Foci - Évekbe telhet, mire magához tér a labdarúgás a járványtól kapott pofonból
Évekbe telhet, mire magához tér a labdarúgás a járványtól kapott pofonból
Fotó: Europress/AFP

Évekbe telhet, mire magához tér a labdarúgás a járványtól kapott pofonból

Németh DánielNémeth Dániel
2020/05/07 09:27
Ha minden jól alakul, a következő hetekben újraindulhat az élet a topbajnokságokban. Szakemberek azonban arra figyelmeztetnek: nagy változásokra kell felkészülni, és sokáig eltarthat, mire visszatérnek a labdarúgásban a járvány előtti állapotok. Rövid távon a zárt kapus mérkőzések és az átalakított versenynaptár formájában nyilvánulhatnak meg az eltérések, hosszabb távon pedig a sportág finanszírozása változhat meg. Néhány klubnak ez egyet jelent majd a túlélésért folytatott küzdelemmel.

Szakértők szerint az egyik leglátványosabb változást az átigazolási piacon tapasztalhatjuk majd, mert a járvány valószínűleg gátat szab a csillagászati fizetéseknek és a bődületesen nagy kivásárlási áraknak. "Röviden összefoglalva: a Covid-19-ben megvan a potenciál, hogy az utóbbi évek legnagyobb hatását gyakorolja az átigazolási piacra" - magyarázta Tiran Gunawardena, sportjoggal foglalkozó szakember. "A bevételcsökkenés paradigmaváltást eredményezhet, különös tekintettel az átigazolási díjak és a fizetések tekintetében."

"Az ipar - különösen a játékosok értéke - teljesen máshogy nézhet ki, mire ez az egész véget ér."

Gunawardena véleményét sokan osztják a labdarúgóipar szereplői közül, köztük ügynökök, klubvezetők, játékosok és edzők. Ez alapján egy riasztó kép kezd kirajzolódni. "Hosszú út lesz, mire sikerül visszatérni a válság előtti időszakhoz" - mondta az egyik játékosügynök. "Nagyon sok minden meg fog változni, és mindenki arra vár, hogy kiderüljön: mekkora is lesz a hatás, és mennyi ideig tart." A foci - legalábbis a legmagasabb szinten - sosem volt még ennyire gazdag, most azonban még a legtöbb bevételt generáló kluboknak is szorítaniuk kell a nadrágszíjon.

Mostantól az óriáskluboknak is át kell gondolniuk, mennyi pénzt költenek játékosokra | Hosszabbítás

Egy dolog biztosan nem változott meg azóta, hogy a járványhelyzet megbénította a labdarúgást: az átigazolási pletykákra szakosodott portálok változatlan lelkesedéssel ontják magukból a vadabbnál vadabb elképzeléseket. Teszik mindezt gyakran olyan összegek kíséretében, amelyek a szakértők szerint teljesen irreálisak lesznek a sport újraéledését követően.

Vége a százmilliós igazolásoknak

Az egyik közös pont a jegybevétel kiesése lesz, hiszen ha folytatódhatnak is a küzdelmek, a nézők visszatérésére valószínűleg sokat kell még várni. Ezen kívül a szponzori bevételek és a televíziós források is csökkenni fognak. Ed Woodward, a Manchester United ügyvezető-alelnöke a legutóbbi szurkolói fórumon arra hívta fel a figyelmet, hogy még a világ egyik legnagyobb és legtőkeerősebb klubjának is át kell gondolnia az üzleti modelljét, és lényegében kizárta, hogy a média által még most is bőszen tálalt százmilliós üzletek megvalósulhatnak a közeljövőben.

Többek között Jadon Sanchót, James Maddisont és Jack Grealish-t is szóba hozták a Vörös Ördögökkel, és az tagadhatatlan, hogy mindannyian illenek a klub elképzeléseihez. Fiatalok, tehetségesek és britek, viszont épp emiatt az áruk is az egekben van. Woodward szerint azok, akik még mindig a válság előtti számokra hivatkoznak, nincsenek tisztában a realitással. "Azok a spekulációk, amelyek több száz millió fontos átigazolási díjat jósolnak egyénenként, nem veszik figyelembe a valóságot."

Woodward rengeteg kritikát kapott az MU gyengélkedése miatt, de ebben a témakörben többen egyetértenek vele. Uli Hoeness, a Bayern München korábbi elnöke azt mondta a Kickernek: "nem tudja elképzelni, hogy a következő években 100 milliós igazolások legyenek." Fabio Paratici, a Juventus sportigazgatója a Tuttosportnak adott nyilatkozatában pedig úgy fogalmazott: "sok csere lesz, a rendszer sokkal inkább hasonló lesz az NBA-hez." Beppe Marrotta, az Inter ügyvezető igazgatója "gyengülő piacot" és "általános árcsökkenést" vár.

Pierpaolo Marino, az Udinese sportigazgatója számszerűsítette is a helyzetet. "Recesszió várható a piacon. Azok a játékosok, akiket most 50 millió euróra becsülnek, nagyjából 30 milliót érnek majd."

Ezen az újfajta piacon eleve nehezebb lesz megállapodni a klubokkal. Tony Bloom, a Brighton tulajdonosa például úgy gondolja: "nem az előttünk álló ablak lesz a legideálisabb a játékoseladás szempontjából." Az eladóknak tehát nem áll érdekükben mostanság megválni az értékeiktől - ez egybecseng a Burnley egyik vezetőjének véleményével -, a vevők pedig a szokásosnál nagyobb kockázatot vállalnának egy-egy transzferrel, ami óvatosságra intheti őket. Főleg akkor, ha a járványnak több hulláma is lesz.

Káoszba fulladhat az átigazolási rendszer, ha nem találnak ki valamilyen megoldást | Hosszabbítás

A várható gazdasági következmények miatt mindegyik topbajnokságban arra törekednek, hogy a küzdelmeket valamilyen formában lebonyolítsák, akkor is, ha esetleg ez a következő idény csúszását eredményezné. Ez azonban egy másik problémához vezethet: a szerződések ugyanis jellemzően nyárig szólnak, vagyis tömegével akadnak játékosok, akik már az idény közben szabadügynökké válhatnak.

 

"Bölcsen tennék a klubok, ha ragaszkodnának az értékeikhez" - ismerte el az egyik Premier League-klub vezetője. "Néhányan úgy lesznek vele, hogy mindenképpen próbálkozni fognak, mert vannak annyira erősek, hogy ellenálljanak a kihívásoknak, sokan azonban a legrosszabbtól tartanak. Ez az alapjaiban fogja megrázni a sportunkat, hatalmas változást látok a klubok működésében, különösen az átigazolásokat illetően." Ez főleg Angliában érdekes, az utóbbi években ugyanis a Premier League-klubok élen jártak a költekezésben.

Kevesebb pénz, több kölcsön

Tavaly nyáron a Deloitte könyvvizsgáló cég adatai szerint 1,41 milliárd fontot költöttek az élvonalbeli angol klubok, 11-en megdöntötték az átigazolási rekordjukat is. A bevételek több mint 27%-át forgatták vissza a játékosok vásárlásába. Csakhogy a bevételi források egy jelentős részét megtorpedózta a válság, egy jelentés alapján hetente 9 millió fontos veszteséget könyvel el az egyik meg nem nevezett PL-klub. Az átigazolásokra szakosodott Transfermarkt pedig úgy számol: a járvány óta 1,6 milliárd fonttal csökkent a keretek értéke, durván 20%-kal.

Vannak egyértelmű jelei, hogy a klubok készülnek a várható gazdasági hatásokra. Az Arsenal első csapatához tartozó játékosok többsége belement, hogy 12,5%-kal csökkentsék a fizetéseket; a West Ham, a Sheffield United, a Southampton és az Aston Villa vezetősége pedig halasztást kért a fizetések egy részére. Két klub, a Norwich és a Newcastle a nem futballal kapcsolatos tevékenységet végző alkalmazottak fizetését a kormány munkahely-megmentő csomagjával biztosítja, ezt a Liverpool, a Tottenham és a Bournemouth is igénybe akarta venni.

Csakhogy annyi kritika érte ezeket a klubokat, hogy inkább meggondolták magukat. Később a Liverpool egy közleményben megjegyezte: óriási visszaesésekről van szó a bevételek terén, és korábban nem várt veszteségekkel szembesülnek. Pár hónappal korábban a Liverpool klubrekordot jelentő, 533 millió fontos bevételt, durván 42 millió fontos nyereséget könyvelt el. Ha a világ hetedik leggazdagabb klubjának nehézségei vannak, vajon mire számíthatnak azok, akik lényegesen hátrébb vannak a táplálékláncban?

Egyelőre nem tisztázott, hogyan bonyolítják le a nyári átigazolásokat, ha egyáltalán sor kerül rá. Óriási transzferekre, mindenesetre nem érdemes számítani. "Ez lesz az egyik legcsendesebb átigazolási szezon" - mondta az egyik játékosügynök. "Szerintem jövő nyáron térhetünk vissza a megszokott kerékvágásba."

Damien Comolli, a Tottenham és a Liverpool egykori sportigazgatója a Sky Sportsnak azt mondta: "csak három Premier League-klub" lesz hajlandó, pláne képes jelentős pénzt költeni a nyáron. Azt persze érdemes hozzátenni, hogy a nagy transzferek - például amikor Neymar a Paris Saint-Germainhez szerződött - adott esetben elindíthatnak dominóhatást. Az a 2017-es nyár, amikor Ousmane Dembélé a Barcához, Romelu Lukaku pedig az Evertontól a Manchester Unitedhez szerződött, máig a labdarúgás történetének legdrágább átigazolási szezonja.

Zidane, Cristiano Ronaldo, de még Neymar sem felelős a futballpiac elszállásáért | Hosszabbítás

Az előző húsz év transzfereit vizsgálva már nem olyan egyértelmű, hogy Neymar és a PSG fújta fel a piacot. Érdekes, hogy míg a kommentátoroktól és sportújságíróktól már rendszeresen számonkérjük a pályán történtek redundáns és közhelyekkel teli elemzését - lásd: a labda kerek, megint a jobb csapat nyert és társaik - addig az olyan kifejezések, mint az „XY tönkretette az átigazolási piacot."

Korábban úgy lehetett számolni, hogy a Manchester United és a Chelsea nagyobb összeget fordít erősítésre, utóbbi Hakim Ziyech-re már le is csapott. Timo Wernert nagyon régóta üldözi a Liverpool, tökéletesen passzolna Jürgen Klopp rendszerébe, és talán a vérfrissítés is a legjobbkor jönne. Miután a Real Madrid teljesítménye csalódás volt - bár igazából a BL-ben és a bajnokságban is fordulhat még a kocka - a spanyolok aktivitására is számítani lehetett, de a ManCity, Bayern München és a PSG mozgolódása sem lett volna nagy meglepetés. De vajon mi lesz most?

"Nagyon kicsi aktivitásra számíthatunk" - magyarázta Comolli. "Lehet, hogy lesznek cserék és kölcsönök, de masszív csökkenésre számítok az átigazolási díjak és a piaci aktivitás tekintetében, legalábbis, ami a pénzt illeti." Egy másik Premier League-közeli forrás szerint a globális piacon hasonló folyamatok mehetnek végbe, mint amikor az 1990-es évek és a 2000-es évek elején tapasztalt nagy olasz roham jelentős recesszióba fordult át a Serie A-kluboknál. "Nagy lesz a kölcsönök piaca. Néhány klub egy darabig csak így fog tudni üzemelni."

Ezzel a megállapítással Gunawardena is egyetértett. "A FIFA új szabályozást szeretett volna bevezetni 2020 júliusától a kölcsönszerződésekre. Azonban a Covid-19 fényében az lenne ésszerű, ha várnának még egy kicsit ezekkel a szabályokkal. Emiatt több kölcsönszerződést láthatnánk, mert a klubok így próbálnának meg átvészelni a következő szezonig."

Meg fogják érezni, hogy nincsenek nézők

Minél alacsonyabb szintre megyünk, annál bizonytalanabb a helyzet. Az angol élvonalban a klubok összbevételeinek csupán 13%-át adják a meccsnapok, a nagy részét természetesen a szponzori megállapodások és a televíziós jogdíjak teszik ki. Emiatt azzal az eshetőséggel is képesek megbirkózni, ha huzamosabb ideig zárt kapuk mögött kell lejátszani a mérkőzéseket. Az angol másodosztályban még mindig elég combosak a tv-s díjak, de ezen a szinten már több klub támaszkodik a meccsnapi bevételekre, így lényegesen nagyobb veszélyben vannak.

"Aggasztó ez az időszak" - mondta John Coleman, a League One-ban szereplő Accrington Stanley vezetőedzője. "A tavalyi évben már láttunk egy klubot csődbe menni (a Buryt - a szerk.), egy másik pedig (a Bolton Wanderers) kis híján követte őket. Ez a helyzet sok klubot veszélyeztet a League One-ban és a League Two-ban, nem is beszélve az amatőrökről." Korábban a Premier League megállapodott egy 125 millió fontos alap létrehozásáról, amely enyhítheti a válság tüneteit, de ahogyan az egyik szövetségi forrás mondta: "ez olyan, mint sebtapasz a lőtt sebre."

Káoszra figyelmeztetnek az angol élvonalbeli klubok | Hosszabbítás

Abban nem nagyon van vita a topbajnokságok szereplői között, hogy a hátralévő fordulókat valamilyen formában le kell bonyolítani, a törlésnek ugyanis súlyos gazdasági következményei lennének. A 2019/20-as idényt így várhatóan valamikor a nyár folyamán fejezhetik be, ami viszont a lejáró szerződések miatt káoszt idézhet elő, erre figyelmezteti a döntéshozókat kilenc angol klub.

Nem csak a kluboknak kell a jövő miatt aggódni. Becslések szerint ezen a nyáron Angliában 1400 játékos maradhat szerződés nélkül, közülük sokan nehezen találnak majd új klubot, vagy csak akkor, ha jelentősen engednek a fizetési igényeikből. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a klubok is kevesebbet költhetnek fizetésekre, mint 12 hónappal ezelőtt. "Most derül ki, hogy kik az igazán jó ügynökök" - mondta Coleman. "Aki az alacsonyabb ligákban kiharcol egy két vagy annál több évre szóló szerződést, egy zsenit tudhat maga mellett."

"Azok viszont, akik 30 fölött vannak már, és rendes fizetést szeretnének, elfelejthetik. Esetükben ez elég nagy küzdelem lesz."

Mindenhol összeszorított fogakkal várják, mit hozhat majd a szerződésekkel járó káosz. Korábban a FIFA jóváhagyott egy tervet, amely lehetővé tenné a június végén lejáró szerződések meghosszabbítását, de ennek is megvannak a maga problémái. "Van egy játékosod, aki tudja, hogy nem kap új szerződést. Abban bízik, hogy mástól kaphat egy ajánlatot, talán érdeklődés is volt. Esetleg meg is állapodtak. De aztán mégis további öt hetet kellene játszani a régi klubnál, kilenc-tíz meccsen kockáztatva a sérülést. Ti bevállalnátok?" - kérdezte Coleman.

"1990-ben egyetlen játékos, Jean-Marc Bosman megváltoztatta az átigazolási rendszert. El tudjátok képzelni, mennyi pereskedés lenne egy ilyenből? Őrület."

De vajon hozhat-e magával pozitívumokat is a helyzet? Talán igen. Az egyik lehetőség például, hogy a piaci lehetőségek szűkülésével több bizalmat kapnak azok a játékosok, akik már most is a klubok rendelkezésére állnak, élen az utánpótlás-játékosokkal. "Fontos lenne, hogy kiaknázzuk az akadémiai erőforrásainkat" - ismerte el Marotta. Kisebbek lehetnek a keretek, és talán az edzők is több időt kapnak majd a bizonyításra, mielőtt a klub vezetősége elszánja magát a változtatásra. 

Az angol másodosztályban egy edző átlagos szavatossági ideje 12 hónap, de a jövőben arra kényszerülhetnek a klubok, hogy megfontoltabb döntéseket hozzanak, és a vezetőség megértőbb legyen az edzői székben ülőkkel szemben. Ez már csak azért is logikus lenne, mert a spórolásnak nem az a legjobb formája, ha a kirúgott edzők csinos fizetését is utalni kell havonta. A nagyobb kép azonban sötétebb jövőt mutat. A következő hónapokban, talán még tovább, kevesebb lesz a költekezés, több a kölcsön, és sokan a megszűnés szélére sodródnak.

via goal.com

Hozzászólások