Foci - Így válik egy csapásra a háború színterévé a labdarúgás
Így válik egy csapásra a háború színterévé a labdarúgás
Fotó: New York Times

Így válik egy csapásra a háború színterévé a labdarúgás

Németh DánielNémeth Dániel
2019/07/17 09:35
Adott két klub, amit első pillantásra lehetetlen megkülönböztetni egymástól: ugyanaz a címer, ugyanazok a színek, sőt, még a neveik is kísértetiesen hasonlóak. Pedig a Koszovó északi részén fekvő Mitrovica városában található KF Trepça és FK Trepça identitását talán épp az egymáshoz viszonyított különbségek határozzák meg leginkább.

A háború hatással van a labdarúgásra. Amikor az 1990-es évek elején Jugoszlávia felbomlott, véres konfliktus bontakozott ki a különböző etnikai csoportok között, mivel a kommunizmus összeomlásával felszínre törtek az addig elnyomott etnikai érzelmek. Az újonnan felfedezett nacionalizmussal megkezdődött az államhatárok átrajzolása. A konfliktus a '90-es évek nagy részét meghatározta, idővel azonban elcsendesedtek a harcok, így az egykori Jugoszlávia területén ma viszonylagos béke honol.

Egy határvonalat azonban folyamatos feszültség jellemez: Szerbia és Koszovó között távolról sem békés a helyzet.

Túlzottan nem mennénk bele a térség nemzetközi kapcsolataival és geopolitikai lépéseivel kapcsolatos, rendkívül bonyolult helyzet elemzésébe. Történetünk szempontjából leginkább az érdekes, hogy Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, amit az ENSZ 112 országa elismert (köztük Magyarország), viszont a területet éveken át kontroll alatt tartó Szerbia vitatja létezését. A többségében albánok lakta Koszovó pedig nem kér a szerb irányításból, és inkább Albánia felé közeledne.

Ebből a feszültségből kaptunk némi ízelítőt a 2016-os Európa-bajnokság selejtezőjében (a svájci albánok révén magán az Eb-n is), amikor Szerbia-Albánia mérkőzést rendeztek. A pálya felett remek időzítéssel elröptettek egy drónt, amelyre egy albán nacionalista molinót függesztettek, rajta a Koszovót az ország részeként ábrázoló Nagy-Albánia zászlóval. Ez bőven elegendőnek bizonyult, hogy a játékosok és a szurkolók egyaránt elveszítsék a fejüket, a mérkőzést pedig fel kellett függeszteni. 

Utólag a győzelmet Albániának ítélték a szerb szervezők által elkövetett hibák és az albán játékosokat ért sértések miatt. A meccs után az albánok üzleteit megtámadták és felgyújtották Szerbiában. Ékes bizonyítéka volt a találkozó annak, hogy a labdarúgás hűen tükrözi a mélyre nyúló etnikai és politikai gyűlöletet. Mindez persze nem csak az eleve nacionalista érzelmek felkorbácsolásából élő válogatott összecsapásokra, de a klubokra is érvényes. Erre Koszovó északi része a legjobb példa.

Mitrovica városa Koszovó északi részén, közel a déli szerb határnál - vagy legalábbis, amit a koszovói kormány annak nevez - található. Mitrovica erősen megosztott város: a folyótól északra főként szerbek laknak, attól délre pedig inkább albán kisebbség található. Az elkülönülés mindennapos jellemzője a városnak, a folyó két oldalát például gyakran eltorlaszolták az északi szerbek, ezzel is jelezve, a maguk részéről nem kívánnak kapcsolatot tartani a koszovói állammal. Hasonló megosztottság jellemzi a futballt is.

mitrovica-1350x928.jpg Fotó: These Football Times

Legjobban mindezt a KF Trepça és az FK Trepça ellentéte szimbolizálja. Előbbi a dél-mitrovicai albánokat képviseli, utóbbi a szerbeket. Nem csak a nevük kísértetiesen hasonló: szinte ugyanolyan a mezük és a címerük, az egyedül a két nyelv írásmódja közötti különbség szembetűnő.

Ma ez a két klub Mitrovica városának társadalmi és etnikai megosztottságának egyik szobraként szolgál, pedig egykoron egyek voltak. Az FK Trepçát 1932-ben alapították (ez egyébként a szerb betűzés szerinti leírás, ami reflektál az akkori idők szerb dominanciájára) és elért pár sikert. 1977-ben első koszovói klubként jutott a jugoszláv első osztályba, második helyen zárt az 1978-as Jugoszláv Kupában, melynek fináléjában a Rijekától kapott ki. Az a Rijeka az 1979/80-as szezonban negyeddöntőig menetelt a KEK-ben, és végül a Juventus állította meg.

Amikor a '90-es évek elején kitört a délszláv háború, az albán kisebbséghez tartozó játékosok tömegével kezdték elhagyni a klubot. Persze olyan csapatokat kerestek, ahol elfogadták őket, így vált az egyik felszívóerővé Mitrovica másik futballcsapata, a Trepca 89. Azonban a korábbi FK Trepča-játékosok többre vágytak, úgy gondolták, a jelenlétüknek köszönhetően jelentősebb szerepet kell betöltenie a klubnak. 1999-ben az egykori FK Trepča-játékosok megalapították a KF Trepčát.

Nem csoda, hogy ezek a játékosok a távozás mellett döntöttek. A szerb hatóságok rendkívül kemények voltak, gyakran zavarták meg a találkozókat. Ráadásul a háború miatt eleve alternatív megoldásokra kényszerültek, így a Mitrovica térségében található zöldterületeken és parkokban játszottak.

000_Par7812829.jpg Fotó: Europress/AFP

Abban az időben rengeteg szerb hagyta el Mitrovica déli részét, hogy a főként szerbek által lakott északi részen keressenek menedéket. Az FK Trepča számára ez praktikusan annyit jelentett, hogy el kellett hagyniuk a stadionjukat, amit a KF Trepča és az albán szurkolók azóta is sajátként kezelnek. Az aréna, amely egykoron a szerb uralom szimbólumának számított, ma a koszovói függetlenségi hadsereg vezetője, Adem Jashari nevét viseli. Itt rendezték az ország történetének első hivatalos FIFA-mérkőzését, a Haiti elleni 0-0-t.

A rengeteg hasonlóság ellenére a két klubot a különbségeik határozzák meg. Többek között más ligában és más szinten szerepelnek. A KF Trepča a koszovói bajnoki rendszer másodosztályában szerepel, 2010-ben pedig megnyerte a Superligát. Az FK Trepča a szerb harmad- és negyedosztály között ingázik, és története során egyszer sem jutott feljebb. Adja magát a kérdés: vajon mire menne a klub, amennyiben egyesülnének. Erre persze vajmi kevés esély kínálkozik, ismerve a háttérben húzódó ellentétet.

Még a labdarúgás is előtérbe helyezte, hogy az Észak-Koszovóban élő szerbek mennyire utálják az önálló koszovói állam gondolatát, hiszen klubjai még azt is megtagadták, hogy a 2000-es évek elején elinduló koszovói ligában szerepeljenek. Újabban - miután a két nemzet között 2013-ban normalizálódni kezdett a helyzet - megvitatták a terveket a határok újrarajzolásával kapcsolatban, melynek értelmében bizonyos északi települések, mint például Észak-Mitrovica, Szerbiához tartozhatnak a jövőben.

09kosovosoccer9-jumbo.jpg Fotó: New York Times 

Az FK Trepča Szerbiához való hűségességét barátságos mérkőzésekkel is igyekeztek erősíteni, a Partizan Beograd és a Crvena zvezda elleni találkozók szimbolizálták, sőt, kiemelték a szolidaritást Belgrád és a vitatott koszovói területek között. Ezt a szimbolizmust tovább erősítette az a szerb nemzeti színekkel díszített vonat, amelyre 23 nyelven felírták, hogy "Koszovó Szerbia része". Bizonyos értelemben Mitrovicában a labdarúgás számít a 24. nyelvnek.

Szerbia nem ismeri el Koszovót, mint ahogyan az FK Trepča sem ismeri el a KF Trepča létezését. Csalókként tekintenek rájuk, akik ellopták a címerüket, a mezüket, a történelmüket és a stadionjukat. Bizonyos értelemben a klubok, amelyek egykoron mindenen osztoztak, hűen tükrözik ezt az egyedi megosztottságot. Mindkét fél úgy érzi, ő képviseli az igazi értékeket, magáénak vallja az 1999 előtti történelmet is. Akárhogy is, mostantól azon kell dolgozni, hogy a pályán írják a történelmet és új mércét állítsanak a mitrovicai futball számára.

Petar Milosavljevic, az FK Trepča titkára szerint reménytelen, hogy a szerbek és az albánok ismét együtt focizzanak Koszovó területén. Régebben azért volt rá példa.

via These Football Times

Hozzászólások