Foci - Hrutka János szerint "most már akár lehetne jól is csinálni" a futballunkat
Hrutka János szerint "most már akár lehetne jól is csinálni" a futballunkat
Fotó: Europress/AFP

Hrutka János szerint "most már akár lehetne jól is csinálni" a futballunkat

Takács MártonTakács Márton
2019/12/15 14:17
A 24-szeres válogatott labdarúgó, majd játékosügynök, üzletember, most a Footgolf Szövetség elnöke televíziós szakkommentátor, Hrutka János Az állam nélkül nem megy, de vele sem címmel remek interjút adott az Élet és Irodalom legfrissebb számában a magyar futballról. Ennek kivonatát közöljük az alábbiakban.

A beszélgetés kiindulópontja Hrutka Jánosnak az a terjedelmes Facebook-bejegyzése volt, amelyben a Wales-Magyarország labdarúgó Európa-bajnoki selejtező után született, és amelyben Hrutka a magyar válogatott a sorozatban elért szereplését értékeli, és leszögezi, "a realitás a negyedik hely"



Már a sport Magyarországon betöltött szerepéről, túltolt fontosságáról, a mindenhol mindent megnyerni-felfogás visszásságáról is jó mondatokat találunk Hrutka Jánostól

"Kétségtelen, hogy nem mindent csinálunk jól. De azt is látni kell, hogy míg ezek az országok csak egy-két sportágban mernek nagyot álmodni, addig mi az éremtáblázat elején szeretnénk állni a nyári olimpián, havas, hegyi nemzetként mindent megnyerni a téli ötkarikás játékokon, plusz bocsától a kötélhúzásig mindenben világbajnokok lennénk."

Az állami támogatások kapcsán kontraproduktivitásról beszél nem csak a labdarúgás, hanem a többi látványsport esetében is. Miszerint a rengeteg beleöntött pénz alig hoz eredményeket. 

"Ennek jegyében mondom azt a futballunkról, hogy most már akár lehetne jól is csinálni. Minden feltétel adott. Van pénz, paripa, fegyver, mégsem nyerünk csatát. Kisebb ütközeteket azonban igen. A tíz év alatt felépült infrastruktúra sokat jelent, az MLSZ biztos hátteret épített... Szakmailag nem vagyunk megfelelő szinten. A korábbiakhoz képest szintén sokkal jobb helyzetbe kerültek, ám ugyancsak jól érzékelhető eredmény nélkül. A pénzbőség lehetővé tette, hogy külföldről behozzunk olyan munkaerőt, amelynek korábban eszébe sem jutott ezt a piacot keresni. Komoly probléma viszont, hogy nem csak minőséget veszünk. Amikor pedig igen – mint például kézilabdában –, akkor a világversenyeken láthatjuk, hogy mi ennek a hatása a hazai mezőnyre, a válogatott teljesítményére. Ahogy a magyar futballnak is egyre kevesebb a minőségi játékosa. Ez az új helyzet kontraproduktivitása."

Jó olvasni egy volt válogatott futballistától az alábbi sorokat is, Magyarországon szokatlan az ilyen nyílt, őszinte vélemény a hazai labdarúgásban megszokott mellébeszélés helyett.

"Ami a futballt illeti, nehéz lenne igazságtalanságról beszélni ott, ahol ennyi pénz áramlik egy üzletágba, melynek zászlórúdjára az utánpótlásképzés van tűzve. A képzési rendszerünk pedig nem jó. Nem készítjük fel eléggé a pályára a fiataljainkat."

Hrutka_János.jpg Fotó: Hrutka János Official/Facebook

Az utánpótlásképzés, az akadémiai rendszer is rossz úton jár Hrutka szerint, ezekben az intézményekben már nem tudják behozni a korábbi lemaradást azok a gyerekek, akiknek a képzésében korábban kimaradtak egy csomó olyan elem, amit nem 15 esztendős koruk után kellene megtanulniuk. 

"Az akadémiai képzés a 15 és 18 év közötti gyerekek játszótere. Viszont a legmeghatározóbb technikai elemeket 6 és 12 éves kor között kell(enne) megtanulni. Ám az edzők munkáját az eredmények alapján minősítik, nem aszerint, hogy hány nemzetközi szintet elérő játékos kerül a felnőttekhez, a válogatottba vagy a külföldi piacra. A számon kérhető, minőségi munkát feláldozzák az eredményesség oltárán."

Itt is megjelenik a kontraproduktivitás. Az egyik legnagyobb problémának Hrutka azt tartja, hogy a fociba juttatott rengeteg pénz elkényelmesíti már fiatal korban is, a kitörés helyett pedig inkább a kényelmes, biztos jelent választják már fiatalon is a magyar futballisták. 

"A mi gyerekeink 16-18 éves korukban ugyanis már nemigen akarnak külföldre menni... Itthon ennyi idős korban több pénzhez jutnak, mint amennyire esélyük volna ezen a szinten külföldön. Ez is az említett kontraproduktivitás tünete. Viszont, ha maradnak, és nem indul be gyorsan a pályafutásuk, néhány éven belül zsákutcába jutnak, mert nehézkes az átmenet az igazi profi státusba 18 és 21 éves kor között... Csakhogy amíg 16 éves korban úgy 6-8 nemzetközi szinten is ígéretes játékosunk van, akik kiváló csapatokhoz tudnának igazolni, a 18 évesek között már talán csak egy-kettő. Ezt a helyzetet csak felülről lehetne megváltoztatni."

És hogy mi kellene szerinte a már meglévő óriási mennyiségű pénz mellé?

"Az a probléma, hogy ezzel együtt is rossz vágányon vagyunk. Mondhatnám inkább, hogy egy jó bakterre van szükség, váltóállításra, és sok minden meg tudna változni. Elsősorban a rossz beidegződések."

És a már a cikk elején is említett Eb-selejtezőkről, amelyben Marco Rossi magyar válogatottja Horvátország, Wales és Szlovákia mögött a negyedik helyen végzett, vagyis az automatikus kvalifikációról lemaradtak a mieink, de a pótselejtezőben még reménykedhetnek.

"Pedig hát a negyedik kalapból sorsoltak bennünket ebbe a csoportba, és a negyedik helyen végeztünk. Ez volt a papírforma. Akik megelőztek bennünket, a világranglistán is előttünk vannak. Annyiban sajnos egyet kell értenem az idézett állítással, hogy ha nem változik semmi, nehéz lesz valaha is kijutnunk világbajnokságra."

Az állam nélkül nem megy, de vele sem

Öntjük a labdarúgásba a százmilliárdokat, és nem vesszük észre, hogy ezek szakszerűtlen felhasználása most már abszolút kontraproduktív, ahogy a többi látványsportágban is az, írta Facebook-oldalán Hrutka János. Eredményeink itt sem rosszabbak, mint a Pisa-teszten, vetettük fel.


Hozzászólások