Foci - Több passz, kevesebb lövés - így változott meg tíz év alatt a labdarúgás
Több passz, kevesebb lövés - így változott meg tíz év alatt a labdarúgás
Fotó: Europress/AFP

Több passz, kevesebb lövés - így változott meg tíz év alatt a labdarúgás

Németh DánielNémeth Dániel
2020/06/17 09:55
Az elmúlt tíz év során rengeteget változott hozott az edzők szemléletmódja a labdarúgásban. Főleg Angliában látványos a folyamat, ahol a forradalmár menedzsereknek és az analitika térnyerésének köszönhetően egyre okosabban és céltudatosabban futballoznak. A különböző trendek azonban kisebb-nagyobb mértékben mindegyik topligára hatással voltak.

Pep Guardioláról a 2010-es évek elején az a kép alakult ki, miszerint ő egy rugalmatlan, ideológiájához foggal-körömmel ragaszkodó edző. 2008-ban nevezték ki a Barcelona vezetőedzőjévé, tevékenységét szinte azonnal siker koronázta, labdabirtoklásra építő csapatával már az első idényében triplázott. Elsősorban a pálya közepét kívánta túltölteni, amelyhez sokszor hamis kilencest alkalmazott, utóbbi az évek előrehaladtával egyre hangsúlyosabbá vált. Talán ezért is alakult ki az a meggyőződés, hogy nincs alternatív megoldása támadásban.

Később azonban a Bayern Münchennél, majd a Manchester Citynél is változtatott a taktikáján. Még mindig a labdabirtoklásra építő modellt favorizálta, ám annak különböző variációit alkalmazta; Münchenben például valódi kilencest rakott a csapatba, Manchesterben pedig a "természetes" oldalukon játszó szélsőket vetett be. Ez részben a Guardiola rendelkezésére álló keret miatt alakult így, részben pedig a ligák közötti különbségek miatt kényszerült változtatásra. New Yorkban eltöltött 2012-es pihenője során elmélyülten tanulmányozta a Bundesligát.

guardiola-messi-barcelona-min.jpg Fotó: Europress/AFP

Az egyik Hannover elleni győzelmet követően jutott a fülébe Mirko Slomka állítása, miszerint az átrendeződésekre nagy hangsúlyt fektető németek akár 11 másodperc alatt is végigvisznek egy kontrát. "Úgy vélem, még gyorsabban, mint ahogyan Mirko állította. Ez a bajnokság hihetetlenül erős a kontrákban. Spanyolországban is vannak gyorsan támadó csapatok, de közel sem annyian, mint ahányan a Bundesligában képesek hatékony, gyors ellentámadásokat vezetni" - jegyezte meg Guardiola, akit ez a felismerés változtatásra késztetett.

Ekkor fejlesztette ki az újdonságnak számító "half-back" szerepkört, miután szélső hátvédeket tolt a középpálya közepére, hogy megakadályozza a középről érkező gyors ellentámadásokat.

2016-ban Angliába költözött, ahol - Xabi Alonso figyelmeztetése ellenére - meglepve tapasztalta a középpálya rendezetlenségét és a második labdák megszerzésének fontosságát. "Beszéltem Xabi Alonsóval, aki azt mondta: »Alkalmazkodnod kell a második labdákhoz.« Nem tulajdonítottam ennek nagy jelentőséget, de most már látom, hogy minden a második és harmadik labdák körül forog. Ilyet még nem láttam a pályafutásom során. Angliában kiszámíthatatlan a futball."

"A labda sokkal többet van a levegőben, nehéz kontroll alatt tartani. Itt több időbe telik, mire meg tudom valósítani a gondolataimat. Miért? Mert a Premier League ennyire különleges" - mondta az edző az első angliai hónapjait követően. Pontosan milyen mértékű eltérések vannak a különböző topligák között? És mennyiben váltak egymáshoz hasonlóbbá a bajnokságok, azt követően, hogy számos játékos és edző váltott országokat, a technológiai fejlődésnek köszönhetően pedig minden korábbinál könnyebben nyomon követhetőek a taktikai változások?

Az egyik legalapvetőbb megoldás, ha megnézzük, hány gólt szereztek meccsenként, amely adhat valamilyen képet arról, mennyire támadó felfogású az adott bajnokság. 

gól-meccs-min.png Fotó: the Athletic

Megfigyelhető néhány tendencia, ezek közül azonnal szembeötlik, hogy még mindig a Bundesliga a jár az élen a gólok tekintetében, az elmúlt tíz szezonban kilencszer itt volt a legmagasabb a meccs/gól arány. Két alkalommal, a 2013/14-es és a 2018/19-es szezonban ez a mutató 3,1 volt, ami a modern időkben szinte példátlanul magas. Érdemes leszögezni, hogy a Bundesliga 18 csapatos bajnokság, így a többinél 74-gyel kevesebb mérkőzést lehetett vizsgálni, ennélfogva az alacsonyabb minta is hozzájárulhatott az adatokhoz. 

Ez viszont nem fogja megkérdőjelezni a Bundesliga státuszát, mint a leggólgazdagabb európai topliga.

A többiek jóval közelebb állnak egymáshoz. Általában a Ligue 1 számít a legdefenzívebbnek az öt bajnokság közül, az előző években azonban alig lehetett megkülönböztetni a La Ligától. Érdemes kiemelni a 2017/18-as évadot, amikor négy topliga szinte pontosan ugyanolyan gólátlagot produkált a Bundesliga mögött. Tavaly egyébként a Premier League-ben 2,82 volt a meccsenkénti gólátlag, amely a legmagasabb volt a bajnokság 27 éves története során. Nézzük, milyen tendenciák figyelhetőek meg a meccsenkénti lövéseknél.

meccs-lövés-min.png Fotó: the Athletic

Négy topliga átlaga alig változott az elmúlt egy évtizedben: 26,1 helyett 26,0. Olaszországban és Németországban lassú emelkedést lehetett megfigyelni az elmúlt két szezonban, de a legnagyobb változás a Premier League-ben történt, ahol tíz év alatt drasztikusan csökkent a próbálkozások száma. Különösen akkor válik érdekessé a kép, ha megnézzük, hány lövés eredményezett egy gólt a különböző bajnokságokban. Ez arra utal, hogy Angliában egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy minél előnyösebb helyzetből próbálkozzanak lövésekkel.

lövés-per-gól-min.png Fotó: the Athletic

Egy évtizeddel ezelőtt 10,3 lövés kellett a gólhoz, jelenleg 9,0. (Ami minden bizonnyal elégedettséggel töltené el a labdarúgás egyik első elemzőjét, Charles Reepet, aki a hosszú indításokra építő modelljét arra alapozta, hogy a csapatoknak átlagban kilenc lövés kell egy gólhoz.) Máshol vegyesebb a kép: a 2016/17-es szezonig bezárólag általánosságában is csökkenés figyelhető meg, az utóbbi években azonban ez a Serie A-ban és a La Ligában is fordulni látszik a tendencia. Ami biztos, hogy a legokosabb lövésekkel még mindig a Bundesligában találkozunk.

Olaszországban például 22%-kal több lövés kell egy gólhoz, mint a német bajnokságban.

A labdarúgás előző évtizede azonban mindenekelőtt a passzjátékról szólt. Topszinten minden korábbinál fontosabb a hátulról történő építkezés, a szisztematikusan begyakorolt passzkombinációk, illetve a támadó harmadban mutatott türelemjáték. Passzpontosság tekintetében sokat léptek előre a csapatok: 76%-ról 80%-ra javítottak. Ez a folyamat elsősorban az évtized első három évére vezethető vissza, amikor a Barca és a spanyol válogatott népszerűsítette a labdajáratást, a legnagyobb fejlődés ugyanis 2009 és 2013 között figyelhető meg.

passzpontoság-min.png Fotó: the Athletic

Ebben a tekintetben is különleges esetnek számít a Premier League, amely néhány év leforgása alatt a lista legaljáról a 2011/12-es szezonban a tetejéig kúszott (bár kicsi különbséggel). Meglepő lehet, hogy a La Liga a középmezőnyben foglal helyet - tavaly konkrétan a legrosszabb passzpontossággal rendelkezett, de ez leginkább az erőteljes letámadásra vezethető vissza, semmint a passzolás minőségére. Egy átlagos Serie A-meccsen nagyobb szabadságot kapnak a játékosok a labdakihozatalra, mint a többi ligában, ezért az olaszok az elsők.

A Bundesliga sincs lemaradva technikailag, viszont az erőteljes letámadásra építő stílus azt eredményezi, hogy a passzpontosság alacsonyabb a bajnokságban, mint az európai riválisoknál. A meccsenkénti passzok száma is sokat elárul a felfogásbeli különbségekről: itt a növekedés régebb óta megfigyelhető, viszont vannak eltérések a bajnokságok között. Németországban az alacsonyabb passzpontosságra kifejezetten sok passz jut, ami arra utal, hogy a földön próbálják tartani a labdát, így kijátszani a presszinget, még ha nem is mindig járnak sikerrel.

A legnagyobb változás ezen a téren is a Premier League-ben figyelhető meg, ahol az évek során folyamatosan emelkedést jegyeztek fel a statisztikusok. Tavaly már Angliában mutatták be a legtöbb passzt a csapatok.

passzok-száma.png Fotó: the Athletic

Tekintettel arra, hogy a passzjáték soha nem látott mértékben uralja a labdarúgást, míg a lövések számában csökkenést figyelhettünk meg, a következő ábra nem sok újat árul el. Ma már a csapatok többet passzolnak egy lövést megelőzően, amely trend folyamatosan megfigyelhető a 2009/10-es szezon óta, noha 2017/18 és 2018/19 között volt némi csökkenés. Angliában ezen a téren is látványos volt a fejlődés, mára a PL-ben a legtürelmesebbek a csapatok. Tíz évvel ezelőtt 27 passz előzött meg egy lövést, az elmúlt két szezonban viszont 37 és 36.

passz-per-lövés-min.png Fotó: the Athletic

Talán épp ez a lényeg, nem a bajnokságok közötti különbség, hanem a változás mértéke, ami egyértelműen azt jelzi, egyre többet várnak a csapatok a ravasz meghúzása előtt. A passzban megfigyelhető változások egyéb labdabirtoklás-központú akciók gyakoriságára is hatással voltak. Beadások tekintetében egyértelmű a csökkenés négy topligában, ezen a téren a Bundesliga lóg ki a sorból. Sokáig jelentős volt a lemaradásuk a többiekhez képest, az utóbbi években mégis nagyobb hangsúlyt fektettek a beadásokra. 

beadások-min.png Fotó: the Athletic

Cselek számában is külön kategóriát képvisel a Bundesliga, éveken át jóval a többi liga felett járt. Az évtized első felében a Serie A-ban is megfigyelhető volt egy jókora robbanás, mielőtt szép lassan visszatért volna a 2009/10-es szezonban mért adatokhoz. Egyértelmű mintázat rajzolódik ki a szerelésekben is, ráadásul többé-kevésbé mindegyik topligában megfigyelhető. Az évtized elején mért 42-höz képest az átlag 34-re csökkent; a legnagyobb mértékben a Serie-A-ban zuhant az átlag ezen a téren.

cselek-min.png Fotó: Europress/AFP

Az is érdekes, hogy a kőkemény szerelések őshazája, Anglia egyszer sem zárt az élen ebben a kategóriában az elmúlt tíz évben, ellentétben a többi topligával. Az, hogy kevesebb a szerelés, arra utalhat, hogy a csapatok egyre intelligensebben szerzik meg a labdát a letámadásokon és a megelőző szereléseken keresztül. És, hogy mit árulnak el összességében a fentebb felsorolt adatok? Statisztikailag a ligák egyre jobban hasonlítanak egymásra, noha nüanszok még mindig vannak. A legtöbbet a Premier League változott, a Bundesliga pedig a legkülönlegesebb.

szerelések-min.png Fotó: Europress/AFP 

A türelem a kulcsfogalom. A csapatok egyre többet passzolnak, igyekeznek minél kedvezőbb helyekről lőni, és ebből fakadóan kevesebb próbálkozás szükséges egy találathoz. Ezt a változást Guardiola és a stílusteremtő Barcelonája alapozta meg. Ez a fajta taktikai megközelítés folyamatosan fejlődött az edző kezei között a különböző topbajnokságokon keresztül, közben viszont Európa nagy része még mindig az eredeti Guardiola-módszer alapján próbálja felépíteni a saját játékát. 

via The Athletic

Hozzászólások