Foci - Mit keres két ázsiai válogatott a dél-amerikai kontinensbajnokságon?
Mit keres két ázsiai válogatott a dél-amerikai kontinensbajnokságon?
Fotó: Europress/AFP

Mit keres két ázsiai válogatott a dél-amerikai kontinensbajnokságon?

Németh DánielNémeth Dániel
2019/06/14 14:55
Június 14-én a São Paulói Morumbi stadionban kezdetét veszi a világ legrégebbi válogatott labdarúgó tornája, a Copa América, immáron 46. alkalommal. A házigazda Brazília a nyitómérkőzésen Bolívia legjobbjaival csap össze, és a bokasérülést szenvedő, egyébként nemi erőszakkal vádolt Neymar nélkül is jó esélye van, hogy 2007 óta tartó rossz sorozatát megtörve, megnyerje a kontinensbajnokságot.

Még csak sasszem sem kell ahhoz, hogy a dél-amerikai nagyágyúk árnyékában rögtön feltűnjön néhány, első blikkre kevésbé odaillő nemzet, lévén, hogy földrajzilag igencsak távol esik bármelyik amerikai kontinenstől. Katar és Japán - teljesen véletlenül az idén tartott Ázsia-kupa két döntőse - szintén ott lesz Brazíliában, hogy megküzdjön a trófeáért. Sőt, amennyiben a dél-amerikai szövetség nagyra törő tervei megvalósultak volna, most hat, más kontinenshez tartozó válogatott lehetne ott a brazíliai tornán.

Eredetileg ugyanis 16 csapatos kontinensbajnokságot álmodtak meg a szervezők, amiről - egyébként teljes joggal - úgy gondolták, számszerűleg is jobban illik egy nemzetközi eseményhez. A bökkenő csak az volt, hogy a legtöbb válogatott hallani sem akart arról, hogy az egyébként is zsúfolt versenynaptárat egy dél-amerikai túrával egészítsék ki, arról nem beszélve, hogy az európai klubvezetők valószínűleg már az ötlet hallatán lábon kihordtak egy agyvérzést. Szerencsére a tornára meghívott Spanyolország és Portugália egyaránt rendelkezett alibivel,

hiszen a Nemzetek Ligája és az Európa-bajnoki selejtezők miatt eleve hamvában holt gondolat volt a kontinenst egykoron gyarmatosító nemzetek részvétele.

075_oliveira-portugal190609_npLmr.jpg Fotó: Europress/AFP

Hasonló falakba ütköztek az Arany-kupára készülő észak- és közép-amerikai válogatottaknál, de a nyárra tolt Afrikai Nemzetek Kupája miatt a CAF égisze alá tartozó nemzeti csapatok is kiestek. Reálisan tehát csak Ázsiából lehetett feltölteni a Copa América létszámát, és miután belátták, hogy onnan aligha találnak hat épkézláb válogatottat, letettek a tervekkel. Adja magát azonban a kérdés, miért van egyáltalán szükség Dél-Amerikán kívüli csapatok részvételére? Milyen előnye származik ebből a sorozatnak?

Világszinten szokatlan, hogy a kontinensbajnokságok mezőnyét más földrészhez tartozó országok válogatottjaival töltik fel, a Copa América esetében azonban már-már hagyománynak tekinthető ez a fajta határátlépés. Ennek alapjaiban racionális magyarázata van: a dél-amerikai országok labdarúgó-szövetségeit tömörítő CONMEBOL csak tíz taggal rendelkezik, így ahhoz, hogy értelmezhető méretű tornát tudjanak rendezni, alternatív megoldáshoz kellett nyúlniuk. Emellett - ne hallgassuk el - anyagi szempontból is jól jött a bővítés.

Először 1993-ban döntöttek arról, hogy két meghívott válogatottal töltik fel a mezőnyt. Korábban többféle formátumban is megrendezték a tornát, de jellemzően a csoportkört két ötfős csoporttal bonyolították le, melynek győztesei és második helyezettjei elődöntőbe jutottak. Azzal, hogy 12 főre bővítették a mezőnyt, bevezethettek egy extra kört az egyenes kieséses szakaszban: a résztvevőket előbb három négyfős csoportra osztották, onnan pedig a negyeddöntőket rendezték, méghozzá a legjobb csoportharmadikokkal feltöltve a mezőnyt.

018_024_HUGO_SANCHEZ_MARQUEZ.jpg Fotó: Europress/AFP 

Ezzel a döntéssel kockáztattak a szervezők, hiszen a sorozat integritásán elkerülhetetlenül csorba esett, ráadásul - igaz, ezt sikerült elkerülni -, kisebbfajta tragédia lenne, ha egy Dél-Amerikán kívüli válogatott nyerné a dél-amerikai kontinensbajnokságot. A vendégektől elsősorban azt várják, hogy kiegészítsék a mezőnyt, növeljék a televíziós bevételeket, javítsák a nézőszámot és lehetőleg csendben kiessenek a csoportkörben. Általában így is történik, de párszor azért kapaszkodhattak a szervezők.

Mexikó több szempontból logikus választás volt az 1993-as bővítéskor. Hogy földrajzilag beleillett a képbe, az egy dolog, de mindezek mellett elég erős volt ahhoz, hogy Dél-Amerika óriásai ellen is megállja a helyét. Ezt már az elejétől világossá tették, az El Tri becenévre hallgató válogatott ugyanis egészen a döntőig menetelt. Gabriel Batistuta fináléban szerzett duplájával végül Argentína megmentette Dél-Amerika becsületét. Érdekesség, hogy La Albiceleste azóta - tehát 25 éve - nem nyert Copa Américát.

Mexikó 2001-ben is eljutott a döntőig - ekkor a házigazda Kolumbia nyerte a tornát - és számos más alkalommal elődöntős volt. Tekintettel a Copa América és az Arany-kupa között kiéleződő rivalizálásra, az utóbbi években Mexikó kétfrontos küzdelembe bonyolódott és különböző erősségű keretekkel nevezett a tornákra. CONCACAF-tagként elsősorban az Arany-kupában kell teljesítenie, ez pedig hatással volt a dél-amerikai kontinenstornán mutatott eredményességére. 2019-ben - 1993 óta először - nem is lesz ott Mexikó az indulók között.

000_SAWH990701667860.jpg Fotó: Europress/AFP

Az 1993-as meghívás kapóra jött az Egyesült Államoknak is, hiszen így lehetőséget kapott, hogy versenykörülmények között tesztelje tudását az 1994-es, hazai rendezésű világbajnokság előtt. Akkor nem sikerült a csoportból való továbbjutás, egyedül a Venezuela elleni 3-3 alkalmával szereztek pontot az amerikaiak. 1995-ben azonban továbblépett a négyesből az USA, és mivel ezt Mexikó is megtette saját négyesében, egymás ellen játszották a negyeddöntőt. Így az örök riválisok ezúttal egy másik szövetség rendezésében csaptak össze.

A feszült és ideges mérkőzésen nem esett gól, így büntetőpárbajra került sor, amit az amerikaiak nyertek 4-1-re. Az uruguayi szurkolókat egyébként nem nagyon mozgatta meg a CONCACAF-rangadó, mindössze 6500 szurkoló tekintette meg a helyszínen a negyeddöntőt. Miután az elődöntőben a brazilok nagy nehezen legyűrték az USA-t, az érzelmileg és fizikálisan elfáradt amerikaiak a bronzmérkőzést simán elveszítették Kolumbia ellen, így a negyedik helyen zárták a tornát, ami azóta is a legjobb szereplése a válogatottnak. (2016-ban sikerült megismételni.)

Habár a soron következő tornákra is rendszeresen meghívták az USA-t, ezeket a növekvő fontosságú MLS-szel való ütközések miatt 2007-ig visszautasították. Akkor is erős fenntartásokkal tették ezt, úgy, hogy Costa Rica hajlandó lett volna akár az utolsó pillanatban beugrani helyettük. Végül a válogatott gyenge kerettel vágott neki a tornának, ennek megfelelően mindhárom csoportmeccsén kiporolták, a szó szerint értelmetlenné téve ezzel szereplését. Ez rávilágította a figyelmet egy kényelmetlen igazságra is.

063_539498338.jpg Fotó: Europress/AFP

Történetesen, hogy a meghívott válogatottak inkább barátságos tornaként tekintenek rá, ahol kipróbálhatják a peremembereket és tapasztalatot szerezhetnek a vb-selejtező és a saját kontinenstornájuk előtt. 2007 óta az USA nem is igen vett részt a Copa Américán, a kivételt a 2016-os centenáriumi jelentette, ahol rajtuk kívül számos más CONCACAF-válogatott indult, és nem mellesleg az USA volt a házigazda. Így váltak a vendéglátók a legjobb vendégekké: megnyerték csoportjukat és elődöntőbe jutottak, ahol viszont 4-0-ra kikaptak Argentínától.

Costa Rica volt a harmadik CONCACAF-csapat, amelyik részt a Copa Américán (először 1997-ben) és 2015-ben Jamaica is bemutatkozott. 1999-ben növelték a tétet, Japán meghívásával először fordult elő, hogy nem-amerikai válogatott is részt vett a tornán. Kevés vizet zavartak, tekintve, hogy utolsó helyen zártak a csoportjukban, ráadásul egy olyan tornán, amelyen a szokottnál eleve gyengébb keretek voltak jellemzőek. Uruguay konkrétan az utánpótláscsapatát küldte a dél-amerikai kontinensbajnokságra.

Japán szereplése azóta többször terítéken volt, de mindannyiszor meghiúsult. 2011-en az országot sújtó cunami miatt mondták le a szereplést, majd 2015-ben is visszautasították a meghívást.

Kalandosra sikeredett a 2001-es torna is, ahol Mexikó mellett Kanada volt a másik meghívott válogatott. Csakhogy a kolumbiai eseményt néhány héttel lemondták biztonsági okok miatt, ezért a kanadaiak visszaküldték a játékosaikat a klubokhoz. Öt nappal a torna törlését követően úgy döntöttek a szervezők, mégis meg tudják rendezni biztonságosan a bajnokságot, de Kanada szempontjából ez már túl későn született meg. Az észak-amerikai ország azóta sem került ennyire közel a Copa América-induláshoz.

018_4460110DI_AME_CUP_GUGLIELMO.jpg Fotó: Europress/AFP 

Honduras szó szerint az utolsó pillanatban ugrott be, és a felkészületlensége ellenére egészen az elődöntőig menetelt, úgy, hogy a negyeddöntőben megverte Brazíliát. A hondurasi válogatott valószínűtlen sikerét elsősorban az táplálta, hogy a korszakra jellemző módon, gyengébb kerettel vágtak neki a tornának a csapatok. Ez persze ártott a Copa Américának, ahogyan a meghívások visszautasításai is. A világot tehetségekkel elárasztó kontinens szövetsége évről évre kénytelen volt olyan válogatottakra vadászni, akik hajlandóak voltak részt venni a tornán.

A dél-amerikai válogatottak új ciklusa általában a Copa Américával kezdődik, mivel a világbajnokság után legalább egy év, de olykor 18 hónap is eltelik tétmérkőzések nélkül, a kontinensbajnokság után pedig már a világbajnoki selejtezők maratoni hosszúságú küzdelmei következnek. Vagyis sokszor előfordul, hogy a kontinensbajnokságra távolról sem kész, a fejlődési folyamat kezdeti fázisában lévő válogatottak érkeznek, akik fél szemmel már a három év múlva esedékes világversenyre figyelnek.

Ennek leginkább a torna színvonala látja a kárát. Ezt a gyengülési folyamatot erősítették a meghívott válogatottak is, tekintve, hogy vagy minőségben maradnak el a Copa América szintjétől, vagy a dél-amerikai óriásokhoz hasonlóan az építkezés elején jár. Hogy mi a helyzet 2019-ben? Mexikót és az USA-t szokás szerint hívták, őket azonban az Arany-kupához hívja a kötelesség. Korábban előfordult, hogy egy külön válogatottal vágtak neki a Copa Américának, ez azonban már egyik csapatnál sem opció, így mindketten visszautasították a részvételt.

051_XxjpbeE007112_20190202_PEPFN0A001.jpg Fotó: Europress/AFP

Japán és Katar az Ázsia-kupa két döntőseként érkezik a tornára, és olyan dél-amerikai ellenfelekkel csap majd össze, akiknek ezúttal nem kell rögtön belekezdeniük a világbajnoki selejtezők küzdelmeibe. A kvalifikációs folyamat ezúttal 2020 márciusában indul, ugyanis - némileg ironikus módon - Katar miatt télen kerül sor a 2022-es vébére. Előfordulhat, hogy még igencsak kezdetleges állapotban érkeznek a dél-amerikaiak, de ezzel együtt is valószínűtlen, hogy az ázsiai vendégek meglepetést okozhatnak.

Máig vita tárgyát képezi, mit is jelent pontosan a Copa América és a tágabb értelemben vett története számára a vendégcsapatok intézménye. Néhány válogatott képes volt 1993 óta letenni a névjegyét, a többség azonban csak arra volt jó, hogy a szervezők az általuk preferált formában bonyolíthassák le a tornát. Pozitívum, hogy legalább a versenynaptár jelentette problémákat próbálják orvosolni, 2020-től kezdve az Európa-bajnoksággal egy időben kerül sor a tornára. Ez azt jelenti, hogy jövőre is lesz Copa América.

Érdekesség, hogy Kolumbia és Argentína közösen rendezi majd a tornát, és a tervek szerint visszatérnének a két csoportos lebonyolításhoz. Mivel a vendégcsapatokról nem mondanak le, mindkét csoportban hat-hat csapattal számolnak, amit ugyanúgy a negyeddöntők követnének. Ezek azonban csak látszatintézkedéseknek tűnnek, a torna színvonalán aligha segít az átszervezés. Egy CONCACAF-fal közösen rendezett, pánamerikai bajnokság létrehozásában ellenben lenne fantázia.

via These Football Times

Hozzászólások