Foci - Így változik a következő szezontól a kezezés megítélése a labdarúgásban
Így változik a következő szezontól a kezezés megítélése a labdarúgásban
Fotó: Europress/AFP

Így változik a következő szezontól a kezezés megítélése a labdarúgásban

Németh DánielNémeth Dániel
2019/06/14 17:50
Azóta, hogy egyre több bajnokságban alkalmazzák a videóbírót, a kezezés (főleg a tizenhatoson belüli) megítélése visszatérő problémát jelentett. Ezt orvosolandó, a labdarúgás legfőbb szabályalkotó testülete, az IFAB pontosította, milyen szituációkban jár a büntetés és mikor kell továbbengedni az akciót akkor is, ha valamelyik játékos kézzel ért a labdához.

Tagadhatatlan, hogy a játékvezetők nehéz helyzetben voltak a kezezés megítélésekor. Eddig ugyanis nem csak azt kellett kiszúrniuk, volt-e kontakt a labda és valamelyik játékos keze között, de azt is el kellett dönteniük, a mozdulat szándékos volt-e. Ezt a szabályt egy olyan korszakban hozták, amikor még semmilyen technikai segítség nem állt a játékvezetők rendelkezésére, tehát a bíróknak az egyértelmű szituációkat kellett kiszúrniuk, mint például amikor Luis Suárez a 2010-es vébén a gólvonalról ütötte ki a ghánaiak gólba tartó lövését.

Bőven volt következetlenség a kezezés megítélésében, de - mivel a bírónak mindent élőben kellett kiszúrnia - arányaiban jóval kevesebb kezezős szituáció került a mérkőzések fókuszába. Ez a VAR megjelenésével alapvetően megváltozott, a korábbiakhoz mérten tömegével kerültek elő tizenhatoson belüli szituációk, ami felhívta a figyelmet arra, hogy sokszor játékvezetője válogatja, mit ítélnek szabálytalan kezezésnek. Időként önmagában a kontakt elegendőnek bizonyult, máskor viszont a szabály betűi alapján született ítélet.

Az olasz bírók össze-vissza fújnak kezezésnél, ezért leülnek megvitatni a szabályt | Hosszabbítás

Olaszországban több mint egy éve alkalmazzák a videóbíró-technológiát (VAR), azonban a használat tekintetében még mindig bőven lenne hová fejlődni. A válogatott szünet alatt várhatóan le is ülnek az olasz játékvezetők, hogy a jövőben következetesebb legyen a bíráskodás. Hétvégén több olyan jelenet is volt az olasz labdarúgó-bajnokságban, ami videóbíró után kiáltott, azonban vagy az értékelésbe csúszott hiba, vagy egyáltalán nem kérték a segítségét.

2018 novemberében mi magunk is írtunk arról, hogy az olasz bajnokságban aktuális fordulójában négy meccsen született vitatható ítélet, miközben mindegyik játékvezető visszanézhette a kétes jeleneteket. Idővel egyre inkább általánossá vált az a szokásjog, miszerint a kezezést automatikusan szabálytalannak ítélték a játékvezetők, bár ebben is voltak eltérések. Egyértelmű volt, hogy valamit tenni kell az esetek megelőzésére, a szabályt olyan módon kell pontosítani, hogy azt következetesen be lehessen tartani.

Erre tett most kísérletet az IFAB. Bár felmerült, hogy a tizenhatoson belüli kezezések minden esetben - tehát szándéktól függetlenül - szabálytalanságnak minősüljenek, a testület inkább a szabály finomítása mellett döntött. Bekerült például a természetellenes testtartás fogalma, aminél elsősorban azt kell vizsgálni, megnagyobbította-e testét a karjával a játékos. Ehhez tartozik, hogy ha valamelyik játékos karja a vállának magassága felett érintkezik a labdával, az automatikusan szabálytalan lesz.

Szabadrúgás vagy büntető jár, amennyiben:

  • a labda úgy jut a kapuba, hogy előtte érintkezett a játékos kezével;
  • a játékos a kézzel szerzi meg a labdát, majd ezt követően gólt szerez, gólhelyzetet alakít ki;
  • a játékos testét a karja természetellenes módon nagyobbítja;
  • a labda a játékos vállának magassága felett találja el a kart.

Az amúgy is gyalázatos VAR állatorvosi lova volt a Napoli-Juve csúcsrangadó | Hosszabbítás

A topligák közül az olasz volt az első, ahol bevezették a videóbírót, és akik követik a Seria A-t, jót röhögtek magukban, amikor az UEFA és a FIFA közölte, kedvezőek voltak a tapasztalatok, ezért bevezetik a többi topligában, nagy válogatott tornákon, illetve hamarosan gyakorlatilag mindenhol.

Nincs büntető, amennyiben:

  • a labda  a saját vagy egy másik játékos testéről pattan a kézre;
  • a labda úgy találja el a kart, hogy az szorosan a test mellett volt, így nem növelte természetellenes módon a test sziluettjét;
  • a játékos esés közben érinti a labdát, miközben a kar a test és a talaj között helyezkedik el (de itt sem növelheti természetellenes módon a test méretét a kar helyzete);
  • továbbá, amennyiben a kapus egy csapattárstól kapott labdát sikertelenül próbál kirúgni, megfoghatja azt kézzel.

"Változatlanul szabálytalan marad a szándékos kezezés" - szögezte le David Elleray, az IFAB technikai igazgatója. "Korábban annak megfelelően tudtuk javítani a szabályokat, hogy a végkimenetelre koncentráltunk a szándék helyett. Támadásoknál arra figyelünk, hogy a játékos nyilvánvaló, jogosulatlan előnyt szerez-e a kéz vagy a kar használatával" - magyarázta Elleray, aki azt is kifejtette, a játékosok természetes testtartására vonatkozó kitételt azért hozták, hogy a védőknek ne kelljen hátra tett kézzel blokkolniuk.

"A testnek van egy jellegzetes sziluettje. Amennyiben a kar túlnyúlik ezen a formán, akkor beszélhetünk arról, hogy a testet nem természetes módon növeli, azzal a céllal, hogy az ellenféltől érkező labda nagyobb akadályba ütközzön. Biztosítanunk kell, hogy a játékosok a testük mellett tarthassák a kezüket, elvégre az a természetes helyzet" - nyilatkozta a technikai igazgató. Az mondjuk még mindig erősen kérdéses, ezzel megoldódik-e a helyzet, elvégre eddig sem volt szabálytalan, ha a test mellé szorított kézre pattant a labda.

Érdekes kérdés továbbá, mi a helyzet a 2019-es Bajnokok Ligája-döntőhöz hasonló jelenetekkel. Bár az egyértelmű, hogy Moussa Sissoko testéről pattant a karjára a labda (ezzel a szándékosságot nagyjából ki is zárhatjuk, tehát az eddigi szabály alapján sem volt egyértelmű a tizenegyes), a mozdulat egyértelműen növelte a test sziluettjét. Nagyon nehéz feladat igazságos döntést hozni ezekben a szituációkban, és a szabálymódosításokat olvasva, egyáltalán nem tűnik biztosítottnak a következetes bíráskodás.

via goal.com

Hozzászólások