Foci - Marco Rossi nemcsak hagyta kijönni az öltözőből a Dzsudzsák-sztorit, de ütött is rajta egyet
Marco Rossi nemcsak hagyta kijönni az öltözőből a Dzsudzsák-sztorit, de ütött is rajta egyet
Fotó: MLSZ

Marco Rossi nemcsak hagyta kijönni az öltözőből a Dzsudzsák-sztorit, de ütött is rajta egyet

Mártha BenceMártha Bence
2019/10/20 13:56
Hiába élnek az Eb-selejtezős remények az utolsó játéknapok előtt, nem tudunk minden idegszálunkkal Walesre koncentrálni, mert teljesen váratlanul felbukkant egy ügy a nyilvánosság előtt. A legfurcsább az egészben, hogy Marco Rossi nemhogy nem próbálta az öltözőben tartani a sztorit, de még rá is tett egy lapáttal. 

Ha valami nagyon nem hiányzik most a válogatottnak, az a belső feszültség. Marco Rossi másfél éve alatt nagy utat tett meg a csapat, és egy mérkőzéssel a selejtezők vége előtt nemcsak esélye van a kijutásra, de saját kezében van a sorsa. Arról nem is beszélve, hogy szinte biztosra vehető a Nemzetek Ligája-helyezésnek köszönhető pótselejtező, így messze nem úszott még el az Eb-részvétel lehetősége. Bővebben:

Nemcsak majdnem biztos az Eb-playoffunk, még az út sem tűnik túl nehéznek! | Hosszabbítás

Miután egész Európában lezárultak az októberi Eb-selejtező mérkőzések, egyre tisztább a kép azzal kapcsolatban, hogyan néz majd ki a jövő évi kontinenstorna mezőnye. És bár Magyarországon a legtöbb szurkolónak van második csapata, nézzük meg inkább azt, hogy az első hogy verekedheti ki magát az Európa-bajnokságra.

Most úgy állunk, hogy vagy óriási bravúr kell Walesben, vagy két kisebb a pótselejtezőben, és ott vagyunk az Eb-n. Nem végeztünk még, sőt csak most tehetjük fel a koronát az elmúlt másfél év több jelentős sikert hozó teljesítményére. Nem (legalábbis részben) mások kaparták ki nekünk a sikert, mint 2016-ban, hanem a vb-döntős, illetve Wales legyőzésével mi harcoltuk ki a lehetőséget.

Erre most egy olyan marhaságról kell beszélnünk, aminek semmi keresnivalója nem lenne a válogatott környékén egy ilyen helyzetben.

Egy elmaradt kézfogás, és amit kirobbantott

Marco Rossi Azerbajdzsán ellen lecserélte Dzsudzsák Balázst, aki nemcsak hogy nem fogott kezet a kapitánnyal, de durcásan a labdák közé ült, és mufurckodva nézte a meccsből hátralévő perceket. Mindennapos eset, a kulcsjátékosok, főleg a csapatkapitányok nem nagyon szeretik, ha lecserélik őket. Szót sem érdemelne, de a sztori nem állt meg itt.

NocsakNocsak Fotó: M4Sport

A meccs után Dzsudzsák még mindig feszült hangulatban nyilatkozott, és kijött belőle egy olyan mondat, ami már egy kicsit más megvilágításba helyezi a történteket. “A héten kibuktak olyan dolgok, amiket kezelnünk kell” - mondta a csapatkapitány, és bár arról fogalmunk sincs, milyen dolgok buktak ki, Marco Rossi mérkőzés másnapján kitett Facebook-posztja azért ad némi támpontot.

Az olasz kapitány - mintegy mellékesen - Óscar Tabáreztől posztolt ki egy idézetet (talán nem véletlenül olaszul, bár nyilván tudhatta, hogy a média felkapja a sztorit), amiben az edzőfenomén így fogalmaz:

“Az igazi vezér arra használja a képességeit, hogy elérje társaival együtt a kitűzött célokat. Ha ezeket a képességeket azonban nem elsősorban a csapat, hanem a saját javára használja, nem egy igazi vezérről, vezetőről beszélünk. Amikor a válogatottban játszol, egy egész országot képviselsz, érte kell győznöd. Edzőként neked kell megmondanod, mit játsszanak a játékosok, de az ő dolguk kivitelezni az elképzeléseidet” (A Blikk fordítása)

Előfordulhat, hogy Rossi a szabadidejében a szakirodalmat bújja, és csak megtetszett neki az uruguay kapitány véleménye, de elnézve Rossi eddigi posztjait, nem kérdés, hogy ez egy nagyon kemény üzenet volt Dzsudzsák Balázsnak címezve.

Hagyjuk már, hogy lepattant Rebicről

Ha az lett volna a magyar válogatott legnagyobb baja Horvátországban, hogy Dzsudzsák egy ütközésnél úgy pattant le Rebicről, mint egy ifista az első felnőtt edzésén, a legboldogabb szurkolók lennénk. Egyébként is, a kiváló felépítésű horvát ugyanígy elgázolta volna a 23 éves Dzsudzsák Balázst, ennek a jelenetnek tehát se kézzel fogható, se szimbolikus jelentőség nincs.

Annak sincs sok, hogy Dzsudzsák nem tudott semmit tenni a horvátok ellen, bár neki talán illett volna a jobbak közé tartoznia Splitben. A kapitány is így gondolhatta, mert a 60. percben lecserélte. Aztán Azerbajdzsán ellen is, akkor a 71. percben. Ezek lennének azok a dolgok, amik kibuktak a héten?

r2.PNG Fotó: M4Sport

Külső szemlélőként a csapatkapitány azért nem játszotta végig egyik - kulcsfontosságú - Eb-selejtezőt sem, mert nem teljesített jól. Horvátország ellen erre van magyarázat, hiszen Vidán kívül senki nem dicsérhető, de Azerbajdzsán ellen azért elvárható lett volna a mutatottnál sokkal jobb játék Dzsudzsáktól. A hazai selejtezőt jól kezdte, adott néhány szép passzt, az első félidő hajrájától kezdve azonban szépen beleszürkült a meccsbe.

Mivel az azeriek egyre többször hozták át könnyedén a magyar térfélre a labdát, a kapitány 15 perc leforgása alatt lecserélte mindhárom támadó középpályását (sorrendben: Dzsudzsák, Szoboszlai, Kovács), az elsőként távozó csapatkapitány pedig nem is hagyta szó nélkül a megaláztatást.

Csak a jó Dzsudzsák kell

Mivel Rossi az első meccsein be sem válogatta az akkor csapat nélküli Dzsudzsákot, és nélküle is többször nyújtott jó teljesítményt a csapat, sokan azt is megkérdőjelezték, hogy kell-e még az évek óta levezetgető szélső a válogatottnak. A válasz szerintem egyértelmű: a jó Dzsudzsák nagyon is kell.

A spliti vergődés közepette könnyű volt elfelejteni a horvátok ellen kiosztott két gólpasszát, amik közül az első, a három védőt kikerülve Szalai elé kanyaradó labdája olyan volt, amilyet nem tud a magyar válogatottban senki más. Adott egy nagyon hasonlót Wales ellen, akkor Szalai centerezéséről épphogy lemaradt Holender. Azerbajdzsán ellen az első percekben két zseniális passzal teremtett nagy helyzetet.

Amikor jó, akkor nagyon jóAmikor jó, akkor nagyon jó Fotó: MLSZ

Dzsudzsák gyorsasága megkopott, egy az egyben már nagyon ritkán vesz le védőt, védekezésben pedig a csúcson sem volt sok haszna. Viszont jelent pillanatban nincs más olyan játékosunk, aki ilyen passzokat tud adni, és a szögletei és szabadrúgásai is a csapatban tartása melletti érvek.

Dzsudzsák kétségkívül vezére a csapatnak az öltözőben, a pályán pedig azért van ott, mert tőle várjuk a kulcspasszokat. De mi van akkor, ha nem jönnek a kulcspasszok?

Akkor az van, hogy ő az első csere

Oké, Horvátországban nem ő volt, mert szegény Kádár Tamás a szünetre megsemmisült, és szublimált, cserébe viszont 10 perccel kevesebb jutott Dzsudzsáknak, mint Azerbajdzsán ellen. Egyik lecserélése jogosságához sem férhet kétség, hiszen amikor nem jönnek azok a bizonyos passzok tőle, akkor értelemszerűen sokkal látványosabbak a hiányosságai.

Igaz, egy reménytelenül (és nem mellesleg borzasztó bénán) bekkelő csapat nem Dzsudzsák természetes közege, de az, hogy csak 2-0 után tudtuk néha megtartani a labdát a horvát térfélen, a támadó középpályások felelőssége is. Azerbajdzsán ellen pedig illett volna sokkal tovább olyan nyomást kifejteni az azerieken, mint ami az első félidőben helyzetek garmadájával kamatozott.

Valójában minden játékosra igaz, hogy amekkora segítség jó formában, annyira kártékony, amikor nem megy neki a játék, de Dzsudzsákra játékának karaktere, speciális helyzete és státusza miatt különösen az. Ezt a játékos valószínűleg úgy fogalmazná meg saját magával kapcsolatban, hogy ideális bűnbak. És lenne is némi igaza.

Ideális bűnbak?Ideális bűnbak? Fotó: MTI

A lecserélése pont a fentiek miatt nehéz kapitányi döntés, hiszen egy-egy zseniális passz akkor is bőven kijöhet belőle, amikor rossz meccse van. Marco Rossi azonban érti annyira a játékot, hogy elhiggyük neki: ha egymás után kétszer is csak bő egy órát tölt a pályán a csapatkapitánya, akkor a lecserélésének komoly oka van.

Dzsudzsák védelmében hozzá kell tennünk, hogy a várt fordulatot egyszer sem hozta meg a csere: Horvátország mélabús unalma közepette is tetszőleges számú helyzetet alakított ki, a magyar támadások pedig a cséká nélkül is szárnyaszegettek maradtak. Azerbajdzsán pedig Dzsudzsák nélkül is kiegyenlített, csak a bíró kihúzott minket a csávából.

Biztos, hogy ezt így kell?

Az olasz kapitány nem fogja szó nélkül hagyni a duzzogást, és a fent idézett Facebook-posztja után afelől sincs kétségünk, hogy beleáll a konfliktusba, ha szükséges. Más helyzet volt, de ne felejtsük el, hogy a Nemzetek Ligája-nyitány előtt nem válogatta be Dzsudzsákot, pedig hát a csapatnélküli lét, illetve az al-Vahda, al-Ittihad terhelése között a heti egy tétmeccsen kívül nincs számottevő különbség egy Európa-bajnokságra hajtó válogatott szempontjából.

A játékos még csak nem is mondott semmi erőset, Rossinak már a látványos hiszti is elég volt ahhoz, hogy meglóbálja a pörölyt, ami nem biztos, hogy jó döntés volt. Értjük, hogy Rossi a lázongás első jelére reagált vitát nem tűrő határozottsággal, de a helyzet nyilvánosság elé vitele egyáltalán nem szolgálja a csapat érdekeit.

Van egyébként is elég bajunk, hiszen azon kívül, hogy egy nálunk sokkal jobb csapat otthonában kellene győznünk az Eb-hez, még a legatyásodott védelmünk, sérülések és formaingadozások is nehezítik a helyzetünket. Az utolsó dolog, ami most hiányzik, az öltözőn belüli feszültség. 

Rossi jobban tudja nálunk, hogy Dzsudzsák eltávolításának milyen hatása lenne a régi harcostársakra, ennek ellenére meglepő, hogy nemcsak nem próbálta megakadályozni, hogy a sztori önálló életre kelljen, de még ő maga is rátett egy lapáttal.

Hozzászólások