdonképpen már most is így van. A legnagyobb különbség nem az, hogy a kicsiket kizárják a játékból, hanem az, hogy a sorozat a nemzeti bajnokságok eljelentéktelenedéséhez vezet majd.

ManCity-PSG lesz a futballbólManCity-PSG lesz a futballból Fotó: Europress/AFP

Ha már nem kell megfeszülni hétvégén a Huddersfield, a Huelva és az Empoli ellen a BL-helyekért folyó harcban, akkor borítékolható, hogy minden csapat a hétközi BL-meccsekre tartogatja a fényest, a bajnokságra meg jó lesz a fakó. A nagy pénz, a látogatottság, a tv-közvetítési díjak továbbra is a Bajnokok Ligájából jönnek majd, sőt megsokszorozódnak a megnövelt meccsszám, illetve a borítékolhatóan újratárgyalásra kerülő pénzelosztási szerződések miatt.

És ha nem lenne elég baj a bajnokságoknak, hogy a legjobbjaik magasról tesznek saját nemzeti ligájukra, az Európa Liga fontossága is alaposan megnő, hiszen gyakorlatilag csak onnan lehet bejutni a nagyok közé. Ide is terveznek változást: a mostani 32 helyett 64 csapatos főtáblát álmodtak meg a szervezők, amely az új rendszerű BL-sorozattal együtt 2024-ben rajtolna el.

A topligákon kívüli bajnokságok (például az Ajaxot az elődöntőbe, sőt kb 20 másodperc híján a döntőbe delegáló holland, francia, orosz, portugál és egyéb ligák) marakodhatnak majd a négy selejtezős helyért, így nem maradna írmagja sem a Michel Platini által bevezetett, kvázi esélyegyenlőséget biztosító rendszernek - amit egyébként a francia UEFA-elnök távozása után amúgy is szélsebesen csinált ki az európai szövetség.

És ha már az Ajaxnál tartunk

Forbes elemzése az Ajax példáján keresztül mutatja be, miért a top klubok önös érdekeit szolgálja az új rendszer a világ legnépszerűbb játékának fejlesztése helyett. Az amszterdamiak tavaly még az EL-be sem jutottak be (a Rosenborg ejtette ki őket 4-2-es összesítéssel), idén viszont látványosan beérett a hollandok új aranygenerációja, amely az egész BL-szezon egyik leglátványosabb menetelését mutatta be, ami a selejtezőből kis híján a döntőig tartott.

A selejtező, mint lehetőség ugyan megmarad az Ajaxnak az új rendszerben is, de ha az Európa Ligából kellene bejutniuk, az már bajos lenne, hiszen például a mostani csapatból jövőre már semmi nem lesz, mert lerabolják a nagyok. Ott állna a holland csapat a BL-ben, csak az idei csodát végrehajtó játékosai már a Barcelona, a Manchester United és a Juventus mezét viselnék. Az Ajax meg kiesne, mint a tejfog.

Hányan maradnak jövőre?Hányan maradnak jövőre? Fotó: Europress/AFP

Gondoljunk csak bele, mi történik egy kisebb csapattal, amely akár a selejtezőből, akár az EL-ből beverekszi magát a BL-be. Először is alaposan megnőnek a terhei, hiszen a 30-40 bajnoki (+ 6-7 kupameccs) mellé bejön a minimum 14 BL-meccs, amikhez értelemszerűen jóval nagyobb keretre van szükségük. Ezt a keretet akkor is el kell tartani, ha már a csoportkörben kiesnek, és akkor is, ha a következő évben nem jutnak vissza a húsosfazék közelébe. Az eredmény: óriási kispadokon senyvedő játékosok, a klubnak pedig anyagi csőd.

A Forbes elemzése kitér a nemzeti bajnokságokra gyakorolt más hatásokra is, mint például arra, hogy ha megszűnik a topligákban a legjobb négyért, azaz a BL-helyekért folyó harc, az brutális csapást mér a bajnokság izgalmaira. Példaként hozzák fel a Manchester Unitedet, amelynek kvázi szeptemberben véget ért volna az idénye, ha már futna az új lebonyolítású Bajnokok Ligája. (Mondjuk nem a legjobb példa, mert ők biztosan ott lesznek az alapító 32 csapat között akkor is, ha a kiesés elől menekülnek a 2023/24-es szezonban.)

A Juventus nyomul a legkeményebben

Andrea Agnelli, a Juventus és az európai klubokat tömörítő ECA elnöke az új rendszer leghangosabb szószólója. A torinóiak két hete megnyerték sorozatban nyolcadik bajnoki címüket, és nem látszik, ki szoríthatná meg őket a közeljövőben Olaszországban, hiszen félkézzel mészárolták le a Serie A mezőnyét. Agnelliéket nem érdekli, mit tesz a játékkal az új lebonyolítás, nekik az a fontos, hogy a Juventus hasonló forrásokból gazdálkodhasson, mint azok, akiket az európai porondon utolérni remél. És ennek ez az útja.

Leading the way: Agnelli az ECA konferenciájánLeading the way: Agnelli az ECA konferenciáján Fotó: Juventus.it

Nem véletlen, hogy az új rendszert leginkább a spanyol és olasz klubok támogatják, hiszen ők nem is álmodhatnak olyan bevételekről, mint például a Premier League-klubok, így alapvetően versenyhátrányból indulnak az angolokkal szemben. A keleti oligarchák és olajmilliárdosok belépése alaposan felforgatta a játékteret, ez az új rendszer pedig némileg kiegyenlítené az erőviszonyokat.

Mármint a nagyok között, mert az nyilvánvaló, hogy a top klubok úgy tekintenek a labdarúgásra, mintha az csak az ő játékuk lenne. A nagy klubok közé soroljuk például a Manchester Cityt, ami kizárólag azért nagy, mert egy unatkozó arab herceg azzá tette, miközben a kicsik között találjuk az egykori BEK-győztes Nottinghamet, Hamburgot, Portót, vagy a BL-döntős Sampdoriát.

Az új lebonyolítás tökéletesen illeszkedik a labdarúgás által járt útba: a Bajnokok Ligája bevezetése (vele a KEK megszűnése, és az UEFA-kupa átdolgozása), előbb a piró, majd az állóhelyek betiltása, és legutóbb a videóbíró bevezetése már eddig is súlyos csapásokat mért a labdarúgást továbbra is játékként, szenvedélyük tárgyaként kezelőkre, ez az új rendszer pedig valószínűleg behúzza a mattot. 

EszközkezelésEszközkezelés Fotó: Europress/AFP

Az ötletről az UEFA a következő hétvégén, a budapesti kongresszusán fog tárgyalni. Mi az elmúlt harminc évben amúgy is gyakran csak öltük a játékot, meglenne a szimbolikája, ha nálunk döfnék le végleg. 

Hozzászólások