Foci - Hogy kerüljük el az álhíreket a labdarúgásban?
Hogy kerüljük el az álhíreket a labdarúgásban?
Fotó: Europress/AFP

Hogy kerüljük el az álhíreket a labdarúgásban?

Mátrai MárkMátrai Márk
2019/06/29 12:00

A média az egész labdarúgást körülveszi. Legyenek azok bármilyen jellegű hírek (átigazolások, sérülésekből való felgyógyulás időtartama, játékosok és edzők közötti kapcsolat), nem kezeljük elég óvatosan ezeket a „híreket”, illetve információkat.

Most megpróbáljuk bemutatni, mely lapok számítanak nem hiteles forrásnak, és hogy akkor mégis miért közölnek le ilyen cikkeket és információkat. (Ez nem azt jelenti, hogy az összes hírük téves, inkább általánosságban kell érteni a leírtakat.)

Angliában nagyon sok újság van, amely lehoz ilyen híreket vagy álhíreket. A Sun az 1989-es hillsborough-i stadionkatasztrófa vérlázító cikkei óta nem tudta visszanyerni a hitelességét, és semmilyen lépéseket nem tettek annak érdekében, hogy ez megváltozzon. Ezért a Sun által leközölt információkkal érdemes csínján bánni.

kép1.jpg A The Sun soha nem fogja kiheverni a 30 évvel ezelőtt leírt hazugságainak hatásaitFotó: Google

A Daily Mail és a Mirror sem tartozik a leghitelesebbek közé, bár a Mirrornál vannak olyan újságírók, akik hitelesnek számítanak, ha nagyon közelről követik a csapatot („cover the team”). Ezek inkább pletykalapoknak számítanak, amik előszeretettel torzítanak a valóságon azzal, hogy kiragadnak egyes idézeteket a szövegkörnyezetből, és a saját maguk által teremtett környezetbe helyezik azokat.

A helyi lapok hitelesebbnek számítanak, ugyanis nekik Angliában nincsen igazából semmilyen hátsó szándékuk, de a Telegraph és az Independent is a megbízható források közé tartozik. Ellenben a Sky Sportsszal óvatosan kell bánni, mivel a Sky Bet oldalon átigazolásokkal kapcsolatos fogadásokat is lehet kötni, például Paul Pogba következő klubjára. A fogadókat simán képes befolyásolni egy álhírrel a Sky, így gyakorlatilag elveszi a pénzüket.

A BBC-t és a Guardiant is érdemes megemlíteni. A BBC általában megbízhatónak számít, a Guardian pedig az Independenttel együtt talán a legmegbízhatóbb országos szinten Angliában.

Franciaországban a L’Équipe a legolvasottabb francia sportlap. Információik sokszor félrevezetőek, elsősorban külföldön légióskodó játékosok esetében, amikor erősen a játékos és táborának érdekeit képviselik. Itt a regionális lapok szintén hitelesebbek.

Németországban több lap is van, amelyek híreit átveszik külföldi, így magyar lapok és weboldalak is. A Bild és a Sport Bild egy viszonylag hiteles újságnak számít, de a Bild am Sonntag kevésbé, az inkább pletykalapnak minősíthető. A Bild hitelességét csak a sportban tekinthetjük relevánsnak, mivel egyéb rovatai durván szenzációhajhászok. Mivel a Bild a legolvasottabb, ezért a többiek (Süddeutsche Zeitung, Ruhr Nachrichten) kevésbé tudnak érvényesülni, bár utóbbi, mint regionális lap, megbízhatónak mondható hírekkel szolgál a Ruhr-vidékről, például a Borussia Dortmund kapcsán.

A Der Spiegel egy teljesen más médiaorgánum, ők a Football Leaksszel való együttműködésüknek köszönhetően kerültek be a köztudatba, és inkább oknyomozó cikkeket írnak bizonyos időközönként. Hitelességük komoly, a Football Leaks első számú emberének számító Ruí Pinto révén óriási, világsajtót bejáró, UEFA- és FIFA-vizsgálatokat indító erejű cikkeket közöltek le (Manchester City, Bajnokok Ligája reformja, PSG, stb).

Olaszországban a Sky Italia igen hitelesnek számít, Európa-szerte talán ők tekinthetők a leghitelesebbnek. Továbbá, viszonylag hitelesnek tekinthető a La Gazzetta Dello Sport és a Corriere Dello Sport. A La Gazzetta egy milánói lap, amely először a legelső újkori olimpiai játékokról tudósított, tehát komoly hagyományai vannak. Talán nem meglepő, hogy a milánói lap igen pontosan göngyölítette fel a 2006-os olasz bundabotrány szálait a nyilvánosság számára, amelyben ugye a Juventust találták a leginkább bűnösnek.

A Corriere Dello Sport egy római lap, hitelessége nem éri el a La Gazzettáét.

A Tuttosport és a La Stampa pedig Juventushoz közeli lapnak tekinthető, hiszen mindkét lap torinói illetőségű, vagyis eszerint szállít megbízható vagy kevésbé megbízható információkat a klubról és annak riválisairól.

Az arab médiát a beIN Sports uralja, az ő információik megítélése vegyesnek tekinthető, ám inkább a hitelesebbek kategóriájába sorolható. Az egyik riporterük hozta le Pep Guardiola Manchesterbe igazolását még a katalán második müncheni szezonja során, és több sikeres újságírót foglalkoztatnak, akiknek jó a megítélésük.

Érdemes hozzátenni, hogy a beIN inkább a televíziós csatornájáról híres, amely élőtartalmakat tűz műsorra, és leginkább ezzel próbál teret nyerni, nem pedig a hiteles vagy hiteltelen információival.

Spanyolországban viszont más a helyzet. A Real Madrid és a Barcelona népszerűsége miatt nagyon fontos megérteni, melyik újság milyen céllal ír le valamit.

kép2.jpg A Real-központú lapok a racionalitásról elrugaszkodott mértékben Neymar- és Mbappé-megszállottak.Fotó: Google

A négy leginkább idézett sportlap a Marca, az AS, a Mundo Deportivo és a Sport. Előbbi kettő madridi, utóbbi kettő barcelonai. Ezek a lapok a hozzájuk közelálló klubok nézeteit terjesztik, és ennek megfelelően olyan cikkeket közölnek le, amiket a szurkolóik örömmel olvasnak. Nagyon ritka, hogy pontosak legyenek, talán az AS számít még a leghitelesebbnek, de még náluk is előfordul, hogy eltérő információkkal rendelkeznek újságírók.

kép3.jpg Nem létező idézeteket is szeretnék "gyártani", itt éppen a katalán médiábanFotó: Google

Ennek megfelelően a riválisokat kevésbé tüntetik fel pozitív fényben, és nagyon óvatosan kell bánni azokkal az „információkkal”, amiket ezek a lapok hoznak le.

A Real és a Barca szereti szivárogtatni az információkat, amelyek növelik az őket övező propagandát, ám a hírek valóságtartalma valójában alacsony. Nem is tartoznak erkölcsileg a legnemesebbek közé, az AS például egész szezonban negatív híreket közölt Loris Karius törökországi szezonjáról, mintha csak bizonyítani akarták volna, hogy a BL-döntőben elkövetett hibái nem a Sergio Ramos könyöklése által elszenvedett agyrázkódás eredményei lettek volna.

Ez a fajta Madrid-Barcelona szembehelyezkedés természetesen az ország történelméből adódik, amely a sportban is manifesztálódik.

kép4.jpg "Évszázad rablása", kedves Sport? Csak ne szljatok erről a Chelsea-szurkolók, mert eszükbe jut 2009! Ki is volt a Chelsea ellenfele akkor....? Az a szeketív memória...Fotó: Google

A portugál, a brazil, és egyéb dél-amerikai lapok sem számítanak kifejezetten hitelesnek, míg az ESPN is vegyes megítéléssel rendelkezik, talán inkább ők is a pozitívabb megítélésűek felé hajlanak.

Felmerül, hogy miért jelennek meg ilyen álhírek ezekben a lapokban, vagy az interneten. Nagyon fontos, hogy ezek a lapok nem feltétlenül akarnak a leghitelesebb, legfrissebb infókat megszerezni, inkább nézeteket közvetítenek.

Van, hogy ügynökök terjesztenek híreket, amelyekkel javítják a klienseik megítélését, ám maguk a hírek nem tükrözik a valóságot. Van, hogy klubok teszik meg ugyanezt. Érdemes feltenni a kérdést, hogy kinek az érdeke, hogy megjelenjen az adott hír, és milyen megfogalmazásban történik az! Ha ezekre választ kapunk, akkor már sejthetjük, hogy az adott hír hitelesnek minősíthető vagy sem.

Előfordul, hogy átigazolási vagy szerződési tárgyalások során fordulnak ilyen eszközhöz a felek. Ezt azért teszik, hogy javítsák tárgyalási pozíciójukat.

Ezeket a tényezőket érdemes tehát figyelembe venni külföldi sajtóorgánumok híreit olvasva. Ha ezeket figyelembe véve kiszűrjük a hírek tengeréből a hiteleseket és a hitelteleneket, akkor sokkal pontosabb képet kapunk a témák kapcsán.   


Hozzászólások