Foci - Horvát-magyar: ideje volt már, hogy Marco Rossi is belenézzen egy ilyenbe
Horvát-magyar: ideje volt már, hogy Marco Rossi is belenézzen egy ilyenbe
Fotó: MTI

Horvát-magyar: ideje volt már, hogy Marco Rossi is belenézzen egy ilyenbe

Mártha BenceMártha Bence
2019/10/11 11:37
Akármilyen szépen fejlődik is a magyar válogatott Marco Rossi irányítása alatt, törvényszerű volt, hogy a folyamatosan erőn felül teljesítő csapat egyszer összeomoljon, és rászámoljanak. Horvátországban bucira verték a válogatottat, de ezen túl kell tudnunk lépni. Annál is inkább, mert a walesiek életben tartottak minket. 

Tíz perccel a meccs előtt, a kezdőcsapatot meglátva azon gondolkodtam, nem lesz-e vékony a pálya közepén a válogatott szlovákiai kommandója (Vida-Holman), még úgy is, hogy az egy sorral előttük játszó Kleinheisler labdavesztés után visszalép közéjük. Aztán az járt a fejemben, hogy bírjuk majd a horvátok nyomását úgy, hogy egyik oldalon szereplő szélsőnk sem agilis védő. És persze az, hogy hányszor, és főleg milyen hatékonysággal sikerül végigvinnünk a támadásainkat.

Splitben sajnos nem volt kérdés, melyik csapat a jobb az Európa-bajnoki selejtezőn | Hosszabbítás

A magyar labdarúgó-válogatott 3-0-ra kikapott csütörtökön a világbajnoki ezüstérmes horvát csapat vendégeként a spliti Európa-bajnoki selejtezőmérkőzésen. Az aranylabdás Luka Modric már az 5. percben vezetést szerzett a hazaiaknak, akik Bruno Petkovic duplájával már a szünetig háromgólos előnyre tettek szert. A folytatásban kihagyott büntetőig és lesgólig jutottak a hazaiak, de sikerüket nem fenyegette veszély.

Bevallom, azért megfordult a fejemben a legutóbbi horvátországi meccsünk, ami életem legszörnyűbb szurkolói élménye volt. 2004 szeptemberében Husztit a 10. percben kiállították, és a horvátok legyalultak minket, miután olyan komikus hibákat követtünk el, mint Gyepes öngólja (akkoriban nem bánt velük szűkmarkúan), vagy Molnár tanári gólpassza Prsónak. De nem gondoltam, hogy ilyesmi történne, Rossi csapatait ugyanis nem szokták nagyon megverni.

De most igen

Ezek a gondolatok pontosan öt percig foglalkoztattak, ekkor ugyanis kezdetét vette a magyar futballválogatott történetének egyik legszörnyűségesebb egy félidő alatt bemutatott vesszőfutása.

Kádár Tamásról a Nemzetek Ligája-meccseken is kaptunk gólt gazdagon, de amit Splitben művelt a neki jutó félidőben, arra nehéz szavakat találni. Mivel Lovrencsics is megpróbált felnőni a középhátvédhez, és ő is rúgatott egy gólt a horvátokkal, a 25. percben a mérkőzés eldőlt, és teljesen felesleges azt boncolgatni, hogy utána a mezőnyben egész jól visszajöttünk a meccsbe, mert a horvátokat ekkor már nem sok energiát fektettek a történetbe.

KlassziskülönbségKlassziskülönbség Fotó: MTI

Hogy teljes legyen a párhuzam a Mätthaus-féle csapat horvátországi meccsével, még Kleinheisler is kiállíttatta magát, igaz, ő csak az 55. percben, tizenöt éve Huszti piros lapja sokkal korábban jött, és a meccs végkimenetele szempontjából olyan súlyú volt, mint Kádár bődületes bakija. Vagy luftja. Mindegy.

Egyébként a két szélső védőnk, Lovrencsics és Korhut teljesítménye között csak annyi volt a különbség, hogy a Fradi bekkjének szarvas hibájából gólt kaptunk, Korhut viszont megúszta, pedig nagyon sokat tett érte. Egyszerűen annyi történt, hogy kijött az a brutális tudásbeli különbség, amit ebben a sorozatban többször kendőztünk el sikeresen. 

A védelem becsületét Gulácsi mentette meg, amit lehetett, megfogott, és bravúrral hárította a 11-est, amit Kleinheisler érzett fontosnak a horvátoknak ajándékozni. Szegény Gula, ezt biztosan rettenetes élmény lehetett a létező legközelebbről végignézni. 

Akit a legbiztosabb pontnak véltünk

Bozsik Péter nem sokszor mond a stúdióban olyat, amire az ember magától ne gondolt volna, de Kádár Tamás hibái után volt egy nagyon érdekes gondolata: azt mondta, bárkitől rosszkor jönnek az ilyen típusú hibák, de ha azokat egy alapember követi el, akkor még inkább elbizonytalanítja a csapatot. Azt persze nem gondoljuk, hogy Lovrencsics és Korhut gyenge játéka Kádár hibáinak tulajdonítható, valószínűleg bennük volt egyébként is.

JujjJujj Fotó: MTI

Kádár azonban, hiába tekintjük abszolút alapembernek, sőt a védelem oszlopának, már nem először bizonytalankodik a Rossi-érában. Az olasz kapitány első meccsén, Finnországban egyből róla kaptuk a vereséget jelentő gólt (máig nem értjük, mit akart a védő), Athénban szintén róla vált le Mitroglu, bár inkább Lang mellől fejelt a kapunkba, az észtek tallini három góljából pedig kettőben is vastagon benne volt.

A Dinamo Kijev védője egyébként az egyik legmagasabban jegyzett klubban játszik a válogatott játékosok közül, nem csoda, hogy rá mindenki biztos pontként tekint. Ráadásul bevethető balhátvédként is, sőt háromvédős rendszerben is játszott már, és arról még nem is beszéltünk, hogy a védőink közül magasan neki a legjobb a rúgótechnikája. Egy szóval valóban alapember, megkerülhetetlen figura, de Rossi alatt nem tud kiegyensúlyozottan teljesíteni.

Ideje volt, hogy Rossi is belenézzen egy ilyenbe

Az elmúlt 1-2 évtizedet végignézve nem nagyon volt olyan kapitányunk, akinek ne fújták volna ki legalább egyszer az orrát úgy, ahogy csütörtökön a horvátok. Mindegy, hogy éppen jobb csapatunk volt, vagy tök reménytelen, egy-egy ilyen zakó mindig benézett, Rossi azonban eddig megúszta, hogy szembesülnie kelljen minden edző rémálmával, csapata védelmének teljes összeomlásával.

Csütörtökön elmaradt a bravúrCsütörtökön elmaradt a bravúr Fotó: MLSZ

Ez nem edzői hiba, a bevezetőben feltett kérdésekre nem Rossi hibájából nem kaptunk választ. Ha ilyesmi történik, azzal nincs mit tenni, le kell nyelni a pirulát, és a vasárnapi meccs előtt gyorsan afelé kell terelni a játékosok gondolatait, hogy három pontot szereztünk a horvátoktól a két meccsen. Képesek vagyunk óriási bravúrra, és olyan teljesítményre is, mint a spliti.

Így talán élvezhetőbb (köszi, Trollfoci


Ezt bizonyítja az is, hogy bár a magyar válogatott játszott a kapitány alatt a mieinknél sokkal magasabban jegyzett csapatokkal, még a vereségek során is bőven mutatott életjeleket a csapat. Finnországban sima ikszes meccset vesztettünk el, Görögországban elmaradt egy magyar büntető a hajrában, hogy a szlovákok elleni, hazai meccsről ne is beszéljünk. Most azonban agyonvertek, a meccs lényegi részéhez semmi köze nem volt a sérülésektől és eltiltásoktól tizedelt magyar válogatottnak.

Életben tartottak minket a walesiek

Mivel Wales értékes pontot szerzett Szlovákiában, a mieink Eb-reményei nem hunytak ki teljesen, de az szinte biztosra vehető, hogy mindkét hátralévő meccsünket (Azerbajdzsán otthon, Wales idegenben) meg kell nyernünk a második helyhez. Nem elég a hősies iksz Walesben, mert ha a papírforma szerint a szlovákok és mi is legyőzzük Azerbajdzsánt, a walesi döntetlennel is csak utolérjük őket, az egymás elleni eredmény pedig nekik kedvez.

Azerbajdzsánt kötelező legyőznie vasárnap a magyar csapatnak, nem lehet kifogás a zárt kapus meccs, a lelki tényezők és a hiányzók esete sem. Ha ezt megtesszük, egy meccsel a selejtezők zárása előtt továbbjutó helyen fogunk állni, igaz, a szlovákok és a walesiek is egy meccsel kevesebbel fognak mögöttünk állni. 

Ha összejön a győzelem vasárnap, a két novemberi selejtezőnap közül az elsőn csak drukkolnunk kell, hogy az azeriek valahogy otthon tartsanak egy pontot Wales ellen, a szlovákok pedig kapjanak ki Horvátországban, és akkor meglesz az esély, még ha halovány is. 

Még van miért küzdeniMég van miért küzdeni Fotó: MLSZ

Bár megint ott tartunk, hogy számolgatunk, és másokban bízunk, hogy kijuttatnak minket, ez a selejtezősorozat - még a horvátok elleni bakiparádéval súlyosbítva is - abszolút sikeresnek mondható. Sőt, akkor is az lesz, ha végül a negyedik helyen végzünk, mert Marco Rossi jó úton halad a csapatával. Amúgy sem vagyunk hozzászokva, hogy a sorozat végéig versenyben legyünk a továbbjutásért.

Hozzászólások